Pályázati boom

Most már igen!

A Gemenc Bau Tolna Építőipari és Szolgáltató Kft. négy éve nyert először támogatást.

– Akkor egy lemezhajlító gép megvásárlásához kaptunk négymillió forintot, így a korábban bérmunkában végeztetett tevékenység házon belülre került. Ezzel csökkentettük a felmerülő szállítási költségeket, és növeltük a cég rugalmasságát, ami komoly versenytényező – emlékszik vissza az első pályázatra Szauter Lajos, a cég akkori ügyvezetője.

A tipikus hazai kisvállalkozás a következő fejlesztési lépését is részben támogatásból finanszírozta, és bevezették az ISO minősítést. A GOP keretében kiírt forrásokra azonban mostanáig nem pályáztak, annak ellenére sem, hogy a kilencfős vállalkozás követi a lehetőségeket.

– A programok között több is akadt, amely javította volna a működési hatékonyságot, az eddigi feltételrendszer mégis visszatartott minket attól, hogy pályázzunk. A kiírásban szereplő növekedési előírást ugyanis a tevékenységünk jellegéből adódóan nem tudjuk garantálni. Bár a cég minden évben nyereséggel zárt, de miután nem termelünk, így ez nem feltétlenül jelent éves szinten növekvő árbevételt – magyarázza Szauter Lajos.

Az idei könnyítések azonban számukra is kaput nyitottak a GOP keretében rendelkezésre álló forrásokra. A korábbi ügyvezető úgy véli, az új feltételnek egész biztosan eleget tudnak tenni, így a GOP 2.1.1./A konstrukciója keretében nyert 2,7 millió forint támogatással megvásárolták a már régóta szükséges digitális fénymásolómodult. Az új eszközzel tovább nő a vállalkozás rugalmas ügyfélkiszolgálása, ami újabb megrendeléseket jelenthet.

A Gemenc Bau azóta újabb pályázatot is beadott. Ha megkapják a termelőcsarnok létrehozására igényelt 10 millió forint körüli támogatást, a vállalat beszállítóként újabb piacokat hódíthat meg.

Januárban az automatikusan igényelhető előleg összege 40 százalékra emelkedett, bővült az elszámolható költségek köre, régiónként a maximális támogatási ráta vált érvényessé a Gazdaságfejlesztési Operatív Programokra, bővült az automatikus pályázatok köre, és 50 millió forint lett az automatikus eljárású technológiafejlesztési pályázaton elnyerhető támogatás felső határa.

Érezhető az intézkedés hatása a vállalkozók aktivitásban?

- Igen, ezek valós intézkedésnek bizonyultak. A bankok megszigorításából következő forrásszűke felértékelte a vissza nem térítendő támogatások körét: a cégek, amelyek a feltételeknek megfelelő projekttel rendelkeznek, a könnyítések hatására uniós forrással pótolják a kieső bankhitelt. A korábban is az egyik legnépszerűbb programunk, a 2.1.1/A automatikus pályázatra - erre tavaly 1500 darab, 10,5 milliárd forint nagyságú támogatást ítéltünk meg összesen - például idén májusig az egész évre kalkulált pályázati darabszám három és félszerese érkezett; ez időarányosan is két-háromszorosa a korábbi években tapasztalt aktivitásnak.

A 18 milliárd forintos keretösszeggel megnyílt pályázatot végül májusban lezártuk, miután a beérkezett igények összege meghaladta a 60 milliárd forintot. A törvényben előírt határidőket minden esetben tudtuk tartani, de így is csak szeptember közepére sikerült minden kérelmet feldolgoznunk. Ma már a szerződéskötési ciklus tart.

Ezek szerint sok pályázatot forráshiány miatt utasítottak el?

- Nem, mert az NFÜ megemelte a keretet 53 milliárd forintra. Ez a keret arra elég, hogy a támogatásra jogosult pályázatok közül egyetlen igényt sem kellett elutasítanunk. Az is igaz, hogy az igénylők közül néhányan visszaléptek.

Mi az oka a visszalépésnek?

