Az építőiparban érdekelt kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) komoly energiákat mozgatnak meg, hogy kivitelezői legyenek a korszerűtlen, lelakott iskolaépületek felújítását célzó Nemzeti Iskolafelújítási Program nyertes pályázatainak.
Előbbre hozva
A 2007 szeptemberében meghirdetett NIP keretében ugyanis 365 óvoda és iskola bővítése, korszerűsítése - például fűtésrendszer modernizálása, világítás felújítása, tornaterem-fejlesztés -, valósul meg 2011-ig, összesen 104 milliárd forint értékben. Június végéig már 182 projektről született döntés.
A 2008-ban megkezdett, eddig közép-magyarországi, illetve hátrányos helyzetű iskolákat érintő közoktatás-fejlesztési döntéssorozat részeként újabb, összesen 253 kedvezményezett mintegy 500 fejlesztési helyszínt érintő pályázatáról született döntés. A nagyszámú és jó minőségű pályázat támogathatósága érdekében a kormány úgy döntött, hogy a regionális fejlesztési tanácsok (rft) kérésének megfelelően lehetővé teszi a 2007-2013 közötti keret egy részének korábbi megnyitását, hogy még az idén további legalább félszáz közoktatás-fejlesztési projekt támogatásáról dönthessenek.
Tömegközlekedési projekt, helyieknek szól?
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) nagyprojektjeinek nyertesei többek között a villamos üzemű tömegközlekedést fenntartó városok. Debrecen a második villamosvonal kiépítését tervezi, közel 34 milliárd forintos támogatással megújul Miskolc villamosközlekedése. Szegeden a 29 milliárd forintos fejlesztés során - ebből mintegy 4 milliárdot az önkormányzat fedez - többek között korszerűsítik mind a három meglévő villamos vonalát, elkészül egy új, 2 kilométeres szárnyvonal, fejlesztik a trolibusz-közlekedést, korszerűsítik a villamosremízt és a trolitelepet, bővítik a járműparkot. Hat csomópont épül át, a végállomások közelében pedig kerékpártárolókat alakítanak ki.
A szegedi tömegközlekedési nagyprojekt újabb, nettó 4,8 milliárd forint összegű közbeszerzési pályázatának nyertese - a Délmagyarország információi szerint - a három társaság alkotta A-Sz-E Konzorcium, egyikük, a SZEVIÉP Zrt. helyi vállalat. Mivel a szegedi projekt legnagyobb részt vasútépítés, ezért a helyi kkv-k nem igazán vonhatók be, őket inkább a kapcsolódó telephelyépítés érinti majd, amelyet több darabban fog megpályáztatni a város.
Az ÚMFT tömegközlekedési nagyprojektjeiben érintett térségek építőipari cégeit a belépési küszöb alacsonyan tartásával lehet segíteni. Az sem kizárt, hogy a kivitelező vasútépítő cégek egy-egy közlekedési csomópont kivitelezését alvállalkozónak adják át. Igaz, semmi nem kötelezi őket arra, hogy ez helyi cég legyen.
Munkahelyek érdekében
A gazdasági recesszió hatásait csökkentené a TÁMOP 2.3.3/B uniós pályázati lehetőség, amely a nagyvállalatok számára kínál megoldást, ezúttal a munkavállalók szakmai készségének és tudásának fejlesztésével. Az összesen 10 milliárd forintos keretösszegű „Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva" címet - az ÚMFT-n belül nem volt még arra példa, hogy nagyvállalatok részére milliárdos megpályázható összegek álljanak rendelkezésre - egy olyan programon belül hirdették meg, amelynek célja a vállalkozások alkalmazkodóképességének és versenyképességének növelése hosszú távon, a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, képzettségi szintjének és az általuk végzett munka hatékonyságának növelése. Rövidebb távon pedig a munkahelyek megőrzése, illetve a munkanélkülivé válás megelőzése a munkaidő átszervezésével, az alkalmazottak munkában töltött idejének csökkentésével.
A TÁMOP-1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése" konstrukció komplex munkaerő-piaci programokkal és szolgáltatásokkal nyújt támogatást, elősegítve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását a nyílt munkaerőpiacon, visszatérésüket a korábbi munkahelyre vagy újbóli elhelyezkedésüket. Foglalkoztatásuk speciális költségeinek megtérítése növelheti a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránti keresletet, ez is elősegíti sikeres elhelyezkedésüket és munkában maradásukat.
Regionális lehetőségek
Július vége óta komplex program (DAOP-2009-1.1.1/G, DDOP-2009-1.1.1/F, ÉAOP-2009-1.1.1/F, ÉMOP-2009-1.1.1/G) segíti négy régió - Dél- és Észak Alföld, Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország - leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek üzletiinfrastruktúra-fejlesztését. A tükörpályázatokat a regionális operatív programokban írták ki azzal a céllal, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek gazdasági teljesítményeit növelni tudják. Az év végéig leadható pályázatok lehetőséget nyújtanak ipari park címmel rendelkező területek infrastrukturális fejlesztésére, ipari területek és vállalkozói inkubátorházak fejlesztésére, ipartelepítésre, valamint vállalkozások telephelyfejlesztésére.
Pályázati forrást nemcsak az unió kínál, hanem például a Norvég Alap is, amelynek keretében június elején jelent meg a „K+F együttműködések támogatása az agrárinnováció és megújuló energiaforrások területén az Észak-alföldi régióban" című pályázat. Célja a regionális innovációs folyamatok fejlesztése, az alkalmazott kutatások ösztönzése és a kutatási eredmények gyakorlatban való elterjesztésének elősegítése. Erre a lehetőségre felsőfokú oktatási intézmények, alapítványok, közalapítványok, nonprofit kutatóhelyek nyújthatnak be pályázatot, de az a témában érdekelt vállalkozás, amely ezekkel az intézményekkel jó kapcsolatot ápol, könnyen élvezheti a pályázat kapcsán elért eredményeket.
Kiemelt övezet
Csaknem 26,3 milliárd forintos európai uniós beruházással 2011 végéig komplex gazdaság- és infrastruktúrafejlesztési program valósul meg Záhonyban, amelynek révén - a kkv-k támogatásával és a munkaerő felkészítésével - lehetőség nyílhat nemzetközi áruelosztó központok kialakítására a még hátrányos helyzetű térségben. A meglévő, az ukrán hálózathoz csatlakozó vasúti infrastruktúra felújításával a térség teljes áruforgalma éves szinten a jelenlegi 5,3 millió tonnáról 8,5 millió tonnára nőhet, a vasúti áruforgalom pedig 11 ezer kocsirakományról 215 ezerre. Ennek az árumennyiségnek a kezelése, a vasútról vasútra, illetve vasútról közútra és közútról vasútra rakodása - és persze lehetőleg mind nagyobb mértékben a feldolgozása - számottevő feladatot jelent már megtelepült és ezután érkező logisztikai vállalkozásoknak. A felújítási munkálatok teljes költsége 19,4 milliárd forint, a fejlesztés 2010 végére valósul meg.
A vasúti infrastruktúra-fejlesztés mellett nélkülözhetetlen a közúti szállítási feltételek javítása is, ezért az ÚMFT közel 6,9 milliárd forint támogatásával új utak is épülnek. A záhonyi térségben meginduló beruházások a kormány várakozása szerint rövid időn belül mintegy 1200 munkanélküli számára teremtenek álláslehetőséget, és összességében 3400 munkahely létesítéséhez, illetve megtartásához járulnak hozzá a térségben.