Zöld-e a zöldáram?

Jut környezetbarát áram a hazai háztartásokba és cégekhez is: az itthon, megújuló forrásokból termelt áramot a Mavir átveszi, és eladja az áramkereskedő cégeknek, amelyek kötelesek azt megvásárolni. Éves átlagban az ország összes áramfelhasználásának 5-6 százaléka kapcsoltan termelt és megújuló energiából előállított termék. Arra viszont nincs mód Magyarországon, hogy valaki maga döntse el, hogy a cége vagy a saját háztartása milyen arányban akar megújuló és hagyományos módon előállított áramot fogyasztani, szemben más országokkal, ahol egyes vásárlók a zöldáram többletárát is hajlandók megfizetni.

Fenntarthatósági feltételek

A jó tanulók

A multinacionális csomagolóanyag-gyártó vállalat, a Tetra Pak a német gyáregységében és holland üzemeiben is zöldáramot vásárol a gyártáshoz annak érdekében, hogy a 2006-ban meghirdetett – a 2005-ös szinthez képest öt év alatt – 10 százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célkitűzését teljesíteni tudja.

A Toyota, a Hipp, a Sharp németországi vállalata is a NaturEnergie zöldáram-szolgáltatóval szerződött. A Svéd Vasutak (SJ) tíz éve döntött úgy, hogy áttér a megújuló erőforrásokból származó áramra, s mára a felhasználás 100 százaléka (évi 600 ezer megawattóra) zöldáram. A Fortum nevű áramszolgáltató az SJ igényét nagyrészt víz-, kisebb részben szélerőművekből termelt árammal elégíti ki, kizárólag hazai forrásokból.

Németországban eltérő elnevezésekkel igyekeznek különbséget tenni a speciális áramszolgáltatóktól vásárolható úgynevezett ökoáram és a megújuló forrásokból előállított, az állam által kiemelt átvételi árral támogatott zöldáram között. Az előbbibe nem tartozik bele a támogatott mennyiség - ami, ahogyan nálunk is, bekerül a közösbe, minden fogyasztó részesedik belőle -, mert a cél az, hogy az állami támogatás serkentse a megújulóenergia-piacot, ne csak a környezettudatos fogyasztók. A szakirodalom a megújuló villamos energia önkéntes piacának nevezi azt a modellt, amelyben a fogyasztó maga dönti el, hogy környezetbarát vagy „hagyományos" módon termelt áramot választ-e.

- Az ökoáramok között is érdemes különbséget tenni. Különböző címkék tanúsítják, hogy a szolgáltató által kínált áram valóban megújulóból - vagy földgáz tüzelésű kapcsolt erőműből - származik, sőt előírnak fenntarthatósági kritériumokat is, például, hogy nincs benne természetvédelmi területen létesített szélturbinából vagy nem fenntartható erdőgazdálkodásból származó biomasszából eredő áram. Címkék tanúsítják azt is, hogy az adott ökoáram hozzájárul a megújulók elterjedéséhez. Nem mindegy ugyanis, hogy csak eladom a környezettudatos fogyasztónak az egyébként is megtermelt vízenergiát, a közömbös fogyasztónak pedig az árammix fosszilis részét, vagy valóban új megújulóenergia-berendezések létesülnek a zöldáram-szolgáltatók által - magyarázza az Energia Klub szakértője, Varga Katalin, aki jelenleg a németországi Öko-Institutnál dolgozik egy zöldáram-címkézési projekten.

Magyarországon tehát van megújuló forrásból származó áram, bár kevés, tiszta ökoáram viszont nincs a megfelelő szolgáltató és a zöldáram-tanúsítványok kereskedéséhez szükséges jogszabályi feltételek hiányában.

