Egy kkv fejlődését leggyakrabban a mérethatékonyságából eredő korlátok akadályozzák. Hiába a jó ötlet, ha nincs pénz a megvalósításra. A fejlett országokban már régóta működnek azok az üzleti együttműködések, amelyek keretében a versenytársak bizonyos cél érdekében összefognak, és közösen lépnek fel. Persze egy határon túl ezek a vállalkozások újból egymás konkurenciájaként jelennek meg, de addigra kialakul az a piac, amelyen van kiért versenyezni. A hazai együttműködések beindítása érdekében a Regionális Operatív Programok keretében nyerhetnek vissza nem térítendő támogatást az induló és a fejlődő klaszterek, míg a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok kiírásai hivatottak az akkreditált klaszterek és a Pólus innovációs klaszterek továbblépését elősegíteni elsősorban a kutatás-fejlesztés és az innováció terén. A klaszterek szerepéről és az uniós forrásból nyújtott támogatásokról dr. Zombori Zitával, a Pólus Programiroda NKft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
- A Pólusprogram egyik pillérét alkotja a klaszterprogram, amelynek fő célja, hogy Magyarország nemzetközi versenyképessége nőjön. Olyan magas hozzáadott értékű, innovatív és exportorientált együttműködéseket keresünk, amelyek hozzájárulhatnak ehhez a stratégiai célkitűzéshez. A program az uniós irányelveknek megfelelően a kkv-k együttműködésére épül. A tavaly meghirdetett pályázatokon 79 induló- és 21 fejlődő klaszter nyert támogatást a ROP keretében összesen 3,3 milliárd forint értékben. A legtöbb nyertes pályázat az energetikai, a gépipari, az infokommunikációs technológiai és a környezetipari cégek együttműködéséből született. A GOP akkreditált klaszterek számára kiírt programja révén eddig 29 kutatás-fejlesztést és innovációt célzó projekt finanszírozásához tudtunk 5,3 milliárd forint forrást biztosítani, de a jövő év végéig nyitott programra folyamatosan érkeznek a pályázatok. Az ország szinte minden régiójában működő akkreditált klaszterek körében összesen mintegy 200 K+F projekt vár megvalósításra.
Milyen együttműködések tűnnek leginkább sikeresnek?
- Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mivel a klaszter élő szervezet, amely folyamatosan változik, fejlődik. A Pólus Programiroda csak a pályázati forrásokra már jelentkezett együttműködéseket követheti figyelemmel, ezek száma körülbelül 200, de ennél jóval több működik ma Magyarországon. Ezek közül 103 regionális együttműködést elemeztünk egy primer adatokon alapuló, átfogó felmérés segítségével. A vizsgálatból úgy tűnik, a horizontálisan és diagonálisan szerveződött klaszterek megoszlása közel azonos, ettől némileg elmarad a vertikális alapon létrejött együttműködések száma. Határon átnyúló kooperációra még viszonylag kevés megvalósult példa van, leginkább a regionális összefogások száma nő. A felmérés tanúsága szerint a legjellemzőbb közös tevékenységek a marketing, a kapcsolatépítés, a K+F, az oktatás, valamint a közös beszerzés.
Ezek lényegében azok a feladatok, amelyek egy vállalkozás növekedéséhez elengedhetetlenek, ám a kisebb cégek esetében ezekre sokszor nincs idő, hiányzik a megfelelő munkaerő, valamint az anyagi fedezet. Kiknek érdemes klaszterbe szerveződni?
- Valóban, ma Magyarországon a legtöbb kkv a mindennapi kenyérkeresetre kell, hogy koncentráljon, így a fejlesztésekre nem marad energiájuk. Pedig ezekben a cégekben lehet, hogy már sok éve szunnyadnak olyan ötletek, amelyek akár világszenzációvá is válhatnának, mintahogyan például az a készülék, amely a hirtelen szívhalál esélyét képes jelezni. Ahhoz, hogy az ötletből termék legyen, több vállalkozás összefogására volt/van szükség. Egy klaszterben számos kkv-t, egyetemet, kutatóintézetet, önkormányzatot és sok esetben nagyvállalatot is találunk. Az összefogások egyrészt könnyebbé teszik a cégek mindennapi életét, innovációs lehetőségeket hoznak felszínre, illetve lehetővé teszik, hogy a fejlesztések megvalósuljanak. Nem utolsósorban pedig költséghatékonyabbá teszik nemcsak a mindennapokat, hanem a megvalósuló beruházásokat is. Tehát bármely cég számára tartogathat előnyöket, ha csatlakozik egy klaszterhez. A gyakorlat azt mutatja, hogy a legsikeresebb tömörülések mindig alulról szerveződnek olyannyira, hogy nemritkán a baráti társaságokban elhangzott beszélgetések sarkallják a cégvezetőket arra, hogy a közös problémára közösen találják meg a választ. Persze az összefogás egy bizonyos mélységig működik, a résztvevők egy ponton túl újból versenytársakká válnak. Van egy iskolapélda, amely nagyon jól érzékelteti a klaszter lényegét: a vidéki reptéren működő szolgáltatóegységek - szállítók, szállítmányozók, étterem, szálláshelyek, a szórakoztatóipar képviselői, üzletek - összefognak annak érdekében, hogy ismertté tegyék a repteret és környékét külföldön, odavonzzák az utasokat. Ezáltal nő a reptér kihasználtsága, beindul a forgalom. Amikor viszont az emberek leszállnak a gépről, már potenciális vevők, akikért az egyes éttermek, üzletek, szállodák, taxitársaságok vetélkednek. Így azonban van piac, és mindenkinek lesz esélye eladni a termékét, míg üzleti összefogás nélkül egyetlen ember sem érkezett volna a térségbe. Azt kell látni, hogy ha a kis- és középvállalatok összefognak, sokkal könnyebben és hathatósabban tudnak a gazdaságban megjelenni, és hamarabb tudnak profitot termelni. Ha a sok apró hal bizalmi alapon összekapcsolódik, akkor bátran szembeúszhat a nagyhallal.
