Bármi lehet!

A hazai vállalkozások többsége nem fedezi teljes körűen azokat a kockázatokat, amelyek a tevékenységükhöz elengedhetetlenek lennének, és a biztosítási összegek sem a valós újrapótlási értékhez igazodnak. Pedig ami bekövetkezhet, az be is következik, mondaná Murphy.

Ésszerűtlen döntések

Izlandi hamu

Az izlandi vulkánkitörés miatt leállt termelésből származó kieséseket egyetlen ma létező konstrukció sem fedezte, hiába volt egy cégnek akár üzemszüneti biztosítása is. Pedig a légi közlekedés leállása miatt a nagy termelővállalatoknál keletkezhettek alkatrész-ellátási nehézségek, végül üzemszünet. A repülés korlátozása kihatással volt a friss zöldség-, gyümölcs- és hússzállításra is. Ilyen jelenségekre azonban még nem készültek fel a biztosítók, a légtérbe került vulkáni hamu miatt fellépő leállásokra (gyár, repülés) a konstrukciók nem nyújtanak fedezetet. A vonatkozó szabályok értelmében a biztosítók akkor térítenek, amikor fizikai kár is keletkezik. Ha viszont a hamu a földre hullva ráesik egy üzlethelyiségre, és kár keletkezik – például eltömíti a szellőzőcsöveket, ami robbanáshoz vezet –, akkor megfelelő biztosítás esetén az üzemszüneti feltételek életbe léphetnek. Szakértők egy csoportja azt tervezi, hogy kidolgoznak olyan konstrukciókat, amelyek közvetett károkozásra is kínálnának fedezetet. Kérdés, hogy a biztosítók erre nyitottak lesznek-e.

Nem elsősorban a megkötött biztosítások mennyiségével van gond, inkább az a veszély fenyegeti a kkv-k sokaságát, hogy amit havonta biztosításra költenek, az is jobbára ablakon kidobott pénz, ha egy esetleges kárnál csupán a veszteség töredékét fogja fedezni a biztosító által térített összeg. A hazai kkv-k a megfelelő módozatok megkötésében nagyon rosszul állnak - derül ki Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) tájékoztatójából.

- Vagyon- és általános felelősségbiztosítást szinte valamennyi cég köt, de kevesen védik magukat például a gyártósor esetleges leállása ellen. Az ok nem elsősorban a tájékozatlanság, hanem az árérzékenység. A vagyon- és felelősségbiztosítások bizonyos cégméret felett egyéni konstrukciók, a megfelelő és testreszabott fedezet, illetve módozat kiválasztása pedig mindennél fontosabb. Sajnos, most azt látjuk, hogy az ügyfelek költségcsökkentés miatt lemondanak a számukra egyébként szükséges, sőt elengedhetetlen fedezetekről, még a meglévő konstrukciók esetében is. Mások a korábban racionálisnak tűnő limiteket csökkentik radikálisan - mondja Papp Lajos, a szövetség főtitkára.

Sokan a napi működést nem befolyásoló területeken próbálnak megtakarítani: megszüntetik munkavállalóik csoportos balesetbiztosítását vagy a menedzserbiztosításokat. Van, ahol kivették a biztosítási csomagból a döntési hibát lefedő vezető tisztségviselői felelősségbiztosítást, ugyanakkor számos esetben növelték a konkrét tevékenységre vonatkozó - például könyvelői - felelősségbiztosítás kártérítési limitjét.

Más jelenségekre hívja fel a figyelmet dr. Tóth Krisztina, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felelősségbiztosítási bizottságának vezetője.

- Magyarországon az átlaglakos ritkán próbálja meg érvényesíteni a kárigényét egy vállalattal szemben. A cégek többségének így kedvező a kártapasztalata, és úgy vélik, felesleges felelősségbiztosításra költeni.

Kevesen kötnek munkáltatói felelősségbiztosítást, pedig a munka törvénykönyve objektív felelősséget állapít meg: ha egy dolgozó akár önhibájából elesik a folyosón, a balesetből fakadó kárért a munkáltatót terheli a felelősség. Sőt, ha munkaképtelenné válás miatt járadékot ítél meg a bíróság, a cég köteles azt fizetni, akár élethosszig is. Banális esetekből is lehet hatalmas kárigény. Korábban a munkáltatók úgy vélték, hogy a dolgozó az állása érdekében nem fog pereskedni. Ebben a válság változást hozhat. Tendencia még a vásárlói tudatosság erősödése, és a bírósági eljárások kimenete is egyre inkább a károk érvényesíthetősége irányába mutat.

A szakember úgy látja, a gyártók, szolgáltatók leginkább akkor kötnek felelősségbiztosítást, ha erre kötelezi őket a cég, ahová beszállítanak. A többség csak a vagyontárgyait védi, kevesekben tudatosul, hogy a terméke, szolgáltatása okozta kárt is neki kell megtérítenie. Pedig kedvezőbb díjak felkutatásával is lehet spórolni évi akár több tíz- vagy több százezer forintot.

Spórolás okosan

Egy vállalatnak elsősorban azt kell eldöntenie, melyek azok a kockázatok, illetve fedezetek, amelyeket biztosítani szeretne. Százmillió forint éves forgalomig a biztosítók általában doboztermékeket ajánlanak, az ennél nagyobbak személyre szabott konstrukciók közül válogathatnak. Ez utóbbi területen jellemző a szolgáltatásverseny, a doboztermékek elsősorban az árukban konkurálnak.

- Egy tíz-tizenöt fős cég, konstrukciótól függően, évente ötszázezer és másfélmillió forint között költhet biztosításra, a közepes cégeknél akár a hárommilliót is elérheti a teljes biztonságért fizetett éves díj. Nagy a verseny, hatalmas a kínálat: hasonló termékek között akár 30-40 százalékos árkülönbség is lehet. Érdemes biztosítási szakember segítségét kérni, aki a vállalati biztosítások esetében nem elad, hanem venni segít: tájékoztat, elmagyaráz, és a legjobb ajánlat kiválasztásában működik közre - hangsúlyozza Papp Lajos.

A kár bekövetkeztekor derül ki, hogy valóban jó üzletet kötött-e a cég, azaz a valós kockázatot fedezte megfelelő ár-érték arányban. A szerteágazó területen elkél a segítség, hiszen bármi előfordulhat, és néhány ritka kivételtől eltekintve szinte mindenre lehet felelősségbiztosítást kötni.

Az első lépés a kockázatfelmérés: mivel foglalkozik a cég, mekkora a forgalma, hány főt alkalmaz, mekkora készletet tart, és persze az sem mindegy, hogy a raktárban cement vagy tűzijáték hever.

Vannak konstrukciók, amelyek a kár bekövetkezési valószínűségéhez képest értelmetlenül drágák, és van olyan is, amit felelőtlenség nem megkötni. Sokba kerülhet egy cégnek például a környezetszennyezés, ugyanakkor, ha sok az üvegfelület, ám a javítása viszonylag olcsón megoldható, nem érdemes évi több százezer forintos üvegkár-biztosítást kötni.

Bár lehet, hogy egy speciális problémára más társaságtól kell ajánlatot kérni, az egy kockázatra más-más biztosítónál kötött szerződés jellemzően drága. A kkv-k általában a komplex megoldásokra tudják a legalacsonyabb árat kialkudni. A biztosítók is szakosodtak, igaz, többnyire nem az ügyfél mérete szerint. Jellemzően a működési területre fókuszálnak, s adott ágazatban kínálnak teljes körű fedezetet.

Amire muszáj figyelni

A meglévő biztosításokat is érdemes évente felülvizsgálni: korszerűek-e a konstrukciók, fedezik-e a vállalat aktuális állapotában esetlegesen bekövetkező károkat. A felelősségbiztosításokat a biztosítók amúgy is aktualizálják, mivel itt a díjszámítás alapja az éves forgalom. Ez persze nem azt jelenti, hogy a társaságokat és konstrukciókat mindig versenyeztetni kell, de karbantartani, kockázatot elemezni érdemes. A biztosító ugyanis nem arra vállalkozik, hogy mindent fizet, hanem arra, hogy a vállalt kockázatot téríti. Így előfordulhat, hogy bár az ügyfélnek nincs díjelmaradása, a biztosító mégsem a várakozásoknak megfelelően viselkedik.

- A záradék sokszor elkerüli az ügyfelek figyelmét. Ebben olyan feltételeket köthet ki a biztosító, amelyek teljesülése nélkül nem fogja megtéríteni a kárt. Ilyen lehet a zárcsere vagy a tetőszigetelés felújítása a vagyonbiztosításoknál. Nagyon kellemetlen meglepetés, ha a beázás után benyújtott kárigényt az épület műszaki állapotára hivatkozva utasítják el - mutat rá Papp Lajos.

Tóth Krisztina a felelősségbiztosítások bonyolultságára világít rá. Nem ugyanaz a konstrukció fedezi például a gyártó és a bérmunkában terméket előállító kockázatát. A termékfelelősség-biztosítás jogilag kizárólag a termék jogi értelemben vett gyártóját védi, a bérmunkában például alkatrészt vagy bútort készítő cég jogi értelemben viszont szolgáltatást nyújt, számukra a szolgáltatásfelelősségre kötött konstrukció ad védelmet. Az sem mindegy, hogy a vállalat végterméket vagy részterméket gyárt. Több biztosító kiköti, hogy az alkatrészek által okozott károkért - azaz ha a résztermék okoz kárt az új produktumban - nem vállal felelősséget, vagy csak kiterjesztő záradék és pótdíjfizetés mellett. Érdemes erre rákérdezni.

