A közösségi oldal az ötödik leginkább használt alkalmazás a videonézés, az e-mailezés, az internetes bankolás és a chat után egy 16 országban végzett felmérés szerint. Önálló közösségi oldalt általában nagyobb, egyébként is ismert cégek hoznak létre, pedig ez a kisebbek számára is számos lehetőséget tartogat: a közösségi oldalakon keresztül költséghatékony módon ismertethetik meg magukat leendő ügyfeleikkel. Ennek ellenére a Flow PR szakembereinek tapasztalatai szerint a magyar kkv-k közül kevesen használják ki ezt a lehetőséget. Szántó Gábor, a Kirowski közösségimédia-szakértője is egyetért: a kicsiknek is teremhet babér ezen a fórumon.
A közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket azok a cégek tudják a legjobban kihasználni, amelyek számára fontos a direkt kommunikáció, a tág értelemben vett ügyfélkapcsolat, vagy ahol a vásárlónak lehet érzelmi kötődése a termékhez. A termelő cégek esetében ez ritkább, de természetesen ott is vannak jó példák. A lényeg a márka és a fogyasztó közötti direkt kapcsolat, érzelmi kötődés kialakítása, az imidzsfejlesztés és a lojális fogyasztói közösség létrehozása. Ideális esetben ennek afféle on-line törzsvendégklubként kéne funkcionálnia.
Tervezett megjelenés
Persze a közösségi oldalakon is meg kell dolgozni a sikerért. Ennek ellenére a gyakorlat nem ez, amit az amerikai Altimeter Group kutatása is alátámaszt: e szerint a világ szenior marketingeseinek több mint 45 százaléka 2010 egyik legfontosabb feladatának a közösségi hálózatokon és alkalmazásokon történő részvételt tartotta, a kutatásban részt vevő amerikai cégek jelentős részének még sincs közösségi oldalakra kidolgozott kommunikációs stratégiája, így messze nem a leghatékonyabban használják ki a benne rejlő lehetőségeket.
Részben a brand általános ismertségén alapul egy Facebook-oldal látogatottsága, ám jelentős lökést ad a népszerűségnek a közösségi médiára optimalizált kommunikációs aktivitás is - állítja a Flow PR szakértője. Léteznek természetes „szeretett márkák", de a többségnek keményen meg kell dolgoznia a fogyasztó érzelmi kötődésének megszerzéséért. A legjobban kitalált céges megjelenés mellé is szükség van fizetett hirdetésre vagy valamilyen más módszerre, amely felkelti a felhasználók figyelmét, és az oldalra irányítja a leendő barátokat. Szükség van a megjelenés megtervezésére, a cél pontos definiálására. A Kirowski szakembere konkrét cél kitűzését javasolja, amit pontos tervezéssel el lehet érni. Ez különösen az oldal beindításakor, az első felhasználók odavonzásakor fontos.
Indulásként végig kell gondolni, hogy valóban van-e közvetlen mondanivalója a cégnek a fogyasztói számára. Pontosan meg kell fogalmazni, hogy mit akar elérni a közösségi médiafelületeken való megjelenéssel, hiszen egy konkrét termék bevezetése, a márka ismertségének a növelése vagy a meglévő fogyasztók magunkhoz kötése mind-mind eltérő feladat. Meg kell találni, hogy az adott termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban mire vevő a közönség, és azt kell kommunikálni. Hogy az információadás, szakértő megszólalása, máskor a szórakoztatás vagy a játék-e a megfelelő kommunikációs irány, az függ a márkától és a célcsoporttól is. Fontos megtalálni a középutat, vagyis hogy a követők tényleg meg akarják ismerni, ne csak egyes akciók miatt válasszák a „Tetszik" gombot.
Tetszik!
A „lájkolás" - vagyis ha a márka barátjává, más oldalon követőjévé válik bizonyos számú ember - önmagában nem eredmény, inkább indikátor, hangsúlyozza Szántó Gábor, hiszen a cél az eladások növelése lenne, ami ennek nem direkt következménye, bár kétségtelenül hatással van rá. Kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a fogyasztók egyre inkább egymás véleményére támaszkodnak vásárlási döntéseik meghozatala során, kihagyva a vállalatokat. De arra is vannak adatok, hogy a Facebook-felhasználók 60 százaléka nagyobb eséllyel ajánl olyan vállalatot/márkát másoknak, amelynek már maga is rajongójává vált. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a cégek egyre inkább kimaradnak a közvetlen döntésbefolyásoló tényezők közül, másrészt ha képesek eredményesen rajongókat gyűjteni, közvetetten komoly hatást gyakorolhatnak a vásárlói döntésekre.
Az ilyen közvetlen, érzelmi kötődésen, „barátságon" alapuló üzleti kommunikáció nem új keletű, például a keleti bazárok árusai évszázadok óta használják: először elbeszélgetnek a reménybeli vásárlóval, kávéval kínálják, bemutatják a családjuknak, a beszélgetésből, kedvességből, rászánt időből aztán jó esetben üzlet is lesz. A közösségi média esetében ugyanez történik, csak az internetnek köszönhetően egyszerre rengeteg, térben távol lévő reménybeli ügyfelet is el lehet érni.
Mindemellett tagadhatatlan, hogy nehezen mérhető a közösségi oldalak hatására bekövetkező forgalomnövekedés. De a jól felépített jelenlét a közösségi médiában sok, nem közvetlenül az eladási mutatókban megjelenő hasznot is hajthat. A közösség felbecsülhetetlen segítséget nyújthat egy-egy új termék bevezetésekor, hiszen előzetes próbálkozás nélkül tesztelhető és közvetlen visszacsatolásokkal értékelhető az eredmény. Sehol máshol nincs lehetőség ilyen könnyen és közvetlenül kommunikálni a jövőbeli ügyfelekkel. Az érzelmi kötődés abban is segíthet, hogy egy esetleges hiba esetén könnyebben megbocsátanak az ügyfelek - ahogyan egy barát hibáin is könnyebben lépünk túl.
A barátság kötelez
Fontos, hogy minden márka megtalálja a saját hangját ezen a speciális kommunikációs felületen, ám a szakember hangsúlyozza: a közösségi média használata nem elszigetelt kommunikációs tevékenység. Amit itt közöl magáról egy cég, annak mind tartalmában, mind formájában összhangban kell lennie minden más megjelenésével. Fontos az is, hogy ha egyszer egy cég megjelenik a közösségi oldalakon, akkor nem lehet csak úgy, szó nélkül „faképnél hagyni" a már megszerzett barátokat. Tehát hosszú távú tervezésre van szükség, csak így szabad belevágni a közösségi kommunikáció elindításába.
Sok problémát okoz, hogy nehezen találják meg a közösségi kommunikáció helyét a céges rendszerben. Részét képezi a PR, a termékfejlesztés, az ügyfélszolgálat, ezért annak, aki a cégen belül ezzel foglalkozik, mindennel tisztában kell lennie. Ez persze nem lehetséges, ezért a szakember azt ajánlja: legyen kidolgozott workflow, hogy ki miről és hogyan beszélhet, illetve hogy mely témának ki a felelőse. Így megoldható, hogy gyors, de tervszerű legyen a kommunikáció.
Hol vannak a magyarok?
2009. november eleje óta a magyar Facebook-felhasználók száma körülbelül 430 ezer főről 2010. szeptember elejére több mint 1,8 millióra nőtt, ami több mint négyszeres növekedést jelent. A Facebook magyar tábora azonban még így is jócskán elmarad az iwiwétől, amely - saját állítása szerint - 4,2 millió regisztrált felhasználójával a teljes magyarországi internetezők körét eléri, míg a Facebookon ez az arány 30,8 százalék,