Hitelez a hitelintézet. Mi tagadás, erre a közhelynek tűnő állításra rácsodálkozik a földi halandó. De hogy ezt tehesse a helyi pénzügyi közvetítő, az kellett, hogy hatvanöt településen, a Pannónia Kincse LEADER Egyesület érdekszférájában több milliárd forint uniós forrás sorsáról, befektetéséről döntsenek. Azok a pályázók pedig, akik a tavaly meghirdetett lehetőséget sikeresen ragadták meg, immáron tudják: belekezdhetnek a fejlesztésbe, jogosultakká váltak a pénzre. A Győrhöz közeli ikrényi székhelyű egyesület már mérleget is készített: december elején 38 nyertes pályázatot könyvelnek el, 620 millió forintot érő projekt valósulhat meg, s 30 új munkahely révén folyhat „adótermelés".

Szakrális vagyon

A turisztika és a mikrovállalkozások fejlesztése az a két jogcím a négyből, amely hosszabb távon is értéktermelő tevékenységet jelent, s építkezést, termelőeszköz-vásárlást feltételez.

- A LEADER-mozgalomnak a mi térségünkben is az az egyik funkciója, hogy a kisvállalkozásokat pályáztassa, és segítse hozzá az EU-s támogatáshoz - válaszolja Gergó András, a Pannónia Kincse LEADER Egyesület elnöke. - A rendhagyónak is nevezhető adottságok miatt három olyan kistérséggel rendelkezünk, ahol a borászatnak s az idegenforgalomnak ősi értékei léteznek, melyeknek fejlődését jó okunk van egyfelé terelni, összehangolni.

Az ország első hivatalos „turisztikai desztináció menedzsment szervezetét" a Pannónia Kincse hozta létre. A cél az, hogy feltérképezzék és kiaknázzák a 65 település idegenforgalmi potenciálját, előkészítsék a projekteket, s megteremtsék a vendégek térségükbe csábításának feltételeit.

- Pannonhalmát idegenforgalmi értelemben sem kell külön felfedezni, de a Bakony kisebb településeit már annál inkább: azt tekintettük feladatnak, hogy akár egynapos, akár egyhetes turisztikai útvonalak jöjjenek létre a térségben - részletezi az egyesület ügyvezető igazgatója, Gönczi Zsolt. - Ez akkor lehet, ha gondoskodunk a programokról, látnivalókról, szolgáltatásokról. Ma már sok minden megvalósult, vendégcsalogató kínálattá „nőtte ki" magát. Így kerülhetett a turisztikai ajánlatba például az, hogy a Nyúl nevű településen nem pusztán a fogadóban lehet jót ebédelni, három különleges borpince is felkereshető ott.

A Pannónia Kincse gazdasági és turisztikai potenciálnak is tekinti a szakrális vagyont, kivált, mert sok van belőle, s idegenforgalmi útvonalak mentén helyezkednek el. Az egyházi ingatlanokat aszerint csoportosítják, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengely forrásai segítségével fejleszteni, felújítani lehessen őket, különös tekintettel a turisztikai kínálat bővítésére. Az összes történelmi egyházzal megállapodásra jutott az egyesület, közösen tervezték meg a fejlesztéseket, melyeknek egyaránt „haszonélvezői" a felekezeti építmények, műalkotások, a szervezetten érkező utazók s a szolgáltatásokat kínáló vállalkozások. Több mint 400 millió forint segíti a felújításokat, 300 milliót pedig a turizmus érdekében lehet megpályázni.

Abban a térségben, ahol a Rába, az Audi, a Graboplast szinte eltakar minden más gazdasági vállalkozást, a Győr városán kívül működő kis cégekre hivatalból „figyel" az egyesület. Elnöksége eleve arról döntött, hogy nem a tőkeerős nagyoknak lesz a partnere, hanem a kis, a mikrocégek pályázói nyerhetnek az uniós pénzből, sőt újabban kedvezményes kölcsönre is esélyesek.

- Ez a hitelcsomag kedvezőbb a banki forrásoknál - igazít el Gönczi Zsolt. - Az egyesület tagjaivá váltak a térség takarékszövetkezetei, elnökeik a Pannónia Kincse felügyelőbizottságában tevékenykednek, így „rálátnak" az egyesületre, a pályázatok nyerteseire s projektjeikre. Az információk birtokában kisebb kockázatot vállalnak, ezért készítették el kedvezményes hitelcsomagjukat.

A nyertes vállalkozásoknak papírjuk van a támogatásról, „állami" garanciát képesek felmutatni, s az elnyert összeg „mögé" nem kell biztosítékot állítaniuk, ha hitelt kérnek. Ez már elegendő ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítő kész legyen finanszírozni a projekteket.

- Nem döntöttek rosszul a helyi takarékszövetkezeteknek - kommentálja Gergó András -, hiszen jelenleg is két és fél milliárd forintot pályázhatnak meg a vállalkozások, s a projektek összesen több mint ötmilliárd forintnyi beruházást testesítenek meg. A cégek fejlesztéseik árának hatvan százalékát nyerhetik meg az uniós forrásokból.

