Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat az elmúlt évben körülbelül 279 millió főt tekintett rendszeres - azaz heti rendszerességű - internetezőnek az unióban, a kérdezést megelőző három hónapban pedig körülbelül 140 millióan használták az internetet e-közigazgatási szolgáltatás igénybevételére. Már ezek az impozáns számok is mutatják az e-közigazgatás fejlesztésének kiemelt politikai jelentőségét, és indokolttá teszik professzionális, komplex megoldásokat igénylő szakterületként való kezelését.
A puding próbája
Az információs társadalom, így az e-közigazgatás fejlesztésén belül is már nem az informatikai, műszaki megoldásokon van a hangsúly, hanem ezek hosszabb távú gazdasági-társadalmi hatásainak maximalizálásán. Már az EU is az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök segítségével elérhető, befogadó társadalom tartalmú megközelítésről beszél, s nem általánosságban az információs társadalom fejlesztéséről. Az utóbbi években ennek megfelelően fogalmazódnak meg az e-közigazgatási fejlesztési irányok, prioritások is, ráadásul a befogadó e-közigazgatás területe önmagában is igen alkalmas arra, hogy eszközeivel kezelje az idősödő társadalmak kihívásait, az on-line világ akadálymentességét, a digitális írástudás elterjedését, a szélessávú hálózatok hozzáférési megosztottságát. Mindezek ellenére továbbra is általános európai probléma, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások számának növekedése és a nyújtott on-line szolgáltatások szintje nem kielégítő, és a hirdetési kampányok sem járultak hozzá a felhasználói szám kellő ütemű növekedéséhez. Az alacsony használati mutatók ellenére a kutatók úgy látják: magas azok aránya, akik a jövőben hajlandóak lennének használni az e-szolgáltatásokat, de ehhez leginkább az kell, hogy lehetőség nyíljon a kézzelfogható előnyök közvetlen megtapasztalásához.
Sajnos még napjainkban is az az általános tapasztalat, hogy az e-közigazgatási fejlesztések, beruházások megtervezése, végrehajtása informatikai feladatként jelenik meg, társadalmi, gazdasági előfeltételeivel, hatásaival nem, vagy csak kevésbé foglalkoznak. Pedig a közigazgatás, a közszolgáltatások működésének színvonala, hatékonysága közvetlen és erős hatással van a reálgazdaság teljesítményére, az információs társadalom fejlődésére, azaz a modern IKT eszközök tényleges felhasználói számának növekedésére.
A hazai internetezők 28,4 százaléka lépett kapcsolatba már valamilyen állami, önkormányzati hivatallal a világháló segítségével a World Internet Project 2009-es adatai szerint, míg lakóhelyének webkikötőjét 52 százalékuk látogatta meg. Európai összehasonlításként még csak 2008-as adatok állnak rendelkezésre, de ez alapján Magyarország csak néhány százalékponttal marad el az uniós átlagtól az állampolgári használat terén (25, illetve 28 százalék). A hazai vállalkozások e-közigazgatási szolgáltatás-igénybevételét tekintve viszont változatlanul a lista végén állunk.
Fontos lépések
Pedig idén a vállalkozói réteget számos fontos e-közigazgatási fejlesztés is érintette. Az egyik legfontosabb és legnagyobb figyelemmel kísért esemény volt, hogy július elsejétől csak elektronikus úton lehet cégbejegyzéssel kapcsolatos ügyeket intézni; igaz, a változással inkább a cégbírók és az ügyvédek munkája változott meg. A kezdeti nehézségek után egyre jobban vizsgázik a folyamatosan csiszolt rendszer: a működés első három hónapjában 28 ezer „egyórás" cégbejegyzés futott be a cégbíróságra, mindeközben az automatikusan elutasított kérelmek száma a kezdeti 40 százalékról alig pár százalékra csökkent.
Fontos fejlesztési állomáshoz érkezett a 2005-ben indult Ügyfélkapu is. A portált jelenleg napi 10-100 ezer ügyfél használja, a forgalmat közel 800 ezer regisztrált állampolgár és a közel 2 ezer hivatali kapu generálja. A hazai internetező lakosságra vetítve ez azt jelenti, hogy az internetezők 19 százaléka használta már személyesen az Ügyfélkaput valamilyen közigazgatással kapcsolatos ügy elintézésére (WIP 2009). Az igénybe vehető közigazgatási szolgáltatások között változatlanul az adó- és tb-ügyintézés dominál, de az okmányirodai szolgáltatások is jó ütemben bővülnek. Az igénybe vett szolgáltatási szintek közül sajnos még mindig a szimpla lekérdezés a leginkább jellemző.
A közel 5 milliárd forint fejlesztésből megvalósuló Ügyfélkapu2 a tervek szerint még idén elindul. Az új Ügyfélkapu leválik a kormányportálról, amitől elsősorban azt várják, hogy egyszerűsödik a back-office folyamat, így gyorsabb, áttekinthetőbb és biztonságosabb, üzembiztosabb lesz a tervek szerint. Sajnos a teljes on-line ügyintézési lehetőséget, azaz a járulékok be-, illetve visszafizetését még ez a rendszer sem fogja biztosítani, erre a jelenlegi tervek szerint további két évet kell várnunk.
Változó szabályok
Idén az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályok sűrűn változtak annak érdekében, hogy valamennyi közigazgatási szerv - beleértve az önkormányzatokat is - profitálhasson az elektronikus kapcsolattartás lehetőségéből. Miután az ehhez szükséges eszközrendszer rendelkezésre áll, és van felhasználói érdeklődés, a szabályozás tehet sokat annak érdekében, hogy az e-közigazgatási folyamatok és eljárások beépüljenek a mindennapi életbe. Ennek érdekében elfogadták az elektronikus közszolgáltatásról, valamint a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényt szabályozó törvényt, és módosították a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló jogszabályt. A három törvénnyel egyidejűleg - az ügyintézés egyszerűsítése és az elektronikus kapcsolattartás lehetővé tétele érdekében - nagy számban módosulnak más jogszabályok. A cél, hogy a közigazgatás olyan eljárásokat alkalmazzon, amelyek az ügyfelek számára átláthatók, kényelmesek, ugyanakkor nem kockáztatják a biztonságot, az adatvédelmi követelményeknek való megfelelést.
A közigazgatási hatósági ügyintézést ellátó önkormányzatok, illetve körjegyzőségek már szinte teljes körűen rendelkeznek hivatali kapuval, és várhatóan az év végéig fogadóképessé válnak a központi közigazgatási szervek is. A hivatali kapu lényege, hogy olcsó és gyors eszköz, amivel kerül a közigazgatás egymás között és az ügyfélkapuval rendelkező ügyfelekkel hitelesen és biztonságosan bonyolíthatja le a hivatalos, dokumentumértékű kommunikációt. A felhasználóknak egységesebb megjelenésű, egységes logikájú, egymással együttműködő rendszerre van szükségük, amit mindezeken kívül tovább segítenek majd az egységesülő hivatali nyomtatványok is. Az új törvények és jogszabályi változások a szigetszerű, egyedi fejlesztések korszakán szeretné átlendíteni Magyarországot.
Borovitz Tamás-Molnár Szilárd
