Egy folyamat elején vagyunk, így még korai lenne adatokat sorolni arról, hogy a lehetséges 122 ezer főből hányan lépnek vissza december 31-éig a magánnyugdíjpénztárakból az állami társadalombiztosításba. Szeptember 30-áig mindenesetre 5300 fő kérte visszalépését a tb-rendszerbe a még aktív pénztártagok vagy a már vegyes nyugdíjat kapók közül - mondta a Piac & Profit kérdéseire válaszolva Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője.

Egy kis történelem, Fórizs Sándornak, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár igazgatóságának elnöke segítségével: a magánnyugdíjpénztárakat létrehozó szabályozás 1997-ben született meg, s az 1998-tól induló pénztárakba olyanok is beléptek a felfokozott várakozások következtében, akik számára ez nem volt megalapozott döntés. A mai 53 éves és idősebb korosztály számára pedig a nyugdíjazásig hátralévő idő rövidsége kétségessé tette, hogy a világválság miatti negatív befektetési környezet kedvezőtlen hatásai még kompenzálhatók-e. Ezt ismerték fel a döntéshozók: egy 2009. június 29-én elfogadott törvény értelmében az 52. életévüket 2008. december 31-éig betöltők 2009. december 31-éig kezdeményezhetik - ez jogvesztő határidő! -, hogy visszakerülhessenek az úgynevezett vegyes - magánnyugdíjpénztár és társadalombiztosítási ellátás - rendszerből a tisztán tb-ellátási rendszerbe. Az érintett korosztály a teljes magán-nyugdíjpénztári tagságnak körülbelül az 5 százaléka. Ám, mint azt a PSZÁF szóvivőjétől megtudtuk, a befizetéseik nem kevesebb, mint 132 milliárd forint vagyonrészt tesznek ki. A megkérdezett pénztárak vezetői szerint a magánpénztáraknak mégsem érdeke, hogy e vagyonrész megtartása miatt minél kevesebben menjenek vissza a tb-be. Ők ugyanis a későbbi feszültségek elkerülése érdekében azt szeretnék, ha mindazok, akik jobban járnak a tiszta rendszerrel, megtennék ezt a lépést, s csak azok maradnának, akiknek valóban megéri.

Maradni vagy menni?

Ennek ellenére november elején az arra jogosultaknak csak az 5-10 százaléka választotta a visszalépés lehetőségét a megkérdezett pénztáraknál, és bár az év végén várható nagyobb hullám még előttünk van, 15-20 százaléknál többet senki sem jósol. (Emlékeztetőül: a pénzügyminiszter a törvény kihirdetésekor 50 százaléknyi visszalépőről beszélt.)

S vajon kinek kellene maradni, és kinek menni? A PSZÁF arra hívta fel a figyelmet szeptemberben az érintett pénztártagoknak kiküldött levelében, hogy a döntéskor az életkor mellett (minél idősebb valaki, annál inkább érdemes visszalépnie) fontos szempont a havi átlagkereset és a szolgálati idő is meg az is, hogy a választott magánpénztár eddig milyen költségekkel működött, milyen eredménnyel fektette be a tagok befizetéseit. A PSZÁF honlapján található nyugdíj-kalkulátor is ezeket veszi alapul.

Más elven működik, és nem a múlt adataiból, hanem a prognosztizált jövőből számolja ki a várható nyugdíjat a pénztárban maradás és a visszalépés esetére az Évgyűrűk pénztár kalkulátora.

- A PSZÁF-é matematikai rendszerű, a mi életpálya-becslésünk alapja az iskolai végzettség, a nem, a foglalkozás és egyebek. Ezeket az adatokat kell megadni, és nem azt kitalálni, hogy vajon tíz év múlva mennyit fogok keresni. Egy múltbeli függvény alapján a rendszer képzi az illető szociológiai paraméterei alapján a kereseti függvényét. Egy 52 éves, szellemi foglalkozású, egyetemi végzettségű vezetőnek ugyanis nagyobb az esélye arra, hogy a következő tíz évben is lesz munkája, nő a jövedelme, mint például egy segédmunkásnak - magyarázza Fórizs Sándor. Egy általános modellt azért ők is összeállítottak a TÁRKI-val közösen (lásd a grafikont), amely szerint kizárólag az 1956-ban és az után született diplomás, szellemi foglalkozású férfiak érhetnek el a vegyes rendszerben magasabb nyugdíjat, mint a tb-ben.

- Mi is kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minden érintett tagunk értesüljön a törvény által nyújtott lehetőségről, ezért novemberben külön tájékoztató, figyelemfelhívó levelet küldünk ki azok részére, akik esetleg sem a médiából, sem a PSZÁF küldeményéből nem értesültek, és még nem érdeklődtek pénztárunknál a visszalépés lehetőségéről - tájékoztatta a Piac & Profitot Ludvai Judit, az Aegon Pénztárszolgáltató vezérigazgatója. - Pénztárunk is osztja azt az általános szakmai véleményt, hogy csak azoknak éri meg megtartani a magán-nyugdíjpénztári tagságot, akik a pénztárak indulása, azaz 1998 óta tagok, már most is magasabb összegű vagyonnal rendelkeznek, mint a pénztári átlag, és várhatóan még további 10-12 évig teljes jövedelmük után fizetnek majd járulékot. Véleményünk szerint az érintett 52 év feletti tagjaink jelentős részének a nyugdíjig hátralévő idő rövidsége miatt megéri visszalépni az állami rendszerbe, mivel a vegyes rendszer csak kellően hosszú megtakarítási időtáv esetén versenyképes az állami nyugdíjjal.