- Ma már egy tisztességes áramkereskedő figyelembe veszi a környezetet, de nem működhet veszteségesen. Németországban, ahol státusszimbólum a környezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás, számos áramszolgáltató kínál úgynevezett zöldcsomagot. Ez gyakran a hagyományos módon előállított áram árának másfél-kétszeresébe kerül, de így is van rá kereslet. Egyes cégeknél a marketing része, hogy a terméken feltüntetik: zöldenergiát használtak az előállításához. Az ilyen áru azonban drágább, a magyar társadalom pedig elsősorban árérzékeny. Ha több megújuló villamos energiából előállított áram kerülne a fogyasztók csomagjába, nőne a villanyszámla, és az üzletek polcaira kerülő áruk ára is - indokolja a hazai helyzetet dr. Boross Norbert, az Elmű kommunikációs és szabályozásmenedzsment-igazgatója, aki szerint az állam például az áram adótartalmának differenciálásával tudna változtatni ezen a helyzeten.

A presztízsfogyasztás eszköze

Azért itthon is vannak kezdeményezések. Az Elmű például bevezette a geotarifát, amely a hőszivattyúk üzemeltetéséhez kínál kedvezőbb árú áramot. S bár ily módon a közvetlen fűtés üzemeltetéséhez képest körülbelül egyharmadnyi energia kell, a hőszivattyús rendszer magas beruházási költségei miatt még így is hosszú a megtérülési idő. Emiatt egyelőre kevesen élnek Magyarországon e lehetőséggel.

Angliában is nő a zöldenergia-piac

A brit zöldenergetikai piac több mint 50 milliárd fonttal bővülhet 2020-ig a Financial Times február közepi cikke szerint, az angol kormányzat ugyanis 2020-ig körülbelül 4000 szélturbina és 2000 hullám- vagy árapályerőmű-eszköz telepítését tűzte ki célul. Az energetikai technológiai hivatal (Energy Technologies Institute) már bejelentette az első négy, összesen 60 millió fonttal támogatott projektet (három szélerőmű és egy vízi- vagy árapályerőmű létesítését), hogy elősegítse az alacsony szénkibocsátású energiaforrások – a megújuló energiaforrások, az elektromos járművek és a szén-dioxid-kibocsátást elfogó és tároló erőművek – piacának fejlődését. Keresik a megoldást arra is, hogyan lehetne a szén- és gáztüzelésű erőművekben előállított energia árával versenyképessé tenni a zöldenergiát. A támogatási programban hat cég – a Royal Dutch Shell, a német E.ON, a francia EDF, az amerikai Caterpillar, a BP és a Rolls-Royce – vesz részt, amelyek vállalták, hogy tíz éven át egyenként 50 millió fonttal hozzájárulnak a projekthez.

A megújuló forrásból származó áram önkéntes piaca európai viszonylatban sem nagy, sem a teljes áramfogyasztáshoz képest, sem a megújulóáram-termelés arányában: bár évről évre nő, a legtöbb uniós tagállamban az energiafelhasználók kevesebb mint egy százaléka kötött szerződést ökoáram-szolgáltatóval. Ez alól kivétel Hollandia, ahol az önkéntes piacon vásárlók száma már 2004 októberében elérte a 3 milliót, ami közel 38 százalékos arány. Egy német tanulmány szerint ez a pénzügyi támogatások mértékének, a piaci liberalizációnak és a civil környezetvédelmi szervezetek által támogatott széles körű médiakampánynak volt köszönhető.

Az elmúlt években más európai országokban - például Németországban - is nőtt ez a piaci szegmens. A zöldáram elsősorban presztízsfogyasztási cikk, és leginkább a nagyvállalatok CSR-programjának a része, amelyek ily módon szeretnék javítani a klímamérleget.

- Csak a megfelelő hozzáadott értéket biztosító ökoáram-termékeknek van hatásuk az emisszióra - figyelmeztet Varga Katalin. - Több zöldáramcímke megszerzésének feltétele például, hogy az áramszolgáltató erőműparkjában legalább egyharmad arányban hat évnél nem régebbi megújulóenergia-berendezések legyenek, mert így a szolgáltatónak legalább hatévente beruháznia kell, ami által valóban nő a megújuló alapú villamosenergia-termelés, és csökken a szektor szén-dioxid-kibocsátása.

