Magyarország a kiotói jegyzőkönyv aláírásával azt vállalta, hogy 2008-2012 átlagában hat százalékkal csökkenti a káros gázok kibocsátását. A vállalás csak úgy teljesíthető, ha az üzleti élet egyes szereplői is határozott lépéseket tesznek ennek érdekében. Ebből a sorból a mobil távközlési szolgáltatók sem hiányozhatnak, hiszen működésük, elsősorban a hálózatüzemeltetés, jelentős áramfogyasztással jár. Egy bázisállomás éves szinten körülbelül tízezer kilowattóra energiát használ el, az pedig az adott ország méretétől és domborzati viszonyaitól függ, hogy hány ilyen tornyot épít egy szolgáltató. Az irodai működés következtében közel sem kerül hasonló mennyiségű káros anyag a légkörbe, spórolni azért itt is lehet, nem is keveset. Az új Pannon-irodaház például annyival kevesebb szén-dioxidot bocsát ki az előző székházhoz viszonyítva, mint amennyi 500 magyar háztartás éves átlagának felel meg.
Napelem, szélkerék és hidrogén
A mintegy 3000 bázisállomást üzemeltető Pannon tavaly áprilisban, a Föld Napja alkalmából jelentette be, hogy 2011-ig 24 százalékkal csökkenti éves szén-dioxid-kibocsátását. A Vodafone Csoport pedig azt vállalta, hogy 2020-ra a 2006-2007-es időszakban mért 1,23 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásukat 50 százalékkal mérséklik globálisan. Miután a szolgáltatóknál átlagosan a teljes kibocsátás háromnegyede a hálózati energiafogyasztásból származik, értelemszerűen e téren kell a legradikálisabb megtakarítást elérni.
A térerő előállítása és a bázisállomások adóhelyiségének hűtése is jelentős áramfogyasztással jár. A három hazai szolgáltató mindkét területen tett lépéseket a környezetbarát működés kialakítása érdekében. A Pannon például 2000 óta a hagyományos légkondicionálás helyett a környezetbarát szabadlevegős technológiát alkalmazza valamennyi adóhelyisége hűtésére, a Vodafone Magyarország pedig bázisállomásainak 90 százalékában éri el ily módon a megfelelő működési hőmérsékletet.
A „free cooling" technológia lényege, hogy az év nagy részében vagy bizonyos időszakaiban a külső levegő segítségével hűtenek. Egy teljes évre vetítve az ilyen klímaüzemeltetés körülbelül 3,5 millió kilowattóra energiát takarít meg - olvasható a Vodafone társadalmi felelősségvállalás-jelentésében.
Bár teljes mértékben környezetbarát bázisállomás nem létezik, kísérletek folynak arra, hogy minél jobban optimalizálják energiafelhasználásukat. A T-Mobile például Európában elsők között úgynevezett PEM (proton exchange membran) cellával, azaz hidrogénnel működő bázisállomást helyezett üzembe 2007-ben. A PEM cellával és a szélenergiával olyan körfolyamat valósítható meg, amellyel az energiafelhasználás teljes mértékben zöld, azaz szén-dioxid-mentes lesz. Az új megoldással a bázisállomásokból száműzhetők a kőolajszármazékokat felhasználó dízelgenerátorok, az energiafaló klímaberendezések és a káros anyagokat tartalmazó akkumulátorok.
A Pannon a szélkerekek és napelemek felszerelésével igyekszik csökkenteni a bázisállomásai energiafogyasztását.
- Idén áprilisban helyeztük üzembe az ország első szélgenerátorral működtetett bázisállomását Nógrád megyében, Kállón, ahol az átlagos szélsebesség 18 kilométer/óra, és a hely földrajzi adottságai jóvoltából egész évben megfelelőek a szélviszonyok. A toronyra felszerelt generátor az állomás energiafelhasználásának közel ötven százalékát képes megtermelni. Ez körülbelül 5000 kilowattóra éves szinten. Ahhoz azonban, hogy a szélgenerátor ne csak kiegészítő áramforrásként működhessen, arra lenne szükség, hogy szélerőműből érkezzen az áram. A folyamatos energiaellátás ugyanis alapvető szükséglet a szolgáltatás stabil működése érdekében. A minőség pedig elsődleges szempont. Ez a magyarázata, hogy a 2008 augusztusában a baracskai toronyra felszerelt 17 napelempanel csak kiegészítő áramforrásként működik - magyarázza Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatója, és hozzáteszi: egy, a baracskaihoz hasonló bázisállomás üzembe helyezésével évente 2,2 tonna szén-dioxid-kibocsátástól lehet megóvni a környezetet.
Tyúk vagy tojás?
Mindezek ellenére nem terjed tömegesen az alternatív energiaforrásra támaszkodó bázisállomás. Azt mondják, most tesztelik, hogy a rendszerek mennyire megbízhatóak, másrészt viszont ahhoz, hogy tömeges megoldássá válhasson akár a szélkerék, akár a napelem vagy a PEM cella, szükség lenne arra is, hogy az eszközöket nagy mennyiségben és hozzáférhető áron állítsák elő. Ma ugyanis egy ilyen beruházás megtérülési ideje több mint tíz év, ami a mobilkommunikációs szektorban nagyon hosszú időnek számít.
- Kérdés, hogy tíz év múlva milyen technológia működteti majd a hálózatokat, és addig elegendő lesz-e az idő ahhoz, hogy a hasonló beruházások megtérüljenek - osztja meg kétségeit a Pannon sajtó- és információs igazgatója.
