Felelős profit

Az üzleti döntéshozók és vállalkozók kezében kulcsfontosságú erők összpontosulnak, amelyekkel széles nagyságrendben gyakorolnak hatást emberi életekre, javakra és a természetre. Ez felelős vezetést igényel, melyhez elengedhetetlen egy etikus szempontrendszer és gondolkodásmód. Napjainkra nyilvánvalóvá vált életmódunk környezetszennyező és fenntarthatatlan mivolta, emiatt megkérdőjeleződik a profittermelés öncélú értelmezése: az anyagi javak nem önmagukban fontosak, hanem mert az embert szolgálják, és az életminőségét javítják. Az ilyen, értéktermelő gazdaságban az optimális haszon kerül középpontba, amely nem negligálja a természet és a társadalom jólétét. Ezekről a kérdésekről folyt eszmecsere december 1-jén, az ez évi Üzleti Etikai Díjak átadásának délutánján. Az díjat 2000-ben László Ervin, a Budapest Klub alapítója és Demcsák Mária, a Piac & Profit főszerkesztője hozta létre, és idén tizedik alkalommal ítélték oda és adták át este öt kategória nyerteseinek.

Profit és koherencia

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy nem a profitelv elvetéséért gyűltek össze. „Akkor tudunk adni, ha nem nonprofit alapon működünk" - hangsúlyozta Varga Mihály, a Magyar Telekom Nyrt. kommunikációs igazgatója. „Pénzbe kerül a társadalmi felelősségvállalás. Csődbe ment cég nem tud segíteni a világon" - helyeselt Takács János, az Electrolux kelet-közép-európai vezérigazgatója. Előadásában hangsúlyozta, hogy akár környezetvédelemről, akár etikáról, akár társadalmi felelősségvállalásról beszélünk, be kell látnunk, hogy ezekben a témákban nincsenek vetélytársak, hiszen összességében mindannyian ugyanazért a célért küzdünk. Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és médiaigazgatója szerint „egy vállalat etikussága nem lehet esetleges, azt szabályozott irányelvek szerint kell gyakorolni", és örök dilemma, hogy hol a határa az üzleti etikának, és hol kezdődik a profitszerzés, de a társadalmi felelősségvállalásnak hasznot kell hoznia a társadalomnak, az alkalmazottaknak és a cégnek egyaránt. Az etikus magatartás nemcsak egy döntés, hanem a mindennapi döntésekbe beépült irányelv.

Nem mindegy azonban, hogyan tesznek szert a vállalatok profitra. Kerekes Sándor tanszékvezető tanár, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke úgy látta, „a gazdaság és a politika sokáig azt hangsúlyozta, hogy a keletkezett problémákat kell meg oldani. Holott azokat az emberi tevékenységeket kell megváltoztatni, amelyek a krízishelyzetet létrehozták". Az etikusság még inkább fontos lett a gazdasági válságban, amikor csorbult a vállalatokba vetett bizalom, és a tartalékok nélkül vegetáló cégeknél a hosszú távú érdekek helyett a puszta túlélés lett a prioritás.

Az összetett élőrendszerek - az univerzum, a földi bioszféra, a társadalom, az emberi test - fennmaradásukhoz nagy mennyiségű információt, anyagot és energiát igényelnek, ezért a részek állandó kapcsolatban állnak egymással, koherenciára és harmóniára törekedve. Ha valamely elem nem működik együtt a többivel, az egész rendszer életképessége csökken. A testben ekkor keletkezik rák - magyarázta László Ervin professzor, a Budapest Klub és az Üzleti Etikai Díj alapítója, aki nemrég tért vissza az Egyesült Államokból, ahol Új világkép című új könyvét népszerűsítve azt tapasztalta, az üzleti etika témája egyre erősebben él a köztudatban. - „Az olyan gazdaság - szögezte le végül -, amely csak a saját érdekeit nézi, szintén rákos betegséget jelent a bioszférában."