Écsi „iparosítók"

Győr térségében is a vállalkozásfejlesztési pályázatokra szánnak nagyobb támogatási összegeket. A kérdés nem is lehet más, mint az, hogy az adott cég életben maradását, térnyerését, netán növekedését képes-e segíteni a beruházás.

- Az édesapám húsz éve indította vállalkozásából nőtte ki magát a kft. - mondja az ifjú cégvezető, Ferenczi Gábor, aki gépészmérnöki végzettséggel folytatja az écsi Ferenczi Fémipari Kft. lakatoshagyományait. - Rugalmas, költséghatékony cég a miénk, édesapám szakmai irányításával dolgozunk az üzemmé terebélyesedett műhelyben, lemez- és szálanyagmunkákra vállalkozunk.

A nyolc szakemberrel termelő cég fokozatosan bővült, jelenleg már elektrosztatikus porszóró berendezésükkel nyújtanak újszerű többletértéket megrendelőiknek, maholnap pedig az ISO 9001:2009 minőségi rendszer garanciáit kaphatják meg partnereik. Ferenczi Gábor mérnöki pontossággal „méri be", hogy szétforgácsolnák erőiket, ha nem sikerülne egy-egy beruházással helyzetbe hozniuk a céget. Éppen ezért léptek be 2008 tavaszán az egyesületbe. Időnek utána támogatást nyertek, s ma már - papíron - erőre kapó vállalkozásnak mondhatják magukat. A 2008-ban benyújtott pályázat alapján a megítélt összeghez 2010 májusában juthatnak hozzá.

- A megvalósításba belekezdeni csak a hivatalos győzteshirdetés után szabad, így a startvonalhoz 2009 novemberében állhattunk oda - mondja a Ferenczi Kft. tulajdonosa. - A gépet most kell megvásárolnunk, a számlákat januárban nyújtjuk be, s a folyamat végén a támogatást is megkaphatjuk. Abban a rendhagyó helyzetben vagyunk, hogy a vízsugaras vágóberendezést önerőből meg tudjuk venni.

A gépvásárlással több lábon állhat a vállalkozás, s képes lehet megtartani piacát. A vízsugaras vágóberendezéssel anyagminőségtől független megmunkálásra vállalkozhatnak, s nemcsak fémmel, hanem szinte bármely más szilárd anyaggal is dolgozni tudnak. Az újabb pályázat beadása és a támogatás elnyerése pedig egy négyméteres lemezhajlító berendezést eredményezhet, ha 2010-ben lesz folytatása a LEADER-programnak.

Ferenczi Gábor pályázatíróként kezdőnek számít a tőle csupán pár utcányira lakó Schreiner Károlyhoz képest. A fafaragó és népi iparművész ezúttal a megújuló energia hasznosítójaként, illetve oktatóbázis vendégháza korszerűsítőjeként versenyzett támogatások elnyeréséért. Écsi épületegyüttese vállalkozói előéletéről keveset árul el, a műhelyből, raktárból, vendégházból nehéz következtetni 1991-es startjára, amikor a katonaságtól leszerelve kapásból fafaragóvá avanzsált. A fa fontos része volt 600 éve is családjának - eddig tudja visszavezetni a felmenők kádár szakmáját Schreiner Károly -, s a faragás stabilizálta vállalkozói életét akkor is, amikor Svájcban próbált szerencsét: népművészeti bútorokat, tárgyakat készített, árult.

- Iskolások írtak diplomamunkákat „belőlem", s még azt is megállapították, hogy hatásomra a kisalföldi térségben negyven-ötven százalékkal megnőtt a faiparosok száma - állítja saját nevelésű konkurenciájáról az iparművész. - Régebben tervezni, rajzolni is volt ideje a szellemi szabadfoglalkozású embernek, a bevételek-kiadások könyvelésén túl másra nem volt szüksége. De eljött 1998, amikor is ezt megszüntették, egyéni vállalkozóvá s egyben „papírmunkássá" váltam tehát. Pedig akkor már volt értelme odafigyelni arra, hogy a vidékfejlesztés mire is való, elindultak a Sapard-programok, s kiderült, kivehetem belőlük a részemet.

És kivette. Látta, hogy egyedül, saját kétkezi munkával esélye sincs egyről a kettőre jutni, azaz pályáznia kell, hogy a régi parasztháza helyén az akkor már elkészült tervrajzai alapján fejlődjön a vállalkozása, s a népi iparművészet folytathatósága érdekében még csak nem is műhelyt, hanem galériát kell kialakítania. Ha be tudja mutatni, el tudja adni a termékeit, akkor már keletkezik több-kevesebb profitja, s lesz annyija, hogy a műhely is elkészüljön.