A problémára nehéz jó választ találni. Az eszközöket előállító iparági szereplők ugyanis éppen az igény megjelenését sürgetik ahhoz, hogy olcsóbban tudják kínálni a termékeiket.
Talán az is megoldás lehetne, ha egy országban a szolgáltatók összefognának, és többen használnának egy tornyot. Magyarországon is van arra példa, hogy ugyanarra a pontra nem telepített mindhárom szolgáltató külön oszlopot, igaz, az ilyen típusú összefogást még soha egyik cég sem említette környezettudatos szempontként. Pedig ebben az esetben a költséghatékony működés vonzataként a környezetet érő terhelés is csökken.
Még nem trendi az ökotelefon
A mobiltelefonok háza táján is van mit tenni a környezet megóvása érdekében. Egyrészt azáltal, hogy ma már mindenki zsebében ott lapul a telefon, valószínűleg jelentősen csökken a közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátás, illetve a mobilkommunikáció fejlődésével egyéb területeken is tetemes környezeti megtakarítás érhető el, más szempontból viszont a mobiltelefonok előállítása, szállítása komoly környezetterhelést jelent. Nem beszélve arról, hogy szinte naponta jelennek meg trendi újdonságok, amelyek gyakori készülékcserére ösztönzik a fogyasztót. A megunt darabok sorsa pedig kérdéses, holott a telefonok hulladékként nehezen lebomló, esetenként a környezetre ártalmas anyagokat is tartalmaznak. A Pannonnál és a másik két szolgáltatónál gondosodnak a visszahozott telefonok szakszerű hulladékkezeléséről, hiszen ezt a törvény is előírja számukra.
A nevesebb készülékgyártók mostanában sorra jelentik be környezetbarát újdonságaikat, igaz a vásárlók még nem éppen ezekért a telefonokért állnak sorban a szolgáltatóknál. Talán azért sem, mert kevés kapható belőlük a kereskedelmi forgalomban. A Pannonnál ennek ellenére egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az innovatív telefonok népszerűsítésére.
- Ez a következő lépés - véli Majorosi Emese, és hozzáteszi: ennek jeleként a Pannon kínálatában már kapható a nyáron piacra dobott Sony Ericsson c901, a Sony Ericsson Naite, illetve a szintén környezetbarát, napelemes Samsung E1107.
A Sony Ericsson c901-es készülék 15 százalékkal kevesebb szén-dioxidot használ fel. A mérték indoklásában szerepel például, hogy a készülék dobozában nincs használati utasítás. Az elektronikusan letölthető brosúra önmagában több mint 90 százalékkal csökkenti a készülék kapcsán használt papír mennyiségét (persze csak akkor, ha a felhasználó sem fogja kinyomtatni!), ráadásul a kisebb méretű csomagolás kevesebb papírt igényel, és miután ugyanakkora helyen több doboz elfér, a szállítás során az egy készülékre eső kibocsátott szennyezés is kevesebb lesz. Ezen túlmenően a Sony Ericsson GreenHeart koncepciójába illeszkedő darab gyártásához legalább 50 százalékban, a család headset tagjához pedig 100 százalékban újrahasznosított műanyagot használtak fel. Sőt, a telefon tartalmaz egy WalkMate nevű alkalmazást, amelynek lényege, hogy számolja a megtett lépések számát, és ennek alapján kijelzi, hogy a legyalogolt utat autóval megtéve mennyi szén-dioxid került volna a légkörbe.
Okosak és környezettudatosak
Hasonlóan beszédes neve van a Samsung napenergiával működő, teljes érintőképernyős telefonjának. A Blue Earth, azaz Kék Föld egyik legjelentősebb tulajdonsága a napelem, ami biztosítja, hogy a telefont nem kell tölteni. Házának alapja újrahasznosított anyag, egészen konkrétan vizespalackokból kinyert műanyag. A csomagolását kicsire és könnyűre tervezték újrahasznosított papírból, és a csomagban található töltő fogyasztása standby üzemmódban mindössze 0,03 watt. Ebbe a telefonba is került ökoséta funkció amely nem csak azt jelzi, hogy a séta mekkora szén-dioxid-kibocsátástól mentette meg a Földet az autózáshoz képest, hanem azt is, hogy így hány fa kivágását lehetett elkerülni.
A Motorola a 2007-es Consumer Electronics Show-n mutatta be a hidrogén-üzemanyagcellás mobiltelefont, amelyet az Angstrom Power kanadai vállalattal közösen fejlesztettek, és a cég ígérete szerint akár már jövőre kapható lesz. Bár a szórakoztató elektronikai cikkeket gyártó vállalatok eltérő technológiákkal próbálják a mobilkészülékeket energiaspórolóssá tenni, az szinte mindegyik fejlesztésben közös, hogy sem a dizájn, sem a funkcionalitás terén nem kell kompromisszumot kötnie egy ökotudatos mobilozónak.
Az biztos, hogy az adat- és hangkommunikációs szolgáltatások mindinkább behálózzák a világot, és a jövőben még inkább erre számíthatunk. Ez egyfelől jelentősen hozzájárul a fenntartható világ kialakításához, másfelől azonban óriási felelősséget ró az iparági szereplőkre: ne csak arról gondoskodjanak, hogy a kommunikáció mindenki számára elérhető legyen, hanem arról is, hogy mindezt fenntartható és gazdaságos megoldásokkal tegyék.
