A válság miatt - szemben az elmúlt három év gyakorlatával - idén nem készítette el a hazai infokommunikációs piac átfogó felmérését az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), mivel a nemzetközi módszertanon alapuló, reprezentatív kutatás átfutási ideje hosszú. A válság hatására felgyorsult mozgásokon túl a tavalyi adatokon alapuló megállapítások 2009 szeptemberében, amikor a tanulmány megjelent volna, hamis képet adtak volna a szektorról - véli Klotz Tamás, a szövetség főtitkára. Őt kérdeztük a szektor aktuális helyzetéről.
■ Hogyan érintette a válság az IKT ágazatot?
- Általános értelemben a teljes szektor - az informatikai piac és a távközlési szolgáltatások -jelentősen visszaesett a gazdasági válság hatására. 2009 elején 18-23 százalék közötti csökkenést láttunk. Jóllehet ősszel a visszaesés a várakozásainkkal ellentétben valamelyest lassult, de most is 15 százalékot meghaladó mértékben zsugorodik a piac. Ágazatonként azonban komoly eltérések vannak. A recesszió leginkább az informatikát és az elektronikai informatikát érintette, és kevésbé a távközlési piacot, ahol csak egy számjegyű volt a szűkülés. A magyar gazdaságban szignifikáns szerepet betöltő elektronikai informatikát azonban rendkívüli módon, húsz százalék feletti mértékben sújtotta a világgazdaság lassulása. Itt csapódott le az autóipar válsága, a fogyasztói elektronikai piac esése. Az informatikai cégek heterogén kört alkotnak. Azok, amelyek kizárólag egy lábon álltak - különösen a kereskedelmi tevékenységet folytatók - akár negyven százalék körüli piaczsugorodással is szembesülhettek az elmúlt évben. Az úgynevezett rendszerkarbantartási és -üzemeltetési szolgáltatást nyújtók jelentősen kisebb piacvesztést könyvelhettek el.
■ Magyarország ugyan a harmadik helyen állt a régióban tavaly az egy főre eső informatikai költések tekintetében, de aggodalomra adott okot, hogy az IKT piac éves növekedési üteme folyamatosan csökkent. Akkor szakértők arra figyelmeztettek, hogy elveszíthetjük régiós előnyünket. Azt még nem lehetett tudni, hogy mennyire lesz mély a válság.
- A szektor továbbra is közel tíz százalékát adja a GDP-nek, hisz nem esett nagyobb mértékben, mint a nemzeti össztermékünk. A régióban elfoglalt pozíciónk sem romlott, bár azt, hogy a környező országok infokommunikációs ágazatát mennyire érintette a recesszió, még nem látjuk számszerűen. Valószínűleg van, ahol sokkal súlyosabb gondokat okozott a történelem, míg máshol - például Lengyelországban - a szektor erősödni is tudott. Mindez azonban nem sok örömre ad okot, hiszen a tavaly még lehetséges forgatókönyvként vázolt ágazati növekedés sem következett be, és ezért nem csupán a válság a felelős.
■ Tavaly úgy nyilatkozott, hogy jelentős tartalékok rejlenek a hazai informatikai szektorban, amely akár 9-11 százalékos növekedésre is képes lehet az elkövetkező három évben, de fennáll a veszélye, hogy a hazai GDP növekedése nélkül ez nem lesz kiaknázható. Gazdaságélénkítő programokat, a bürokrácia és a korrupció csökkentését és a szereplők innovatív gondolkodásmódjának élénkítését sürgette annak érdekében, hogy a piac fellendüljön. Azt tudjuk, hogy a GDP nem nőtt, de mi a helyzet a másik három tényezővel?
