A cégnyilvántartásban bejegyzett 3 millió forint jegyzett tőkéjű kft.-vel szemben a cégbírósághoz törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelem érkezett.
A jogeset
A kérelmező ügyész előadta, hogy a kft. nem tett eleget a gazdasági társaságokról szóló törvényben (Gt.) előírt kötelezettségének, amely szerint az ügyvezető köteles haladéktalanul összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a kft. vagyona a tartozásait nem fedezi. A kft. előző, 2007. évi mérlegbeszámolója szerint a kötelezettsége 113,737 millió, a követelése 109,46 millió, a saját tőkéje pedig mínusz 5,31 millió forint.
A cégbíróság a kérelmet megküldte a kft. részére, és felhívta: nyilatkozzon, vitatja-e az abban foglaltakat, és ha nem, szüntesse meg a törvénysértő állapotot. Igazolja, hogy taggyűlést hívott össze, és azon a tagok megfelelő intézkedéseket hoztak.
A kft. nem nyilatkozott a megadott 30 napos határidő alatt. A cégbíróság, mivel a kft. nem tartotta be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályokat, törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazott vele szemben, s tájékoztatta, hogy a törvényes működés akkor áll helyre, ha az ügyvezető 30 napon belül taggyűlést hív össze, amelyen a tagok meghozzák a Gt.-ben meghatározott intézkedéseket, és a taggyűlési jegyzőkönyvet benyújtják a cégbírósághoz.
A végzéssel szemben a kft. fellebbezett, kérte a törvényességi felügyeleti intézkedés mellőzését és az eljárás megszüntetését. Előadta, hogy lakóingatlan-fejlesztéssel foglalkozó projekttársaságként működik, bevételét a projekt befejezésével, várhatóan 2008-2009-ben számolja el, a saját tőkét a csatolt 2008. évi egyszerűsített éves beszámoló szerint kívánja pótolni, ezért a taggyűlés összehívása nem indokolt. Utalt arra, hogy a beszámolóból látható és megállapítható a kft. saját tőkéjének rendezése: ugyanis abban az összege már 10,840 millió forint, a jegyzett tőke pedig változatlanul 3 millió. Bejelentette, hogy időközben elkészítette a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerint a 2008. december 31-éig terjedő időtartamra vonatkozó végleges beszámolót is, amely szintén azt mutatja, hogy a társaság rendezte saját tőkéjét.
Kinek a jogköre?
A cégtörvény rendelkezése szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. A cégtörvény lehetőséget ad az ügyésznek is, hogy ilyen eljárás lefolytatását kezdeményezze. Ez a jogkör megilleti a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóságot vagy közigazgatási szervet, a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamarát, továbbá azt, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, ha ezt az érdekét valószínűsíti.
A Gt. előírja, hogy a kft. ügyvezetője köteles a taggyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje a törzstőke felére csökkent, vagy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, vagy a vagyona a tartozásait nem fedezi. Ha bármelyik fennáll, a tagoknak határozniuk kell a veszteségek pótlásához szükséges pótbefizetés előírásáról vagy a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában pedig a társaságnak más társasággá alakulásáról vagy a tevékenység megszüntetéséről és a végelszámolás megindításáról.
A számviteli törvény szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérleg-fordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta (153. § (1) bekezdése).
Beszélő adatok
Az ügyész - a kft. által letétbe helyezett és nyilvánosnak minősülő mérleg alapján - azt látta megállapíthatónak, hogy a cég vagyona a tartozásait nem fedezi. Önmagában az éves beszámoló adatai nem alkalmasak annak megállapítására, hogy a vagyon fedezi-e a tartozásokat. Ha a cég valamely tartozását a meglévő vagyontárgyának értékesítéséből befolyó vételárból kívánná rendezni, akkor a vagyontárgyat értékesítheti. Az adott időpontra vonatkozó éves mérleg a vagyontárgyak könyv szerinti értékén alapul, piaci értékük, így eladási áruk is ettől akár jelentősen is eltérhet. A cégbíróság az éves beszámoló adatai alapján nem dönthet abban a kérdésben, hogy a társaság vagyona fedezi-e a tartozásait, ugyanis ez olyan gazdasági tartalmú döntést igényel, amelyre nincs hatásköre, így e tárgyban törvényességi felügyeleti eljárást nem folytathat le.
Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak abban a kérdésben sem, hogy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti-e, vagy a fizetéseit megszüntette-e, mert e tárgyban más bírósági eljárásnak van helye. A felszámolási eljárás megindítására és lefolytatására a cég székhelye szerinti megyei bíróság illetékes, de az nem cégbíróságként jár el. (A kényszer-végelszámolási eljárás megindítása és annak ellenőrzése, valamint a cég saját elhatározásán alapuló végelszámolási eljárás ellenőrzése tartozik a cégbíróság hatáskörébe. Ezek az eljárások átfordulhatnak felszámolási eljárásba, ha a cég végelszámolási nyitómérlege alapján az állapítható meg, hogy a cég vagyona nem elegendő a hitelezők követeléseinek kielégítésére, és a tagok vagy részvényesek a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg.)
Az éves beszámoló adatai alapján azonban a cégbíróság hivatalból vagy kérelemre észlelheti, hogy a társaság saját tőkéje a törzstőke felére csökkent, ez az éves beszámolóban szereplő jegyzett tőke és saját tőke adatainak összevetéséből egyértelműen megállapítható. Ha ez fennáll, akkor a taggyűlést haladéktalanul össze kell hívni a társaság törvényes működésének biztosítása érdekében. Ennek megtörténtét a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban ellenőrizheti, s a céggel szemben a cégtörvényben meghatározott törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazhatja. Például: felhívja céget a törvényes működés helyreállítására és ennek bejelentésére a cégbíróságnál, a céget vagy a vezető tisztségviselőjét 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújtja, vagy összehívja a cég legfőbb szervét, vagy felügyelőbiztost rendel ki legfeljebb 90 napra. Ezeket együttesen is alkalmazhatja, s ha az első ilyen intézkedés eredménytelen marad - vagyis a cég nem szünteti meg a törvénysértő állapotot -, akkor a céget megszűntnek nyilvánítja, és elrendeli kényszer-végelszámolását.
Az ítélőtábla végzése
A kft. időközben elkészített 2008. évi egyszerűsített éves beszámolója szerint a saját tőke 10 millió 840 ezer forint, a jegyzett tőke pedig változatlanul 3 millió forint. Így a taggyűlés összehívása szükségtelenné vált, a kft. a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működést a törvényességi felügyeleti eljárás alatt helyreállította, ezért törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának már nincs helye. Erre figyelemmel az ítélőtábla a cégbíróság végzését megváltoztatta, és a törvényességi felügyeleti eljárást megszüntette, azonban a kft. köteles 50 ezer forint törvényességi felügyeleti illeték megfizetésére az adóhatóság külön felhívására.
