Világszerte megtorpan a turizmus - állították szakemberek az év elején -, az ENSZ turisztikai szervezete (WTO) pedig azt jósolta, hogy a gazdasági világválság miatt leginkább Európában és Amerikában lesz majd ez érezhető, sőt a visszaesés éves szinten két százalékot tesz majd ki, s az októberi prognózisuk még borúlátóbb volt: már 6 százalékot mondanak. Az ágazat 2003 óta először nem számíthat növekedésre, ráadásul a recesszió negatív hatását fokozza a H1N1 vírustól való félelem. A legújabb adatok szerint 2009 első hét hónapjában Európában 8 százalékkal kevesebb külföldi turista fordult meg, mint egy évvel korábban. Az ágazat válságát néhány országban azonban mérsékli a belföldi turizmus élénkülése. Brazíliában például júliusban és augusztusban összesen 20 százalékkal többen nyaraltak otthon az egy évvel korábbihoz képest.
Hazai válsághatások
Magyarországon 2009. augusztus 31-én 2872 kereskedelmi szálláshely üzemelt, ezen belül a 869 szálloda 52 ezer szobával, az 1099 panzió 15 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek - turista-, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping - száma 904 volt. A kereskedelmi szálláshelyeken az év első nyolc hónapjában mind a belföldi, mind a külföldi vendégforgalom kedvezőbben alakult a 2009 elején vártnál, de - április kivételével, amikor a húsvéti ünnepek hatására jelentősen javultak a vendégforgalmi mutatók - minden hónapban az előző évi értéknél rosszabb képet mutatott a vendégéjszakák száma. A leghatározottabb visszaesés az előzetes adatok szerint február-márciusban, valamint májusban volt, azóta a belföldi vendégéjszakákban folyamatosan és jelentősen mérséklődő, a külföldi vendégéjszakákban pedig hullámzó visszaesés volt megfigyelhető.
Falusi szálláshelyadással - ez és a fizetővendég-látás a magánszálláshely kategóriába tartozik - tavalyi adatok szerint 7500-an foglalkoztak, több mint 47 ezer férőhelyet kínálva. Ebben a szegmensen idén Győr-Moson-Sopron, Pest, Bács-Kiskun, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Nógrád megyében többen szálltak meg, mint tavaly, Baranya, Tolna, Csongrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont visszaesés volt tapasztalható.
A válság közvetett hatásai, mint az adómentességük eltörlése vagy az üdülési csekk megadóztatása, jobban aggasztják a falusi turizmusban érdekelteket.
Ez utóbbi kimondottan érzékenyen érinti a szállásadókat, hiszen a falusi turizmus kínálatát gyakorlatilag csak hazai vendégkör veszi igénybe, és a döntő többség eddig üdülési csekkjét felhasználva fizetett: például Zala megyében a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (Fatosz) adatai szerint a belföldi vendégek 90 százaléka így rendezte számláját. Az adómentesség eltörlését az árak emelésével lehetne kompenzálni az érintettek szerint, de kérdés, hogy akkor lesz-e vendég. Ráadásul az adóhoz kapcsolódó pluszadminisztráció, a könyvelő költségei sokakat a tevékenység felhagyására ösztönöznek, ami további helyi kisvállalkozásoknak - például a kézműveseknek - jelent bevételkiesést.
Pályázati perspektívák
A falusi vendéglátásban érdekeltek nehezményezik, hogy a pályázatok között továbbra sem találni 500 ezer forintnál kisebb összegű lehetőséget, ami például lehetővé tenné egy család befogadására alkalmas lakrészben a berendezések, az ágyneműk cseréjét, vagy egyszeri festésre adna módot. A szállásadók jó része kénytelen saját erőből felújítani a vendégszobákat, parkosítani az udvart. Nekik jó lenne egyszerűbben elérhető, kisebb összegű pályázati lehetőség.
A kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetőinek a regionális operatív programokon keresztül újra kiírták a szállásfejlesztést célzó pályázatokat. Ezekre október elseje óta lehet jelentkezi, döntően november 30-áig. A Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli régióban viszont már lezárult a pályázati ablak (november 11-én, illetve 16-án).
Az új kiírásokban komoly eltérések vannak a két évvel ezelőttiekhez képest. Például most a Dél-Alföldön csak a tulajdonosok indulhatnak a pályázaton, bérlők nem; a támogatási intenzitás mértéke a korábban egységesen 40 százalék helyett egy több szempontot figyelembe vevő táblázatból olvasható ki, s hibázni nem ajánlatos, mert a túligénylés a pályázásból kizárást vonja maga után. Speciális kizáró okok is belekerültek a dél-alföldi kiírásba: nem ítélhető meg támogatás azon szálláshely fejlesztésére, amelyre támogatást nyertek és támogatási szerződést kötöttek az elmúlt három naptári évben a 2004-2006 ROP vagy 2007-2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv ROP forrásokból, a projekt megvalósítását megkezdték, és a támogatott projekt záró pénzügyi elszámolásának benyújtása a pályázat befogadásának időpontjáig még nem történt meg.
Vonzó fesztiválok
Idén is kiírta a turisztikai vonzerővel bíró kulturális rendezvények támogatására létrehozott pályázatot az Önkormányzati Minisztérium a Nemzeti Kulturális Alappal (NKA) közösen a 2010. évi rendezvények támogatására. (2009-ben, köszönhetően a tavaly kiírt pályázatnak, összesen 682 millió forintos pályázati támogatásban részesült 63 rendezvény.) Továbbra is azok a rendezvények kaphatnak támogatást, amelyek a kulturális és turisztikai szakmai szempontoknak egyaránt megfelelnek, magas kulturális értéket képviselnek, költségvetésük eléri az 50 millió forintot, széles tömegeket mozgatnak meg, és a közönség létszáma legalább 10 ezer fő. A szakmai értékelés szempontjai között a jövőben is meghatározó, hogy a rendezvény mennyiben járul hozzá az országkép kedvező alakulásához, a kulturális értékteremtéshez, mekkora a rendezvény vonzáskörzete és látogatottsága, valamint hogyan illeszkedik a helyszín hagyományaihoz, turisztikai kínálatához.
A Fatosz adatai szerint sok a falvakhoz kötődő rendezvény, de ezeket sokszor egy időben, zömében július-augusztusban tartják. Az országos hírű fesztiválok - például a Csabai Kolbászfesztivál - százszázalékos szobafoglalást eredményeznek, de jellemzően csak a rendezvény idejére. Idén volt azonban olyan megye (Tolna), ahol a kistérségi ismertségű rendezvények egy része elmaradt.