- A válság által komolyabban érintett informatikai cégek közül néhányan új, innovatív megoldásokkal igyekeztek ellensúlyozni a negatív hatásokat. Ismerek olyan hardverforgalmazással foglalkozó vállalkozást, amely új, magasabb hozzáadott értéket termelő üzletágat épített, más cégek pedig az adott pozícióban feleslegessé vált munkatársak tudását igyekeztek más területen hasznosítani. A kiutat aktívan keresők többsége tehát a meglévő lehetőségek jobb kihasználásával próbál talpon maradni. Bár még nem tömeges a jelenség, a válság mégis pezsdítően hatott az innovatív gondolkodásmódra. Szakmapolitikai vonalon is történtek előrelépések. Tavaly indult a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal az a közös munka, amelynek célja, hogy Magyarországon az infokommunikációs ágazatot mint húzóerőt kiemelten kezeljék. A munka tart, de a folyamatot lassítja, hogy sokan nem látják: a szektort nem önmagáért kell támogatni, hanem azért, mert dinamizáló hatása lehet a gazdaság egészére. Az iparágra jellemző innováció képes más ágazatokat is megmozdítani, automatizált folyamatok révén pedig egy vállalat működése átláthatóbb, hatékonyabb és olcsóbb lesz. Új vállalatirányítási rendszerrel egy tejgazdaság is kevesebb emberrel és mindig naprakész információkkal működhet, és ez a mezőgazdaság versenyképességét is javítja. Az ágazat munkahelyteremtő képessége sem csekély: több mint 120 ezer ember dolgozik benne, körülbelül hatvanezren nem közvetlenül informatikai cégekben. A szektor horizontális hatását azonban még sokan nem látják. Emiatt most még csak arról tudok beszámolni, hogy a kormányzat szeptember 2-án kimondta: az infokommunikációs szektor az ország negyedik kiemelt iparága, és elfogadta az általunk javasolt, tizenöt pontból álló akciótervet. Ha nem lett volna késlekedés, ma akár a megvalósult pontokról is beszélgethetnénk.
■ A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében viszont több, a kkv-k informatikai fejlesztését támogató kiírás is létezik. Ez jelentett piacnövekedést?
- Az IVSZ Nemzeti Fejlesztési Terv munkacsoportjától olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy a pályázati feltételekben megszabott kritériumok számos kisvállalatot kiszorítanak, a válság hatására bevezetett enyhítések ellenére is. A saját erő mértéke erőteljesen korlátozza, hogy egy cég mekkora összegre tud pályázni. Úgy vélem, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kockázatkerülése kedvezőtlenül befolyásolja az uniós támogatások hatékony hasznosulását. A honlapfejlesztésre kiírt pályázat például egyáltalán nem ösztönzi a cégeket, hogy a nyert támogatásból egy web 2.0-ás fejlesztésbe fogjanak. De nem csupán a pályázatokkal van probléma. A kisebb vállalkozások vezetői nem ismerik, hogy milyen informatikai megoldások segítenék a munkájukat. A jelenségre a tavalyi felmérés is rámutatott: 2007-ben az informatikai költések kétötöde a több mint ötszáz alkalmazottat foglalkoztató vállalatoktól származott, a közepes cégek a piac közel 26 százalékát, a 10-99 főt foglalkoztatók már csak alig több mint 17, a mikrovállalatok a háztartásokkal együtt pedig csupán 14 százalékát adták a piacnak. Az arány nem változott. A cégek megrekedtek egy korábbi fejlődési szinten. Ma egy Mercedes áráért Ferrarit kapnának, ők mégis Trabantként használják.
Elégedettek azzal, hogy e-mailen leveleznek, ami nem más, mint a papír alapú ügyintézés elektronikus formája, nem nyújtja azokat az előnyöket, amelyeket egy integrált rendszer. A cég munkatársa levelet olvas ahelyett, hogy a szoftverből nyert adatokat elemezné vagy a beszerzési trendekből vonna le következtetéseket, amelyek segítségével a jövőben magasabb szintű szolgáltatást nyújtana a cég. Ma már a világháló 2.0-ás világát éljük, de a nagy cégektől eltekintve a magyarországi vállalatok az 1.0-ás szintnél maradtak. Könyvelési és számlakibocsátási programon kívül esetleg raktárkészlet-kezelő rendszert használnak, de alig lehet olyan kkv-t találni, ahol a CRM rendszer mögött web kettes, jó kommunikációra képes honlap működne, nincs se gyártásirányítási, se beszerzési rendszer, nem beszélve a specializált megoldásokról. Az e-mail meghonosítása és az egyszerű weboldal elkészítése utáni lépés elmaradt, mert nincs rá igény. Ha a cégvezető nem ismeri, hogy az informatika az ő vállalkozását hogyan segíthetné, honnan tudná, hogy mire van szüksége, mire pályázzon, a nyert támogatást hogyan használja fel a leghatékonyabban? A már említett akciótervben az IVSZ egyik javaslata éppen erre irányul. Ma olyan kisprojekteket kellene az államnak támogatnia, amelyek felmérik, hogy egy adott kisvállalat milyen típusú informatikai beruházással tudna a saját területén előrelépni. Meg kell mutatni a cégvezetőknek, hogy mely területen érdemes fejleszteni, automatizálni.
