Jaj, nagyon erős! - sopánkodott fülig érő szájjal a hölgy. Ura, aki szintén alig kapott levegőt, kóstolt volna egy újabb kupicányit, de nem tehette. Asszonyát volt kénytelen követni, aki elindult a Vajdahunyadvár akkor éppen leghangosabb része felé. A szeptember végén a Városligetben megrendezett II. Magyar Vidék Napja enni- és innivalót éppen úgy kínált, mint látványt: színpadi műsorok, hagyományos játékok, évszázados mesterségek bemutatói és a vidéki termékek színe-java fogadta az érdeklődőket. A rendezvényen - amelyre csaknem 20 ezer ember látogatott el - a hét hazai régió mutatta be a LEADER akciócsoportjaik által toborzott kiállítókat és produktumaikat.

Fék a depressziónak

- Mi még sosem árultuk a dolgainkat, pedig most jó lett volna üzletileg is megnézni, mit ér, amit otthon csinálunk - mondta boldog keserűséggel Kovács Pálné, aki elnöke a Füzesgyarmati Népi Kismesterségek és Kézművesek Egyesületének, de csak délutánonként-esténként, mivel a nappalokat a polgári foglalkozásának szenteli: pedagógus. Örült, hogy remekeikkel - csuhé-, szalma-, üveg- és bőrtárgyakkal - jókora sikert arattak. És bánkódott, hiszen egyesületük „csak" kiállítani érkezett. Aztán az is kiderül, hogy kapnak némi támogatást is a munkájukhoz, mert az uniós és hazai vidékfejlesztési intézményrendszer felkarolandónak gondolja az élhetőbb vidék helyi programjait. S napjainkban annak is lehet jelentősége, hogy elkerülhetik a növekvő munkanélküliség okozta depressziót, a magánszféra válságát. Kovács Pálné szerint épp ilyenkor nagy érték, ha közös foglalatosságokra lelnek a helybéliek. Ezért már most téli programot készítenek elő, életnagyságú Betlehemet, a városka szökőkútjánál pedig hatalmas adventi koszorút akarnak felállítani természetes anyagokból.

Valamelyest világibb, de szintúgy tartalmas programokkal áll elő a Füzesgyarmatot is felölelő Szeghalmi Helyi Vidékfejlesztési Iroda: azokat a pályázatokat „gondozza", amelyek a felzárkóztatás érdekében születtek, születnek. Esetükben például a turizmus: a gyógyvíz, a gyógyszálló, a vadásztatás számít ígéretesnek. Suchné Szabó Edit irodavezető fő kitörési pontokat tartalmazó listáján az első helyen a termékszerkezet jelentős átalakítása áll, a másodikon pedig a Körös-Berettyóhoz tartozó öntözőcsatorna fejlesztése a belvízelvezető rendszer teljes felújításával egyetemben.

„Költőpénz": 1300 milliárd

A Vajdahunyadvár belsejében is hasonló volt a téma, ott az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) eredményeinek bemutatására szerveztek konferenciát. Gőgös Zoltán államtitkár és Forgács Barnabás szakállamtitkár egyfajta mérlegkészítésre vállalkozott: az országszerte létrehozott akciócsoportok immáron képesekké váltak jövőjük önálló alakítására, az élet minőségét, a megélhetés feltételeit javító programok szervezésére. A 2007-ben elindított ÚMVP keretében eddig 79 ezer támogatási kérelem futott be, 739 milliárd forintot igényeltek. A kérelmekből 30 ezer 700-at hagytak jóvá, 500 milliárd forintot lekötöttek a fejlesztésekre, 215 milliárdot pedig már át is utaltak az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból.

Az ÚMVP négy tengely szerint csoportosított teendői közül a környezetkímélő gazdálkodást, racionális földhasználatot elősegítő második tengelyt 25 ezer beérkezett - 2,2 millió hektárra vonatkozó - támogatási kérelem jellemzi, a mikrovállalkozásokra, turisztikára, falumegújításra, -fejlesztésre, a vidéki örökségek megőrzésére lehetőséget kínáló hármas tengely eddig mintegy 80 milliárd forintnyi támogatást élvez. A hármas és négyes tengely együttesen kezelt 260 milliárd forintja hatékony felhasználásáért most már a 96 akciócsoport a felelős.

Az év utolsó hónapjaiban az agrártárca további programokat is elindított, illetve elindít: a fiatal gazdálkodók támogatása mellett az állattartó telepek korszerűsítését szolgáló, továbbá kertészeti és élelmiszer-ipari pályázatokat írnak ki. Az uniós támogatási keret összesen 1300 milliárd forint, ebből az összes kötelezettségvállalást figyelembe véve még közel 500 milliárd hozzáférhető a különböző intézkedéseken keresztül, tehát érdemes folyamatosan figyelni az ÚMVP hivatalos honlapját, a www.umvp.eu oldalt. A jelentős összegek idővel eljutnak a falvak, városok népéhez, a gazdákhoz, vállalkozásokhoz, helyi közösségekhez. Csakhogy manapság a jobban éljünk célnál sokfelé fontosabb, hogy élve maradjunk, túléljünk.