A bizalmat említette. Magyarországon azonban, úgy tűnik, a cégek inkább vetélytársat látnak a másikban, nem pedig hasonló gondokkal küzdő sorstársat. Ez a szemlélet viszont gátolhatja az ágazati összefogások bővülését. Hogyan lehet ezen változtatni?
- A klaszterfejlesztésekkel kapcsolatosan nemcsak Magyarországon, hanem bármely nyugat-európai országban problémaként merül fel a bizalom kérdése. Egy ilyen együttműködés ugyanis feltételezi, hogy valamennyire kiterítem a kártyáimat, információt adok az üzletemről, a terveimről. Ezt sok vállalkozás valóban nehezen teszi meg, éppen ezért ezen a téren kultúraváltásra lenne szükség. Az embereknek a fejlődés érdekében sokkal nyitottabban kell egymás felé fordulniuk. Ez csapatjáték, amelyben fantasztikus eredményeket lehet elérni, igaz, nem rövid idő alatt. Ehhez azonban nyitottságra, bizalomra és együttműködési készségre van szükség. A Pólus Programiroda munkatársai folyamatosan járják az országot, vállalkozói fórumokon vesznek részt, és felhívják a kkv-k figyelmét a klaszterekben rejlő előnyökre, miközben igyekszünk a cégek szemléletmódjára is hatni. A pályázatokkal kapcsolatosan felmerülő problémákra és kérdésekre is szívesen válaszolunk annak érdekében, hogy minél több program kapjon esélyt a megvalósulásra.
Kik pályázhatnak támogatásra?
- A klaszterfejlesztési rendszerünk négylépcsős. Az első lépcsőben támogatjuk az induló klasztereket, amely program keretében főleg a klasztermenedzser-szervezet megalakítására lehet pályázni. Mivel a kkv-k nehéz helyzetben vannak, nehezen adnak ki pénzt a vállalkozással nem szorosan összefüggő fejlesztésekre. Ezt igyekszik áthidalni ez a program, amelynek révén 15-50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek az olyan összefogások, ahol a közös célok megvannak. Ez az összeg arra szolgál, hogy a közösség együttműködését koordináló, a részt vevő vállalkozásoktól független szervezet is mielőbb felállhasson, és a klaszter érdekében működni tudjon. A második lépcsőben a fejlődő klaszterek, vagyis azok a csoportosulások, amelyek már több mint egy éve sikeresen együttműködnek, és már kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytatnak, juthatnak 50-250 millió forint között beruházási célú támogatáshoz. A ROP keretében először 2008-ban kiírt pályázatok lezárultak, megtörténtek a szerződéskötések, és elindultak a fejlesztések. Most hasonló feltételekkel és keretösszeggel nyílnak meg az újabb források. Kérdés, hogy a támogatásban részesült induló klaszterek közül hányan fognak a fejlődő klaszterek számára kiírt támogatásokra pályázni, illetve, hogy létezik-e Magyarországon olyan klaszter, amely a támogatási programoktól függetlenül jött létre, és most a továbblépés érdekében fog támogatást igényelni. A fejlődés harmadik fázisában a klasztereknek egy akkreditációs tanúsítványt kell megszerezniük. A minősítés alapja a K+F, a magas hozzáadott érték, az exportorientáció és az innováció. Ezeket 35 szempont alapján vizsgáljuk egy százpontos skálán. Amelyik klaszter ötvenet elér, és az akkreditációs testület jóváhagyja pályázatát, megkapja az akkreditációs tanúsítványt.
A tanúsított tömörülések számára nyílt meg a GOP 1.2.1 és a GOP 1.3.1/B program, amelyre jövő év végéig lehet pályázni. Eddig 78 benyújtott projektből 29 nyert támogatást, és sok pályázat esetében folyik a bírálat. A negyedik fejlesztési lépcsőfok lesz a Pólus innovációs klaszter, aminek a pályázata a tervek szerint 2010 első félévében fog megjelenni. Ez tulajdonképpen az egész fejlesztési program fő célja. Úgy gondoljuk, hogy ezek a szerveződések olyan húzóerőt fognak tudni képviselni Magyarországon, amelyek Európában is meghatározó szerepet tölthetnek be a versenyképesség szempontjából. A pályázati kiírást most készítjük elő. A támogatás egyik feltétele lesz, hogy a klaszter legalább három éve működjön, valamint hogy a pályázat beadásakor egy éve akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezzen.
Mit tegyen az a kkv, amelyik szeretne csatlakozni egy klaszterhez?
- Tájékozódni kell, elvileg bármelyik klaszterhez lehet csatlakozni, amely fogadja a vállalkozást, és természetesen újat is lehet alapítani. A www.polusprogram.eu interaktív oldalon biztosítunk fórumot a vállalkozások, valamit a klaszterek számára annak érdekében, hogy az együttműködést keresők egymásra találjanak.