- A területi hatály is társaságonként eltérő. Általában, ha nincs erre konkrét kitétel, a Magyarországon kívül keletkezett károkat nem téríti a biztosító, de külön záradék vonatkozik az egyes földrészekre is. Ha például egy cég Németországba exportál buszalkatrészt, de tudja, hogy partnere a készterméket Amerikába szállítja, jó, ha a felelősségbiztosítása kiterjed a tengerentúlra. Máskülönben, ha az alkatrészek ott okoznak bármi gondot, a kárt a cégnek kell állnia - hangsúlyozza a MABISZ szakértője.

Problémás lehet a szerződés időbeli hatálya is: a kár okozásakor, a kár bekövetkezésekor és a bejelentés időpontjában is érvényesnek kell lennie. Erre szolgál a „kiterjesztett kárbejelentési idő", amelyet szintén külön díj ellenében lehet kötni. A károsultnak ugyanis öt év áll a rendelkezésére, hogy a kárt érvényesítse. Ha ebben az intervallumban a vállalkozás felelősségbiztosítása megszűnik, a költségeket a cég viseli még akkor is, ha a termék értékesítésének pillanatában érvényes szerződése volt.

Sok jövőbeli kellemetlenségtől megvédheti tehát a cégeket a szerződés tüzetes áttanulmányozása vagy egy biztosítási szakértő bevonása.

Nem csak kényszerből

Nem csak a banki finanszírozás lehetősége miatt kötöttek biztosításokat a kkv-k, az üzletmenet biztonságát is szem előtt tartották az elmúlt időszakban. Igaz, sok esetben elköteleződtek a bankoknak, mivel hitelre volt szükségük, vagy hozzá akartak jutni az uniós pályázaton elnyert támogatáshoz, s a kölcsönhöz szinte mindig ingatlanfedezet is kellett, megfelelő minőségű és tartalmú biztosítások megkötésével egyetemben. Emellett viszont a normál üzleti tevékenység biztosíthatósága is felértékelődött. A vállalkozások elvárják, hogy ne csak a közvetlen károk, hanem az üzletmenetet érintő problémák miatt kieső jövedelmek után is fizessenek a pénzintézetek – vázolja a cégek gondolkodásában bekövetkezett változást Othmar Michl, a UNIQA vezérigazgatója. Bár az ingatlanok biztosítása terén a függőség tagadhatatlanul jelen van, mégis, a vállalkozások egyre inkább a saját érdekeiket juttathatják érvényre, amikor szerződnek egy biztosító valamelyik csomagjára. A felelősségbiztosítás például a tényleges vállalati tevékenységből indul ki: ha a cég markológépe elvág egy vezetéket, akkor akár a lakosságnál is jótáll a biztosító.

A normál üzemmenet során ma másfajta károk keletkezhetnek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Például egy raktárak nélkül termelő összeszerelő üzem csapásként élheti meg, ha nem érkezik meg időre a ládányi mikrocsip, mert a repülő nem tudott felszállni a vulkáni hamu miatt. A vezérigazgató elmondta: társaságuk ilyen szituációban is csak a vállalati üzemszünet-biztosításokban szerepeltetett okok alapján vállalja a kockázatot. A biztosítási szakma persze kénytelen tudomásul venni, hogy a természeti katasztrófák – a klímaváltozás miatt is – egyre gyakoribbak. Lehetőség szerint az ilyen károk enyhítésében is szerepet vállalnak a biztosítók – különös tekintettel a viszontbiztosítások rendszerére –, de sokszor csak arányos térítésre van módjuk. Szerencsére az izlandi vulkánkitörés nem okozott katasztrófát, nem követelt emberéletet, azt pedig csak vélelmezték az üzleti életben, hogy itt-ott leállhatott a termelés, vagy üzleti veszteség keletkezett azért, mert az adott cég munkatársa lekéste a tenderbontást. Ilyen „vulkanikus üzemszünet” a társaság partnereinél nem került terítékre, de olyan igen, hogy a gazdasági válság miatt munkahelyüket vesztették az ügyfeleiknél dolgozók.

Csakhogy a magyar piacon is beigazolódott: kifejezetten munkahelyelvesztésre terméket létrehozni, biztosítót „szakosítani” életképtelen vállalkozás, mert eladhatatlanul drágán kellene ezt a pénzügyi szolgáltatást kínálni.