Kárpátalján belevágnak

Többszereplős projektekkel vehettek és vehetnek részt magyar-szlovák-román és ukrán pályázók jelentős uniós támogatásokat felhasználva olyan tervek megvalósításában, melyekkel csökkenthetők az EU-s határok mentén a társadalmi, gazdasági különbségek.

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A kevés is lehet nagyon sok, vagyis a kárpátaljai pénztelenség miatt kútba eshetnek a kezdeményezések, közösen kigondolt vállalkozások. Az európai uniós, nyár elején meghirdetett akciónak „odaát" mégis nagy a visszhangja. Sőt, tudtuk meg Dupka Györgytől, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ elnökétől, a bátrakkal mindenképpen számolni kell és lehet.

A kedv „határtalan"

De mielőtt az ungvári értékelést részleteznénk, érdemes néhány részletét megismerni annak, hogy mit is kínál az unió Ukrajnának.

A nyár közepén döntöttek egy pénzalap működtetéséről, melyet európai szomszédsági és partnerségi eszköznek - angol rövidítés szerint ENPI-nek - neveztek el. Cél, hogy az uniós országok segítsék elkerülni, megelőzni azt, hogy a közösség külső határai mély politikai-gazdasági választóvonalként húzódjanak végig a kontinensen. Ez a mi esetünkben az ukrán határszakaszt érinti. A nyáron meghirdetett közös operatív program alapján mintegy toborozni kezdték azokat a pályázatokat, amelyekben előírásszerűen szerepelnek ukrán partnerszervezetek meg persze a szomszédok Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, Szlovákiából Kassa és Eperjes megyéből, Romániából Szatmár, Máramaros és Szucsava megyéből. Az ukrán oldalt is „nevesítették", mégpedig Kárpátalja, Ivano-Frankivszki és Csernovici megye számít a támogatás haszonélvezőjének. Pénzről s a három uniós ország ama térségeiről van szó tehát, ahol a külső forrásokkal is serkentett vállalkozások - éppen a határon átnyúló együttműködés révén - bővülő piacot, több lehetőséget nyerhetnek.

A kérdés adja magát: megrohanták-e a jelentkezők ötleteikkel a pályázat kiíróit, hazánk esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget? A hivatalos elnevezés szerint Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 első pályázati felhívását - és abban a mintegy 13 millió euró vissza nem térítendő forrást - szinte már múlt időben illik tárgyalni, hiszen szeptember közepén a beadványok beérkezésének tényét is elkönyvelhették az NFÜ-ben. Zicherman-Mikulás Brigitta főosztályvezetőtől ugyan nem ismerhettünk meg végleges adatokat - darabszámokat -, de azt megtudhattuk, hogy megelőzőleg, a négy országban, illetve Ukrajnában megrendezett partnerkereső fórumon az együttműködési kedv „határtalan" volt, közös fejlesztési ötletekben pedig nem volt hiány.

Ukrajnai önrész

A fő szabály az, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek költségeinek maximum 90 százaléka finanszírozható ENPI közösségi forrásból. Az uniós tagországban a 10 százalék nemzeti társfinanszírozás két részből áll: 5 százalék kormányzati pénzből és 5 százalék kedvezményezetti önrészből. Ukrajnában - az e célra elkülönített központi költségvetési források hiányában - a teljes 10 százalékos nemzeti társfinanszírozást a kedvezményezetteknek kell előteremteniük. A program részben előfinanszírozású, a maximum kétéves időtartamú projektek első évére betervezett költségek támogatási részének 80 százalékát kiutalják a szerződéskötést követően.

Ennél a pontnál - a hiányzó ukrán költségvetési forrásnál - érdemes visszakanyarodni Dupka György szavaihoz. A Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ elnöke a Piac & Profitnak elmondta, hogy természetesen eljutott hozzájuk az uniós pályázat lehetősége, de ebben a programban a magyarlakta térségek vállalkozói, nonprofit szervezetei, önkormányzati társulások, művelődési intézetek, vállalkozásfejlesztési központok csak partnerként vesznek részt. A szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és a romániai Szatmár megye főpályázó szervezetei már augusztus folyamán megkeresték a kárpátaljai intézményeket, hogy partnerként vegyenek részt a több országot érintő, határokon átnyúló uniós pályázatban. Gondot jelenthet több helyi szervezetnek, hogy Ukrajnában nem tudják biztosítani az önrészt, melyet külön számlán kell majd megjeleníteni. Azonban vannak merész vállalkozók, akik adtak a pályázathoz ilyen nyilatkozatot is, hogy ha nyernek, biztosítani tudják a rájuk eső önrészösszeget.

Mozgolódó vállalkozók

A tematikák különbözőek: turisztikai, környezetvédelmi, intézményi, kulturális, önkormányzati együttműködések. A szeptember közepi határidőig közel harminc pályázatban szerepelnek kárpátaljaiak mint partnerek. Dupka György meggyőződése, hogy a határ menti kapcsolatok erősítését sikerül elérni, s kölcsönösen hasznos megoldásokkal lehet előmozdítani a térségfejlesztést. Szavai szerint a „mozgolódás" beindult, s új korszak nyílt, hiszen az uniós pályázatban csakis európai követelményekhez igazodó, angoltudással, kellő anyagi és infrastrukturális eszközökkel rendelkező, egymást át nem verő vállalkozók vehetnek részt.

Az első kör tehát „él", működik, noha Budapesten még nem hirdettek teljes végeredményt. Az NFÜ főosztályvezetője azonban közölte a Piac & Profittal, hogy várhatóan 2010 tavaszán újabb pályázati kiírást jelentethetnek meg lényegében változatlan tartalommal. És újabb pénzzel, hiszen az Európai Bizottság a hétéves időszakra a határon átnyúló együttműködések fejlesztésére több mint 68 millió euró ENPI közösségi forrást különített el, azaz a 13 millió eurónak lesz folytatása.

A szlovénekkel is
A Szlovén Köztársaság Önkormányzati és Területfejlesztési Kormányhivatala, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága 2008 júniusában jelentette meg az első pályázati felhívását a határon átnyúló együttműködési program keretében. Összesen 20 projekt részesült támogatásban.
Több mint 191 millió forint támogatást nyert a „Sense of Place” projekt, amelynek fő célja a kisebbségek kulturális identitásának megőrzése, felölelve a Muravidék és Vas megye térségét, a szlovéniai magyarok és a magyarországi szlovének által lakott vidéket. Támogatási szerződést írhatott alá a „Pannon gasztronómiai élmények” projekt is, amely a vendéglátói kínálatot kívánja gazdagítani a térségre jellemző speciális gasztronómiai termékekkel és receptekkel. A térség szőlő- és borágazati szereplőinek piacra jutási esélyét és versenyképességét segíti a „Határtalan borkultúra” projekt. Több mint 200 millió forint támogatást nyert el a kézműves akadémia projekt, s támogatást kap a „Mura–Rába Tv” projekt is.

Véleményvezér

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát 

Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba

Ömlik az uniós pénz Lengyelországba 

Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten 

Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo