Kevéssé ösztönzi, segíti elő a növekedést a 2010-es költségvetés - hangzik a gyáriparosok fő kifogása. Dr. Rolek Ferencet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökét kérdezve azonban több pozitív értékelésről is tudomást szerezhettünk. A feketegazdaság - amely megmaradt nagynak, és nemigen csökken jövőre sem - az adórendszer kritikája, hiszen számos vállalkozás egyszerűen képtelen eleget tenni kötelezettségének. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára ezt a megállapítását még azzal is kiegészítette, hogy az elmúlt három esztendő csökkenő tendenciájú kiskereskedelmi fogyasztása 2010-ben is folyatódik.
Megértéssel, de elégedetlenül?
A MGYOSZ alelnöke a pozitív momentumok között elsőként azt említette, hogy megnyugodni látszik az árfolyam, nem tapasztalni komolyabb ingadozást, s ez az állapot vélhetően meg is marad a következő esztendőben. Ezt mind az exportálók, mind az importálók hasznosnak tartják, s az árfolyamsáv - az euró 270-280 forint közötti kurzusa - reálisnak tűnik.
Az inflációs kormányzati prognózist is tarthatónak gondolja az MGYOSZ alelnöke, de talán a legfontosabb az, hogy javulhat, megnőhet a befektetők, a pénzvilág bizalma. Rolek Ferenc szerint az államháztartási hiányra vonatkozóan megfogalmazott cél egyrészt betartandó, másrészt be is tartható: a gazdaság szereplői szerencsére kevés választási elemet vélnek felfedezni. Az pedig tetten érhető, hogy takarékoskodni igyekszik a költségvetés.
Az érdekegyeztetés tárgyalásainak és döntéseinek hozadékával ezzel együtt sem elégedett a gyáriparosok szövetsége: sem a büdzsé, sem az adórendszer nem ösztönzi kellően a növekedést. Az államháztartási egyensúly helyreállításának - az IMF-fel közösen megfogalmazott hiánycél betartásának - hátterében elmaradnak a kívánatos adómérséklések. Bár valóban sor kerül csökkentésekre, de jelentős adónövelések is sújtják a gazdaság szereplőit, ezáltal a gazdasági fellendülést - a hosszú távú egyensúlyt - éppen nem szolgálja sem az adórendszer, sem a büdzsé.
A „részletekkel" - a leginkább csak a középrétegekre ható szja-val, a náluk érvényesülő nettó jövedelemnövekedéssel - sem könnyű egyetérteni, mivel hatásosabb lett volna, ha ez a kedvezmény közvetlenül a vállalkozói szférához megy. Ott lendíthette volna fel a növekedést, amelyből aztán bérnövekedés formájában jutott volna vissza a lakossághoz is. Ám a most kialakuló helyzetben a lakossági jövedelemnövekedés az szja-nak tudható be, s nem a nominális bérnövekedésnek. Az érdekegyeztetés másik súlyos „tételét", a minimálbér kétezer forintos növelését elfogadhatónak tartják az MGYOSZ-ban, bár kisebb mértéket is el tudtak volna képzelni, sőt a „befagyasztást" is. Rolek Ferenc a Piac & Profit kérdésére válaszolva célzott rá, hogy a gyáriparosoktól sem volt teljesen idegen gondolat a minimálbér intézményének eltörlése, közvetve utaltak is rá a tárgyalások elején, amikor felvetették: vajon nem fontosabb-e a foglalkoztatás biztonsága, a munkahelyek megvédése?
A reformok hiányát egyfajta megértéssel, de elégedetlenül kommentálják a munkaadók. A szakértői kormányzás tényleg rövid távú feladatokat vállalt fel, nota bene: a nyugdíjakkal kapcsolatos jogszabály-változtatások - fejtette ki Rolek Ferenc - reformértékű döntéseknek is tekinthetők. Ugyanakkor néhány területen - így a közigazgatásban, az állami és az önkormányzati szférában, az egészségügyben, az oktatásban - már a legközelebbi időkben mélyreható reformokba kell belekezdenie a választások után erre politikai felhatalmazást kapó kormánynak.
Az irány is hibás?
Vámos György, amikor a kiskereskedelmi fogyasztás csökkenő tendenciájáról beszélt, megemlítette, hogy 2007-ben legfőképpen a bevezetett konvergenciaprogram okán nem nőtt a fogyasztás, 2008 utolsó negyedévétől viszont már a pénzügyi, gazdasági krach nyilvánvaló hatásaival találkozhattunk. De azzal is számolni illik, hogy 2010-ben - a kormányzat számítása szerint 0,6 százalékkal - csökken a gazdaság teljesítménye, s a lakosság fogyasztása „igazodni" fog a 2009-es visszaeséshez. S így már tényleg erőltetett menetről van szó, hiszen 2009 első hónapjait is a fokozatos vásárláscsökkenés jellemezte, júliusban pedig hatalmas zuhanást mutatott a statisztika, majd az akkor kialakult alacsony szintre állt be a fogyasztás. A decemberi adatok is csak a novemberi forgalomhoz képest mutathatnak javulást. A szűk esztendők a kereskedelem tartalékainak teljes felélését eredményezik.
Az OKSZ főtitkára nemcsak a feketegazdaság, hanem a büdzsé kapcsán is az adórendszert s annak kereskedelemre gyakorolt hatását bírálta. Pontosabban a gyakran hallható értékelést - az irány jó, csak a mértékekkel van baj - vetette el, merthogy az irányt is hibásnak tartja. A legfrissebb KSH-adatok szerint Magyarország gazdasági teljesítménye az európai utolsók között van, különös tekintettel arra, hogy a többség a harmadik negyedévben már kezd kilábalni. Úgy tűnik, hogy a gazdasági válsággal szemben hazánk jóval kevésbé ellenálló, s Vámos György szerint azért, mert nem jó az adórendszerünk. Jellemző volt és maradt is a túladóztatás, 2010-ben sincs igazán változás. Az rendben van, hogy szükség van ma is, holnap is megszorításokra, költségevetési bevételekre, de az nincs rendben, hogy a kilábalás versenyében is lemaradunk a vetélytársaktól. Európában a vállalatok elkezdtek kikecmeregni a bajból, a magyar vállalkozások - éppen az adóterhek miatt - ebben a menetben is hátrányba kerülnek. A főtitkár emlékeztet rá, hogy a kilábalás nem úgy fog bekövetkezni, hogy mindenki visszakapja a régi piacát, ellenkezőleg, mindenért meg kell küzdeni, s egyáltalán nem mindegy, mekkora hátrányban lesznek a magyar cégek.
A helyi adók rendszere 2010-ben sem vállalkozásbarát, ellenkezőleg, állítja Vámos György. A 25 százalékos áfakulcs borzasztóan nagy hátrányt jelent, s ráadásul az sem biztos, hogy ez az adónem képes teljesíteni a várt költségvetési bevételeket. Vámos György szerint - szemben más véleményekkel - az áfaemelés többé-kevésbé keresztülgörgött a fogyasztásicikk-piacon, s tartósan hozzájárul a fogyasztás visszaeséséhez. A 25 százalék jövőre gátolja a kilábalást, a belföldre gyártónak pedig nagyon nem mindegy, hogy termékeivel versenyhátrányba kerül, s kiszorul a hazai kereskedelemből.
A főtitkár szerint nehéz megbékélni azzal, hogy az szja-szabályozás terén egyes esetekben „meghúztak", máshol pedig engedtek, maradjon több a borítékban alapon. Ez azért sem szerencsés, gazdasági válság idején csak a vállalkozások munkabérterhein szabad enyhíteni. Hiába lesz alacsonyabb az szja, ha nincs versenyképes vállalkozás, amelyik árut termel, jövedelemhez jut, és bért fizet.