Az Axa szakértői szerint nagyon sok tényezőtől - például jövedelem, megszerzett szolgálati évek száma, korábbi jövedelmi viszonyok - függ az, hogy kinek éri meg visszalépni. Emellett nem hagyhatók figyelmen kívül a jövőbeli bizonytalanságok sem - mint a foglalkoztatottsági kilátások, a tb-oldalon változó nyugdíjszámítás és egyéb változó nyugdíjfolyósítási feltételek -, tehát egy sokváltozós és több bizonytalanságot hordozó modell alapján kellene bármit is ajánlani a tagoknak. Ezért a társaság inkább azt javasolja, hogy ha a tag feltétlenül számadatok alapján akar dönteni, akkor a PSZÁF honlapján lévő nyugdíjszámító program - mint elfogulatlan és szakértői forrás ajánlása - alapján hozza meg a döntést.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár szakértője úgy gondolja, hogy - bár a tapasztalatok szerint az 55 év felettieknek jellemzően már megéri a visszalépés - minden érintettnek érdemes segítséget kérnie a nyugdíjpénztárától, ahol kiszámolják az átlépés tényleges hatását a járadékra.

Ismét nő a hozam

Sajtóhírek szerint közel egy év kellett hozzá, hogy a nyugdíjalapok visszadolgozzák a válság miatt főként tavaly elszenvedett befektetési veszteségeiket. Binder István ezzel kapcsolatban elmondta, hogy bár a felügyelet év közben nem publikálhat hozamokat, más forrásokból természetesen látják a 2009-es fordulatot, és ha a kérdést nem a hozamok, hanem a befektetési piacok változásai felől közelítjük meg, egyértelműen látszik, hogy mind a BUX, mind az állampapírok teljesítménye az év első időszakától november elejéig javult.

- Minden idők talán legjobb teljesítményét érte el az OTP Magánnyugdíjpénztár is idén a második negyedévben - kaptuk a választ az OTP-től kérdésünkre, hogy miként alakult idén a pénztár befektetéseinek hozama. - A kassza ezzel a teljesítményével nemcsak az első negyedév veszteségét dolgozta le, hanem a tavalyi jelentős mínuszok nagy részét is. Bár negyedéves vagy tízéves hozamadatokat a jogszabályi előírások szerint nem közölhetünk, a pénztárnál a három különféle portfólió árfolyama jelentősen javult az elmúlt negyedévben.

Az Aegon Nyugdíjpénztár elégedett az idei hozamaival, egyes portfóliók már visszahozták a tavalyi veszteségeket - derül ki a Ludvai Judittól kapott válaszokból.

- Sajnos a jogszabályok szerint törtéves hozamokat nem közölhetnek a pénztárak, az elszámolóegységek napi árfolyamáról honlapunkon tájékozódhatnak a tagjaink - teszi hozzá a vezérigazgató.

Látványos trendfordulóról számolt be az Axa is a magas kockázati szintet képviselő pénzügyi eszközök, elsősorban a részvények esetében, azon belül is leginkább a régiós részvények árfolyama nőtt jelentősen. Mivel azonban a társaság kockázatminimalizáló, hosszú távon stabilan erős növekedést célzó befektetési politikát követ, ezért az ilyen típusú részvények tartását túl kockázatosnak ítélte.

- Korai még bármit mondani arról, hogy mi lesz december 31-én - véli Fórizs Sándor az Évgyűrűknél -, hiszen voltak már olyan évek, amikor december 10-én estek úgy az állampapír-piaci árfolyamok, hogy húsz nap alatt teljesen megváltoztatták az addigi trendet. És mivel hosszú távú megtakarításokról van szó, nem is érdemes egy évközi időszakot kiemelni. Inkább az a kérdés, hogy az egyéni számlákon hosszabb távon - tehát 1998 óta az inflációs mértani szorzathoz képest - és főként a nyugdíjba vonulás előtt az úgynevezett kiegyensúlyozott és a klasszikus portfóliókban elérik-e a reálhozamokat ismét a nyugdíjpénztárak. Az előbbi portfólióban azok vannak, akik 15 éven belül, de öt éven túl, az utóbbiban pedig azok, akik öt éven belül vonulnak nyugdíjba. Szerintem reális esély van arra, hogy ez után az év után ebben a két portfólióban elérik. A növekedési portfóliónál más a helyzet, hiszen a 2007 végi ágazati szintű plusz 2 százalék körüli reálhozamot alaposan felborította a 2008-as negatív hozam. Ebben a csoportban nem tartom valószínűnek, hogy egy év elég lesz a veszteségek ledolgozásához. Hogy mikor lesz a növekedési portfólióban is pozitív reálhozam, az attól is függ, hogy hol tartunk most a válságban: egyesek szerint már kifelé jövünk belőle, míg mások úgy gondolják, hogy még a közepén vagyunk. De hogy előbb-utóbb lesz pozitív reálhozam, azt a tőzsdék nyolcvanéves története bizonyítja, mert bármilyen 20-25 éves időszakot választunk ki, még a legrosszabbat is, mondjuk 1929 és 1955 között, a válság piactisztító hatása után mindig bekövetkezett az emelkedés.

Mégis vannak különbségek

A fentiek tükrében lehet-e lényeges különbség a pénztárak között, és ha igen, az miből adódhat?

- Pont ebből - feleli Fórizs Sándor -, hogy van, aki azt gondolja, túlvagyunk a válságon, és nagyobb kockázatot vállal a befektetéseinél, és van, aki azt, hogy még nem, és nem látja azt, hogy magasabb kockázatot kellene vállalni. Mi ez utóbbiakhoz tartozunk. Tény, hogy nyolcvan éve soha nem látott növekedés figyelhető meg most, a harmadik negyedévben a tőzsdéken, de reáloldalról nincs alátámasztva ez a szárnyalás.