- Erre semmilyen hivatalos adatunk nincs. Elképzelhető, hogy valakinek gondot okoz az önerő, bár ezt a problémát a negyvenszázalékos előleg lehetősége valószínűleg áthidalja. De ha valakinek azzal segítettünk, hogy beadta a pályázatot, megnyerte, megkötöttük a szerződést, megkapta az előleget, amiből a pillanatnyi likviditási problémáit kezelni tudta, és azután visszalépett, gazdaságpolitikailag nem gond. Azt a forrást ugyanis újra kiosztjuk. Az is előfordulhat, hogy valakinek időközben változott a piaca, és esetleg attól való félelmében, hogy a szerződésben vállalt feltételeknek nem tud majd eleget tenni, elállt a pályázattól.

Egészen idén áprilisig azonban átlagos volt a pályázatok iránti érdeklődés. Minek köszönhető a boom? Elképzelhető, hogy csupán a könnyítések tették vonzóvá a vissza nem térítendő támogatásokat?

- Ha a könnyítések okozták az érdeklődés emelkedését, az sem probléma. Ha így elértük a valódi célcsoportot, amely forráshiányos, de fejleszteni képes, akkor jó választ adtunk egy problémára. Előzetesen modelleztük a könnyítések hatására várható igénynövekedést, és e szerint még a 18 milliárd forintos eredeti keretben is lett volna tartalék. Az előző kiírásunk lezártakor, január végén még nem érzékeltük a felfutást, egészen márciusig az előző évi ütemet tapasztaltuk.

Április végén azonban valóban történt valami, ami a vállalkozások figyelmét az uniós vissza nem térítendő forrásokra irányította. Valószínűleg akkorra derült ki, hogy a cégeknek mekkora a valós piacuk, illetve hogy milyen mértékű banki forrásokkal számolhatnak az idei évre. Az első negyedév végére a bankok számos meglévő finanszírozás esetében a lezárásról döntöttek, illetve sok új igénylést elutasítottak.

Brüsszelben augusztus végén mondták ki az áment a magyar támogatási forrás felhasználásának átcsoportosítására vonatkozó kérelemre. Mi változik és mikortól?

- Száztizenegymilliárd forint átcsoportosítását hagyták jóvá Brüsszelben. Ezt az összeget a következő akcióterv időszakában a GOP céljaira használhatjuk, de a prioritásokon belüli megosztásáról még nincs állásfoglalás. Az biztos, hogy a döntésnek volt köszönhető az is, hogy a 2.1.1/A pályázat keretösszegét azonnal bővíteni lehetett. Valószínűleg a 4-es prioritásra, azaz a visszatérítendő támogatásokra és azon belül a kockázatitőke-programokra hatmilliárd forintot csoportosít át a kormányzat, a fennmaradó százötmilliárdot pedig a 2-es prioritásban megfogalmazott célok finanszírozására tudjuk fordítani. Folyamatban van az egyes kiírások új keretösszegének meghatározása; a 2010-ben megnyíló pályázatokat már a kibővült forrásokkal hirdeti meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Ormosy Gábor

Miért volt szükség átcsoportosításra?

- Az eredeti döntés óta több mint három év telt el, és időközben a világgazdasági válság is módosította az igényeket. Nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaság reakcióképességének erősítése alapvető nemzeti érdek. A kkv-k fejlesztése eddig is fontos gazdaságpolitikai irány volt, ezekben az években azonban még hangsúlyosabb a szektor támogatási igénye. Az is indokolttá tette a pénzek átcsoportosítását, hogy miközben a kis- és középvállalatok abszorpciós képessége jónak bizonyult, a meghirdetett keretösszegek rendre elfogytak, addig voltak olyan programok, amelyek nehezen indultak. Most tulajdonképpen a korábban infrastruktúrafejlesztésre szánt források válnak elérhetővé a gazdaságfejlesztési programok finanszírozására.

A közhangulat alapján a magyar lakosság nagy része nem érzi a bőrén az EU pozitív hatását, illetve kissé cinikusan fogalmazva kizárólag a határok lebontása, illetve a roamingdíjak szabályozása érinti a mindennapi életet. Holott hatalmas összegek jutnak gazdaságfejlesztésre uniós forrásból. Hol jelentkezik a hatása?