A természet teherbírása véges, s ennek határait mára túlléptük. Aggasztók az adatok: az emberiség lélekszáma hétmilliárdnál tart, ökológiai lábnyomunk túl nagy. Két és fél bolygó kellene, hogy elbírja fogyasztásunkat a természeti egyensúlyok megbomlása nélkül. Jelenlegi fogyasztási szokásaink tehát nap mint nap károsítják a megújuló ökológiai rendszereket. Kürti Sándor, a 2002-ben díjazott Kürt Információbiztonsági Zrt. elnöke ötszintűnek látja az üzleti gondolkodást: döntéshozatalkor a személyes, valamint a családi érdek jön elsőként, majd a vállalat érdeke, amely mára kiegészült a „hazám érdekével". Az ötödik szint a bolygó érdekei.

Helyi hatókör

A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" mottót is idézhette volna Ács Tamás, a Mars Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, aki fontosnak tartotta, hogy a hazai cégek elsősorban a magyar társadalom bajait igyekezzenek orvosolni. A helyi segítségnyújtásban is hathatósabb a közvetlen problémakezelés, mint az adott problémára koncentráló alapítványnak a cég CSR-büdzséjéből adott pénz. Ehhez azonban meg kell ismerni az érintettek problémáit. A kommunikáció elengedhetetlen, egyúttal a munkavállalók iránti felelősségvállalást is segíti: „Beszélgetős kultúrát vezettünk be. Szívünkön viseljük a belső karrierépítést, alkalmazottaink képzését. Az organikus szervezet önmagát gyógyítja" - mondta Kiss Katalin, a Szombathely melletti Vaskeresztesen működő MAM Hungária Kft. vezérigazgatója.

Többször szóba került az oktatás kérdése. Ábrahám László azt tapasztalta, a reálértelmiség elefántcsonttoronyban ül, a tanárokat nem érdekli a találmányok társadalmi hasznossága, és ezt a mentalitást adják át diákjaiknak, ami azonnali korrigálást igényel. Cége, az NI Hungary szoftvereket nyújt mérnökhallgatóknak, hogy diplomamunkájukhoz azzal tervezzék új találmányaikat, és roma diákok egyetemi tanulmányait is támogatja. A Kürt Zrt. többedmagával szintén a cigánykérdésen dolgozik hátrányos helyzetű régiók iskoláinak felemelésével. A nagy cégek ne szégyelljék átadni a fejlesztéseiket a rászorulóknak vagy akár a kis cégeknek - hívta fel a résztvevők figyelmét Szilágyi Bernadette, a Microsoft Korlátlan Lehetőségek programjának a menedzsere, aki elmondta: a cég alkalmazottai önkéntes programjának a keretében hátrányos helyzetű régiókban teszi lehetővé a tudástranszfert, számítástechnikai képzést tart vállalkozásoknak, és közhasznú alapítványoknak nyújt ingyenes szoftvert.

Radikális lépések

„A taylori gépesített munkaszervezés feleslegessé tette az emberiség nyolcvan százalékát. De a termelékenység helyett a foglalkoztatást kellene előtérbe helyezni. Nem kell mindent gépesíteni" - vélte Kerekes Sándor, és nyomdatulajdonos ismerősét említette, aki kiszámolta, hogy egy új gép kapacitása azonos lenne a tizenkét asszonyéval, akik emiatt elvesztenék munkájukat. Úgy döntött, őket választja, nem a gépet. „Ez is etika. Radikális lépésekre van szükséges, amikre senki sem hajlandó" - fogalmazott a tanszékvezető.

A világ egyre szédítőbb sebességgel változik. A gyorsuló átalakulások a káoszelmélet értelmében modellálhatók. „A klímaváltozásban elérkezünk egy bifurkációs ponthoz, ahol minden egy csapásra átalakul, és visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be. Ami tegnap előny volt, az ma hátrány lehet, ami régebben hátrány volt, ma előny. Új paradigma szükséges az üzleti világban, amely felel a természeti és társadalmi kihívásokra" - összegezte a helyzetet László Ervin. - „A transznacionális cégek egyetlen társadalomhoz sem kötődnek. A természethez sem." Egyetlen felelősséget ismernek, a részvényesek kielégítését mindenáron. Ez a verseny alapú vadkapitalizmus azonban nem tartható fenn tovább, mert bedönti az egész rendszert, civilizációnkat, és kiszipolyozza bolygónkat. Új konszenzusra van szükség. „A gazdasági fejlődés új értelmezése az lehetne, milyen eredményesen tudjuk csökkenteni ökológiai lábnyomunkat" - vetette fel a másik díjalapító, Demcsák Mária, a Piac & Profit főszerkesztője. László Ervin szerint „az üzleti élet célkitűzéseit a koherencia felé kell irányítani. A „shareholder-filozófiától" el kell jutni a „stakeholder-szemléletig". Ez a fenntartható jövő kulcsa.