- Amikor elkezdtem megépíteni a kiállítótermet- mondja -, megjelent egy turisztikai pályázat is, melyhez kapcsolódni lehetett a galéria berendezéséről szóló elképzeléseimmel. Nyertem. Aztán rádöbbentem, helyes, hogy faragok, de mennyivel ésszerűbb lenne, ha előkészített anyagokat munkálhatnék meg: több időm lenne a tényleges alkotásra. Pályáztam gépre, és megint nyertem. Később a műhely megvalósításának finanszírozásáért, majd az abban dolgozó előbb egy, aztán még egy alkalmazottért is versenyeztem.

Mivel mestervizsgákkal, szakképzési szakértői jogosítvánnyal akkor már javában rendelkezett az écsi népi iparművész, taníthatta a faműves, az asztalos, a fajátékkészítő, illetve épület- és bútorasztalos mesterségeket is. Ide is „becsatornázta" a pályázatok kínálta lehetőségeket, később pedig a kézművességet, fafaragást oktatók képzésére pályázott, immáron LEADER-forrásból. Közben hajdani tervét a vendégház építésére is megpályázhatta. Úgynevezett „aktív hétvégéket" vesznek meg fáradt üzletemberek, akik valami mást akarnak művelni, mint a megszokott hétköznapokon. Élvezik a famunka kínálta lehetőségeket, miközben eljárnak vadászni, nyaranta a Balatonra úszni.

Schreiner Károly: "Ma már én vagyok a turisztikai látványosság"

- Ma már én vagyok a turisztikai látványosság - mondja a népi iparművész, aki ma sem nyugszik, szünet nélkül pályázik. - Nemrégiben a faraktározás biztonságos módjára és úgynevezett vákuumszárítóra nyertem el támogatást. S mert minőségi belsőépítészettel is foglalkozom, néhány célgépet ugyancsak beszereztem.

Most az új tét a vendégház energetikai ellátása s az átalakuló turizmus kiszolgálása. A manapság megszálló családoknak már kevés a fafaragás tanulása, hiszen amikor a családfő például Pannonhalmára látogat, vagy elmegy vadászni, a gyerekek „otthon" akarják jól érezni magukat, s a vendégház kertjében elvárják a medencét. Az épületnek, a fürdővíznek is „tartozéka" a megújuló energia, s ha már lúd, legyen kövér - a támogatásokért folyó verseny másik aktuális tétele is energetikai. A legfrissebb pályázat arról szól, hogy a faforgácsból brikett készülhessen, megoldódjék az anyag helyben tárolása, az automata kazánrendszerben való teljesen tiszta elégetése, illetve a hőt hasznosítani lehessen a felületkezelő műhelyben.

Megnyerhető számlavezetés

A pályázatok, üzleti tervek szakavatott írója talán már nem is emlékszik rá, milyen az a katartikus érzés, amikor megérkezik az értesítés: elnyerte a támogatást! Ezt a „startörömöt" egy másként fás cég, a Car-Color Bt. mostanában ismerhette meg.

- Erdőtelepítés, -tisztítás, -gondozás, fakitermelés, -értékesítés a mesterségünk, melyhez a kisalföldi erdőgazdaság birtokán kapjuk meg a feltételeket - mutatja be a vállalkozás lényegét a családi céget irányító Nagyné Hadarics Ágnes. - Hét-nyolc fővel dolgozó társaságunk továbblépni készült, az erdei hulladékból előállítható biomasszát jó portékának, a jövő környezetkímélő tüzelőanyagának tartjuk.

A brikettet, pelletet, aprítékot gyártani kell, ha van hozzá üzem és gép. A ravazdi cég az erdő „melléktermékét" a vállalkozás főtermékévé akarta gyúrni, préselni, sajtolni. Az ötlethez ötlet tartozott, az, hogy az üzemhez szinte elengedhetetlen a LEADER-pályázat. A ravazdi erdővel és győri tüzelőkereskedéssel rendelkező Car-Color megnyerte a több mint 48 millió forintos támogatást egy 450 négyzetméteres üzemcsarnok építésére, gépsor beszerzésére, felszerelésére.

- Aki járja a falvakat, az látja, hogy a házak visszatérnek a szilárd tüzelőanyagra, s mert maholnap nem lesz elég tűzifa, az erdei és mezőgazdasági hulladékot tartalmazó brikettet fogja igazán igényelni a lakosság - bizonygatja Nagyné Hadarics Ágnes. - Sőt, átállnak az olcsóbb fűtésre az önkormányzatok és intézményeik is.

Az évi 400 tonnás termelést már több mint egy éve „belőtték", a családi vállalkozás ennyit képes menedzselni. A kis üzembe talán belevágtak volna akkor is, ha nincs a pályázás lehetősége, most pedig, hogy van, mernek második lépcsőre is gondolni. Az idén persze még nem fűthetnek a ravazdi brikettel a környékbéliek, jövőre azonban már annál inkább. A Pannonhalmi Takarékszövetkezetnek azonban már az idén megmelengetheti a lelkét az a tudat, hogy jó üzletet kötött, a Pannónia Kincse LEADER Egyesület ezúttal is kellő garancia, hogy jó ügyfélhez helyezi ki hitelét, a vállalkozás pedig önként átviszi a jövedelemforrásnak sem utolsó számlavezetési megbízását.