- A GOP keretében eddig elköltött pénzek összesen 614 milliárd forint beruházáshoz járultak hozzá. Ezek a támogatások azonban nem érnek el minden vállalkozáshoz, hiszen körülbelül 3-4 ezer 2.1.1/A-s pályázatról beszélünk, vagy körülbelül 15ezer támogatási szerződésről szemben a 800 ezer bejegyzett céggel - ezek közül egyébként 80-150 ezer működik csupán. A pénzek tehát egy viszonylag szűk, fejlesztésorientált körhöz jutnak el, ugyanakkor - ha a támogatási célokat jól fogalmaztuk meg - az unió pozitív hatása rajtuk keresztül beáramlik a társadalom egészébe: a pályázó cégek fejleszteni és bővülni tudnak, munkahelyeket teremtenek, fogyasztást generálnak, beszállítói piacot építenek, tehát növelik az ország GDP-jét és így közvetetten a lakosság életszínvonalát. A multiplikatív hatások azonban időben elcsúsztatva jelentkeznek, és akkor sem látványosan, hiszen a támogatást nyert cég megrendelésére gyártott termékre már nem lesz ráírva, hogy „uniós pénzből készült".

Csak körültekintően!

Az iratkezelő, dokumentumkezelő rendszerek fejlesztésével, forgalmazásával és bevezetésével foglalkozó netTeam Magyarország Zrt. az elmúlt évben a válság ellenére tudott növekedni az árbevétel és a vállalat piaci pozícióit tekintve egyaránt. A kisvállalat sikereiben szerepe van a GOP 1.3.1. pályázatán elnyert 40 millió forintos kutatás-fejlesztési támogatásnak is.

– Az uniós forrás segítségével az eredetileg tervezett határidőre, professzionális szakmai tartalommal tudjuk megvalósítani a projekteket. Egy szoftvertermék fejlesztésénél a késztermék minél szélesebb körű funkcionalitása pedig marketingszempontból is fontos – mondja Varga László, a cég operatív igazgatója, és hozzáteszi: – Szoftvergyártóként alapvető feladatunk, hogy folyamatosan új verziókat, upgrade-eket, újabb problémákra válaszoló termékeket dobjunk piacra. A mi szakmánkban kizárólag így lehet fejlődni, projektfinanszírozásra viszont nem lehet bankhitelt felvenni.

Miután a bankok a szellemi produktumot nem fogadják el biztosítékként, ingatlanfedezet hiányában egy fejlesztő vállalkozás csak saját erőből, valamint a GOP 1-es prioritása alatt futó támogatási programokat kihasználva tud előremenekülni. A már említett 40 millió forint vissza nem térítendő forrás mellé a netTeam több mint 50 millió forint önerőt biztosított. Így tudta a cég egy év alatt piacra dobni az új terméket.

– A támogatás nélkül legalább kétszeresére nőtt volna a fejlesztéshez szükséges idő, ebben a szegmensben viszont a gyorsaság nagyon számít: amely megoldás előbb kerül a vevőkhöz, versenyelőnnyel indul a konkurenciával, akár a külföldi versenytársak termékeivel szemben is – véli Varga László.

A nemzetközi piacokon is jelen lévő vállalkozás igyekszik kihasználni az EU-forrásokat annak érdekében, hogy növekedjen, profitot termeljen, és képes legyen újabb piacokra betörni. Jelenleg a MAG Zrt.-vel szerződéskötési fázisban van egy másik, a dokumentumkezelés területén lévő szoftverfejlesztési projekt, és az ezt követő újabb fejlesztésekhez is tervezik, hogy beadnak vagy már beadtak pályázatokat. Ész nélkül azonban nem szabad.

– Csak azért, mert módunkban áll vissza nem térítendő támogatáshoz jutni, nem pályáznánk. Mindig komoly piackutatást végeztünk, hogy vajon mekkora bevételt tudunk realizálni az új termékkel. Csak ezt figyelembe véve mertük vállalni például ebben az esetben, hogy a projekt lezárását követő kétéves fenntartási ciklus alatt a támogatásból megvalósult szoftverből befolyó árbevétel eléri az 50 millió forintot. A szerződésünk úgy szól, hogy ha a vállalás legalább 75 százalékban nem teljesül, a támogatást kamatokkal együtt vissza kell fizetnünk. És akkor a befektetett saját erőt is elvesztettük. Ez pedig nem lenne jó üzlet.