Az ünnepi tanácskozás résztvevői felhívást tettek közzé, amely összefoglalja a legsürgetőbb tennivalókat annak elérése érdekében, hogy a felelős, etikus üzleti magatartás ne csak megbeszélések témájává, hanem a mindennapok gyakorlatává váljék.

Kriston László-Dzindzisz Sztefan

Tíz év az Üzleti Etikai Díj tükrében

Az Üzleti Etikai Díj kötelez. „Az nem lehet, hogy egy vállalat az egyik évben etikus, a másikban nem. Nem osztunk első, második, harmadik díjat sem, mert olyan nincs, hogy az egyik vállalat etikusabb, a másik kevésbé az” – jelentette ki díj egyik alapítója, Demcsák Mária bevezetőjében, amelyben áttekintette az elismerés tízéves történetét. Az etikus üzleti magatartás fogalma és elfogadottsága az elmúlt tíz évben jelentős evolúción ment keresztül Magyarországon. 2000-ben az Üzleti Etikai Díj öt pontból álló feltételi rendszerrel indult: a nyerteseknek és tulajdonosaiknak etikus magatartást kell tanúsítaniuk alkalmazottaik, ügyfeleik és üzleti partnereik iránt, társadalmi felelősségvállalásban – bár ekkor még körülírva, a „szűkebb és tágabb környezet segítése” címen szerepelt – és környezettudatosságban is élen kell járniuk. Az optimális haszon fogalma és az az elvárás, hogy ez elsőséget élvezzen a piaci versenyelőny mindenáron való megszerzése előtt, csak a harmadik évben jelent meg a díj szabályzatában. Ekkor még „húzós” volt e princípiumok felvállalása, több nagyvállalat ugyan megfelelt a díj követelményeinek, mégsem pályázott, nehogy gúnyos megjegyzéseknek tegye ki magát.

A negyedik évben kapott hangsúlyt az a fajta hosszú távú gondolkodás, amelyben a másik fél is jól jár, az ötödikben jelentek meg a romló életesélyek és társadalmi egyenlőtlenségek mint tényezők, s ezek orvoslása, és a 365 napos helytállás, az etikusság mindennapi üzleti gyakorlatban alkalmazása is kiemelt helyet kapott. Ekkorra már kifejezetten presztízzsel járt a díj elnyerése. A hatodik évben külön fejezetet kapott a szempontrendszerben a CSR, mivel eddigre elterjedt gyakorlat lett. A klímaváltozás egyre érezhetőbb negatív jeleinek tükrében vált számon kérhetővé az, hogy a felelős vállalat tudja: üzletvitelén is múlik a holnap, élhető életünk feltételeinek fennmaradása. A hetedik évben – amikorra jelentősen megnőtt a pályázók, köztük a kisvállalatok száma – mondatott ki, hogy az üzleti élet célja a fenntarthatóság és ennek globális érvényesülése. A nyolcadik és kilencedik évben az alapítók elégedetten tapasztalták, egyre több fontos piaci szereplőnél érett be a világunk sorsa iránti elkötelezettség és felelősségérzet. A tizedik évben pedig kimondhatóvá vált, hogy csak azt a vállalatot illeti meg a díj, amelynek szervezetét, munkatársainak, vezetőinek gondolkodását mélyen áthatja a tudatosság és a felelősség, amely tisztában van azzal, mi múlik rajta, és elkötelezett a fenntartható világ megvalósulásában – zárta összegzését a Piac & Profit főszerkesztője.

A konferencia online tudósításáért kattintson ide, a gálán és a konferencián készült képgalériáért pedig ide.