■ Hogyan lehet a helyzeten változtatni?
- Az infokommunikációért felelős politikusok évek óta sokat ígérnek, de viszonylag kevés dolog valósult meg. Időszerű lenne átlépni bizonyos falakon, kormányzati és szakpolitikai szinten egységes ágazatként kezelni az infokommunikációt. A szakmai és politikai kérdéseket el kell választani, hogy a szektor fejlődni tudjon. Az informatika horizontális jellegű szolgáltatást nyújt, amely minden iparágban megjelenik, így a szakpolitikusoknak együtt kellene dolgozniuk más ágazatok döntéshozóival. A már említett kormányhatározatot eredetileg júniusban kellett volna elfogadni, de amikor a különböző minisztériumok közötti egyeztetésre került sor, a munka lelassult. Az oktatás szintén örökzöld probléma. Fontos lenne, hogy a kkv-k vezetői kedvezményes képzéseken vehessenek részt. Arra nincs idő, hogy megvárjuk, míg az új, informatikai tudással felvértezett és az informatika kínálta lehetőségekre nyitott generáció megjelenik a munkaerőpiacon; mert a világ elmegy mellettünk.
A másik gond, hogy ez a tudomány gyorsan változik, amihez az oktatás nehezen tud alkalmazkodni. Ezért egyes területeken szakemberhiánnyal küzdünk, ami a külföldi kutatócégek idetelepülését is negatívan befolyásolja. Pedig ez is gazdaságdinamizáló hatással bírna. Fontos lenne olyan pályázatok kiírása is, amelyek a bármilyen más ágazatban működő cégek automatizálására vonatkoznak. A szektor szereplőinek pedig fel kell ismerniük, hogy a piac nem Magyarország, hanem az Európai Unió, máskülönben nem tudnak versenyben maradni a globális világban. Ehhez az is szükséges, hogy folytatódjék az a változás, amelyet a válság idézett elő a fejekben. Néhány speciális szelete az informatikának pedig akár kitörési pontot is jelenthet az országnak. A hazai játékszoftverpiacról ugyan nincsenek tényadatok, de úgy tűnik, sok hazai cég jelentős exportpartnerekkel rendelkezik. Azt látnunk kell, hogy a vállalkozásaink nem azokon a területeken lehetnek sikeresek, ahol a multinacionális nagyok erősek. Meg kell találni a szűk piaci réseket, ahol komoly versenytényezővé válhatunk. Szerencsére a hazai innovációs műhelyekből kerülnek ki világszínvonalú megoldások, mint például az a prezentációs szoftver, amely az amerikai piacon ért el komoly sikereket.
■ Tavaly úgy fogalmazott, hogy 2009-ben az informatikai piac stagnálni fog, rossz esetben kicsit csökken. Ezzel szemben „nagyon rossz eset" vált valóra. Mit jósol 2010-re?
- A tavalyi prognózisom nem jött be, de 2008 októberében még nem gondoltam, hogy a pénzügyi válság ilyen gyorsan és ilyen nagy mértékben begyűrűzik a reálgazdaságba. A vártnál lényegesen rosszabb ágazati teljesítményhez a gazdaságból eltűnő pénz mellett azonban az is hozzájárult, hogy a döntéshozók nem ismerték fel az IKT magasabb szintű összefüggéseit. Ma inkább pesszimista vagyok, és már annak is örülnék, ha jövőre legalább az ez évi eredményt tartanánk. Ha viszont a parlamenti választásokat a szokásos forgatókönyv követi, rosszabb eredményekre számíthatunk. Jó lenne kilépni a megszokott gyakorlatból; a kurzusváltás nem járhat azzal, hogy szakmai megfontolások alapján kötött megállapodások eltűnnek. Ezzel ugyanis az ország sok időt veszít.