- Az uniós gyakorlatnak megfelelően akkor indultak a programok, amikor még nem volt válság - tudjuk meg a mezőgazdasági tárca agrár-vidékfejlesztési főosztályvezetőjétől, Bondor Istvántól. - Kríziskezelő intézkedéseket az elmúlt hónapokban még nem tudtunk foganatosítani, de ma már igen: a munkához, biztonságos helyi megélhetéshez, jövedelemhez hozzásegítő támogatások kialakításával alkalmazkodni lehet az új helyzethez. A vidékfejlesztés négy fő intézkedése közül a mikrovállalkozások megtartása, erősítése egyre inkább úgy „működik", hogy a likviditási problémákat is hivatott enyhíteni.

Változatos tervek

A kérelmek többsége bővítést, fejlesztést kíván finanszíroztatni. A projektek alapvetően az akciócsoportokban kialakított elképzelések szerint indultak el, a vállalkozások változatos tervekkel igyekeznek megalapozni jövőjüket.

A konferencián a legkiválóbb ötleteket díjazva jelképes csekkeket is átadtak. A legnagyobb értékű, 49 millió forintos támogatásról szólót a Békeffy-kúria háziasszonya, a HIP-Home Kft. tulajdonos ügyvezetője, Végvári Bori kapta, akinek ötlete a Somogy megyei Polányban többeknek jelenthet munkát, megélhetést.

- Bentlakásos főzőiskolát indítunk a környéken élő asszonyok, gazdálkodók, idegenforgalommal foglalkozók segítségével - árulta el az üzletasszony, aki összekapcsolja a maga vállalkozását a polányiakéval, a helyben termelt növényt, helyben tartott sertést, szárnyast használják fel az oktatáshoz, s persze lovagoltatással, boroztatással is előrukkolnak az egy-egy hétig főúri körülmények között pihenő vendégeknek.

Az ezüstérmes az ország másik végéből, Miskolcról érkezett. A feltaláló Tóth Miklós befektetésével már megalapozta műszaki-szellemi alkotása biztonságát: napelemes cserepeire vállalatot szervezett, és a fejlett világban szabadalmi oltalmat is szerzett.

- A vidékfejlesztési pályázaton nyert pénzzel összeszerelő üzemet valósíthatunk meg a Miskolc melletti Harsányban - mondta el az Ide'aSolar Kft. tulajdonosa -, ahol a háztetőn lévő valódi cserepekkel egyező színű, formájú, méretű termékek készülhetnek. Németországban például a lakosság szívesen felrak a háztetőre áramot termelő elemeket, de az eddig kapható sík táblák nem szépek, sok esetben a hatóságok sem engedik. A „cserép" azonban helyet kaphat akár a történelmi belvárosok házain is. A termék majdani felhasználói akár saját célra, akár a hálózatnak értékesítve termelhetnek áramot.

A jelképes, 46 milliót érő csekk még akkor is nyerő ötlet volt a Vajdahunyadvárba vidék napját szervezőktől, ha a pénz várományosa egyetlen darab prototípust sem hozott a hóna alatt a sokadalom „felvillanyozására".

Családi sajtvédelem

- Egy német vagy osztrák régióban, kisvárosban ugyanaz történik, mint nálunk, csak ott már belejöttek, nagyobb a tapasztalatuk - érvel Bondor István. - A helyi akaratot érvényesítő közösségek hasonló döntésmechanizmusok alapján intézkednek a közpénzek megpályázásáról, fejlesztésekről, finanszírozásról. Nem a Kossuth téren találták ki sem az EU-s vidékfejlesztést, sem a LEADER programokat.

Míg Brüsszelben az ottaniak „kvótatüntettek", és tejjel locsolták fel a közterületeket az árrendszer miatt, a budapesti Városligetben jobbnál jobb sajtokat csipegethetett bárki, aki elfogadta a Kaposvár neves tejvállalata sátrában serénykedők kínálását. A kérdésre, hogy a válság - és az uniós tejválság - idején mi lehet az üzenete a tejjel foglalkozó cégnek, Szommer Gábor, a Fino-Food Kft. kereskedelmi igazgatója ezt mondta:

- A promóció, az, hogy cégünk maga termeli meg az összes alaptakarmányt a tejtermeléshez. Somogy megyében a „részesedésünk" eléri a 35-40 százalékot.

A tejfeldolgozás valamennyi fázisa a családi cég ügye, a termékek 100 százaléka somogyi - mi több, regionális - eredetű. Meglehet, a nyugat-európai tejkiöntőkkel ellentétben a Fino 1889 számára a jóval magasabb feldolgozottság, a nagyobb hozzáadott érték komoly piaci biztonságot is jelent a „csak" tejesek ellenében. A somogyi sajtkockákba beleharapók pedig megízlelhették azt az érzést is, hogy milyen is az, amikor egy vállalkozásnak sikerül kimenekülnie a válságból.