Saját hitvallása szerint amerikai és magyar egyszerre, hiszen felesége és négy gyermeke is ide kötik, nem csak a munkája. Christopher Mattheisen (48) a legnagyobb telekommunikációs hazai cég első számú embere, a folyamatos változás, az innováció, a kreatív vállalatvezetés híve.
Párválasztása az oka Magyarországra kerülésének?
- A feleségem magyar, de ő nem ok, inkább okozat volt. 1990-ben jöttem Magyarországra, a párommal azonban csak öt évvel később találkoztunk. Egy angol cégnél dolgoztam kezdő, elemző közgazdászként a nyolcvanas évek végén, szakterületem Kelet-Közép-Európa, azon belül Lengyelország, az akkori Csehszlovákia és Magyarország volt. 1989 végén rendkívül izgalmas, történelmi események vették kezdetüket a régióban, elsőként a magyaroknál, s részese akartam lenni a történelemnek. Tanúként szerettem volna megélni a történteket, s sikerült rábeszélnem akkori főnökeimet, hogy elemzéseimet a helyszínen végezhessem. Abban az időben írtam is két, angol kiadású könyvet a régióról, és a magyar gazdaság rendkívüli gazdasági, történelmi esélyeiről. Közben magyar származású egyetemi barátommal egy kis tanácsadó céget alapítottunk. Cégtársam pénzügyi szakértelmét s az én régió-szakértői tudásomat,valamint az Amerikából hozott marketing-, cégértékelési és stratégiaalkotási tapasztalatomat akkor, a privatizáció, a magángazdaság térnyerése kezdetén nagyon jól lehetett hasznosítani.
Eddigi szakmai életútján két erős vonalvezetés húzódik végig. Az egyik a stratégiai tervezés, a másik pedig a marketing és értékesítés. Elég ritka egy személynél a stratégiai és a gyakorlati gondolkodásmód és tudás egyidejű jelenléte.
- Szerintem a kettő szemlélet együtt tud eredményeket hozni. A siker szempontjából szétválaszthatatlanok. Sok privatizációban működtünk közre tanácsadóként, s azt tapasztaltuk, hogy jellemzően hiányzik a hazai cégeknél a marketingszemlélet és bárminemű marketingtevékenység. Mi stratégiai tényezővé emeltük sok esetben a jó marketinget, mert jelentősen növelhető volt általa a cég értéke, eladási ára. Ezekben az években óriási tapasztalatot lehetett szerezni a hazai magángazdasági viszonyokról, a csak gyakorlatban megtanulható, jellegzetesen magyar buktatókról, működési, gondolkodásbeli specialitásokról.
Sokan feltételezhetik, hogy amerikai származása miatt az amerikai tulajdonosok delegálták marketing- és értékesítési igazgatónak a Westel 900 vezetésébe.
- Az egyik kliensünk, a Westel 450 kapcsán kerültem közelebb a mobilkommunikációhoz, tanácsadóként dolgoztam a US Westnek, a Westel 900 későbbi társtulajdonosának. Azt megelőzően nem volt közöm az ágazathoz. Amikor a Westellel megnyerték a GSM-licencet, az új cég felállításakor meghívtak sales és marketingigazgatónak. Elvállaltam, mert 1993-at írtunk, és a kis tanácsadó cégünk piaci esélyei nagyon megnehezültek, akkorra már minden nagy külföldi tanácsadó megvetette a lábát Magyarországon, s csak specializálódással maradhattunk volna talpon. Választanom kellett a két nagy ugrási lehetőség között.
A tények ismeretében elmondható, hogy jól választott. A kezdetektől aktívan részt vállalt a leggyorsabban fejlődő technológiai iparág hazai térhódításában. A fejlődés tempója azonban embert próbáló lehetett. Hogyan bírta?
- Nagyon izgalmas és mozgalmas időszak következett. Az akkor leginnovatívabb iparág kialakításában vehettem részt. Nagyon élveztem az alkotást és a kreatív gondolkodás ilyen fokú igénybevételét és hasznosítását. A tanulási időszak tovább folytatódott. A US West 1996. januárban Lengyelországba küldött az ottani mobilszolgáltató beindításához értékesítési és marketingvezetőnek. Majd 1997-től, két éven át Londonban dolgoztam a US West európai mobiltávközlési vállalatai marketing- és értékesítési tevékenységeinek igazgatójaként. De megfordultam a British Telecom egyik vállalatánál is. Akkor már feleségem és családom is velem volt.
Mi hozta vissza Magyarországra és az akkori Matávhoz?
- A Magyar Telekom megkérdezte tőlem, van-e kedvem visszajönni Magyarországra, a vezetékes távközlés területére, ahol éppen a mobil gyors térhódítása miatt vártak rám stratégiai feladatok: dinamizálni és modernizálni kellett ezt az üzletágat. Óriási kihívás volt, s a kihívásoknak, lehettek azok bármilyen óriásiak, soha életemben nem tudtam ellenállni.
Honnan tudta, hogy képes lesz megfelelni az elvárásoknak?
- Önbizalomnak is nevezhetném, ami azon alapszik, hogy erősen hiszek a tudásomban és ezen keresztül önmagamban. Ha megismerem a folyamatokat, s megértem, felvázolom a stratégiai irányt, ha fel tudom állítani a rendszert, látom a jövőt, a fejlesztési vonalat, akkor már biztos vagyok magamban. Természetesen nem minden iparág vonz. A technológiai iparágak, köztük a távközlés izgalmas számomra, mert előhozza a bennem levő állandó változási igényt, a kreativitást, a folyamatos megújulást, de igényli a rendszerezettséget, a fegyelmet és az alaposságot is.
Ebből a felsorolásból csak a kreativitást nem értem. Honnan jött a képesség?
- Zenészként és képzőművészként kerestem a kenyeremet fiatalkoromban. Ma már látom, hogy ezzel nagy szerencsémre kifejlesztettem a kreatív énemet is, ami nagyon jól jön a vállalatvezetésben.
2002-től vezérigazgató-helyettesként, majd 2006-tól elnök-vezérigazgatóként dolgozik a Magyar Telekomnál. Azóta a vállalat folyamatos integrációkon megy keresztül, újabb üzleti területekre lép be, célzott piac- és tevékenységvásárlások történnek. Pedig az évtized kezdetén a vezetékes távközlés vesztésre állt a mobillal szemben.
- Nem is olyan hosszú út vezetett a T-Com, a T-online és a T-Kábel márkákat felváltó T-Home márka bevezetéséig, az ügyfelek számára egyszerűbben kezelhető márkastruktúra kialakításáig, s az egyedülálló szolgáltatóstruktúra létrejöttéig. Értem ez alatt az internetet, a televíziót és a telefonálást egyaránt elérhetővé tevő vezetékes és mobilhálózatot, mely az otthonokba és a munkahelyekre egyaránt elér. Ma már a csoport két ügyfélszegmensét, a lakosságit és a vállalatit egy új működési modellben szolgáljuk ki: két üzletágon, valamint a hálózati és az informatikai infrastruktúrán keresztül. S ez még korántsem a végállomás. A szervezet folyamatos változásban, megújulásban van.
A folyamatos integráció egyfajta vezetői, stratégiai hitvallása? Az ötletgenerálás is öntől indul?
- Inkább azt mondanám, hogy integrációra a külső világhoz való igazodás, a versenyelőny megtartása kényszerít bennünket. A folyamatos technológiaváltás ebben az iparágban létkérdés. De mindhiába a vezető jó stratégiája, ha nem tudja a munkatársak fejében, szívében elültetni azt, ha nem képes megértetni velük a fejlődési irány miértjét, s azt nem teszik magukévá. Nagyon sok időt fektettem és fektetek bele ma is abba, hogy meggyőzzük egymást a fejlődés irányáról. Ha egy irányban gondolkodunk, mozgunk, akkor együtt hatalmas erőfeszítésekre, áldozatokra és eredményekre vagyunk képesek. Az ötletgeneráló szerepkört magamnál tartom, ami nem azt jelenti, hogy csak tőlem származik minden újítás. Stratégiai gondolkodású, fejlesztésorientált vagyok. A hazai paci verseny rendkívüli élessége ki is kényszeríti az emberből az innovativitást, a gyors technológiaváltást, az újszerű megoldásokat. S hozzátenném, merni is kell változtatni. Az anyacéget is megelőztük néhány korszerű szolgáltatásunkkal, mivel a német piacon korántsem volt olyan erős a verseny, mint nálunk. Ma már ott sem kényelmesebb a helyzet, mint nálunk, s ez meg is látszik a fejlődés tempóján.
Honnan jönnek az ötletek, miből lehet tudni, merre vegye az irányt a fejlődés, a technológiaváltás?
- Jól kell ismerni a céget és képességeit, erősségeit. Azonosítani kell tudni, hol vannak benne az igazi képességek, tudások, s mire lehet a legjobban használni a kreatív erőforrásokat. Állandóan gondolkodni kell a következő lépéseken, s ami a legfontosabb: folyamatos tanulás, tudás nélkül a tehetség, ráérzés, kreativitás mit sem ér. A tudás viszont meghozza az eredményét a kreativitásnak.
Mit tart fontosnak vállalatvezetőként munkakapcsolataiban?
- Elsősorban a nyitottságot és a transzparenciát. Különösen egy ilyen nagy vállalatnál, ahol sok cég és ember érdekeit kell egyszerre integrálni. Persze fontos, hogy szeressenek, de ezt úgysem lehet elérni minden embernél. Nem lehet minden helyzetben kedvesnek lenni. De nyitottnak és őszintének mindig. Sokra tartom azt a vezetőt, aki őszinte és megbízható. Fontos a tekintély is. De azt ki kell érdemelni. Számomra az az értékes, ha tekintélyemet a munkatársaim előtt nem a névjegyemre írt titulussal érem el, hanem meggyőző stratégiai és kreatív tudásommal, mely számukra is biztonságérzetet ad. Hiszek abban, hogy felhatalmazást kell adni az embereknek ahhoz, hogy merjék felvállalni, megcsinálni az újat. Ha elbátortalanodnak, nem jutunk sehová sem.
Az utóbbi években erősödött a Magyar Telekom elköteleződése a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás irányában. A környezetért érzett felelősség szívből jövőnek érződik, nem csak kötelezően teljesítendő feladatnak. Van-e köze ehhez a változáshoz az első számú ember gondolkodásának?
- Örülök, hogy észrevehető, mert az egész vállalat nagyon erős meggyőződése és hite áll e mögött. Én magam úgy gondolom, hogy oda kell figyelnünk a föld élhetőségének megmaradására. S nem csak azért, mert modern fickónak akarok látszani, aki a kor követelményének megfelelően él és gondolkodik. Meggyőződésem, hogy ami jó a világnak, az emberiségnek és a földnek, klímának, az jót tesz az üzletnek is. Ha beépítjük gondolkodásunkba, üzletpolitikánkba a fenntarthatósági szempontokat, és egyre többen keresünk zöld megoldásokat nemcsak a működésünkben, hanem a beszerzéseinkhez is, akkor előbb-utóbb a kereslet a kínálatot is a fenntarthatóság irányába viszi el. Mi például fenntarthatósági szempontból is minősítjük a beszállítóinkat, és a legjobbakat évente díjakkal jutalmazzuk. Idővel a fenntarthatóságot szolgáló, megújuló, alternatív megoldások olcsóbbakká válnak, s ezzel a piacképesség is megoldódik. A felelős gondolkodású vállalatok tetteikkel, döntéseikkel serkenthetik, felgyorsíthatják ezt a folyamatot. A kritikus tömeg, a minőségi változáshoz megfelelő mennyiségű cselekvők tömegének kialakulásához minden felelős vezetőnek élnie kell a személyes befolyásgyakorlás eszközével, s jó példát kell mutatnia hitével, döntéseivel és tettein keresztül is.
Mit jelent az Ön számára a siker?
- Siker számomra, ha a vízióm, az álmaim teljesülnek, s hozzák azokat az eredményeket, amelyeket elvártunk. Ez ad erőt a következő lépésre, ebből töltekezem.