Fejlődés kérdőjelekkel

A megújuló energia termelése mára jelentős, összesen 120 milliárd dolláros iparággá fejlődött a világban. A dinamikus bővülés hatására az eszközök - szélturbinák, napelemek, illetve hőtermelésre alkalmas hőszivattyúk, kollektorok - piacán már elindult az árverseny, de ez nem tette észrevehetően olcsóbbá az ipari méretű beruházást és a rendszerek kiépítését.

- Egy kilowattóra zöldenergia előállítása továbbra is közel a négyszerese a hazai atomerőműben termelt energia költségének. Ezt pedig csak akkor fogja megfizetni a fogyasztó, ha számára tényleg ilyen mértékben fontossá válnak a környezeti kérdések - hangsúlyozza Boross Norbert, aki úgy véli, nálunk inkább a hatékony áramfelhasználás népszerűsítése tűnik reálisabb célnak.

Magyarországon elenyésző mennyiségű zöldáramot állítanak elő, szemben például Norvégiával, ahol a vízerőművek a teljes fogyasztás szinte száz százalékát tudják biztosítani. Dánia, Finnország, Svédország, Ausztria, Lettország és Svájc szintén élen járnak a megújuló forrásokból származó villamos energia termelésében.

- Általában azok az államok tudnak e téren jelentősen előrelépni, amelyeknek kedvezőek a földrajzi, elsősorban vízi adottságai. Magyarország, sajnos, nem tartozik ezek közé, bár azért a jelenleginél lehetne többet előállítni - vélekedik az Elmű szakembere.

Az önkéntes zöldárampiac azonban a megújuló energiaforrások elterjedése esetén is korlátokkal küzd. A kötelező átvételiár-rendszerben értékesítő megújulóáram-termelő nem lesz része az ökoárampiacnak (az ökoáram jelentős része Németországban is importból, például Norvégiából származik). Norvégiában a már megtérült és nem támogatott vízerőművek által termelt villamos energiát zöldáramként exportálják, a hazai fogyasztók pedig importált fosszilis áramot használnak. De alacsonyabb szinten is igaz: ha egy cég kimutatja, hogy a villamosenergia-felhasználása nulla emisszióval jár, köszönhetően az ökoáramnak, a másik vállalatnak elvileg annyival rosszabb kibocsátási tényezővel kellene számolnia. Amint ez tudatosul a fogyasztókban, korlátossá válhat a piac.

- Megfelelő címkézés esetén, azaz a hozzáadott érték megkövetelésével az önkéntes zöldárampiac bővülése lehet az egyik motiváló tényező, hogy a jövőben több megújuló energiát hasznosító erőmű épüljön, mert ez teremt teret azoknak a beruházásoknak, amelyek a jelenlegi támogatások mellett nem lennének versenyképesek. A piacbővülésnek azonban vannak korlátai, például az egyes országok által termelt megújuló energia mennyisége és a valódi hasznot hozó ökoáramtermékek magasabb ára - világít rá Varga Katalin.

Magyarországon - ha alkalmuk lesz rá - valószínűleg a környezettudatos, saját országukban már ökoáramot fogyasztó nemzetközi cégek fognak elsőként átigazolni az ökoáram-szolgáltatóhoz.

Magyar valóság

Hátráltató a magyarországi jogszabályi és befektetői környezet, mondják sokszor válaszul arra, miért nem termelünk több zöldenergiát. Néhol viszont mintha a zöldszempontok akadályoznák a zöldülést. Bár sokak szerint a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése elsősorban a hajózás szempontjából lett volna fontos, az áramtermelésben is lehetett volna szerepe. A szél nálunk is fúj, de kihasználásához – ahogyan Ausztriában – tározós erőművekre is szükség lenne, ezek megépülése pedig sokak szerint nem elég „zöld”.

A geotermikus erőforrások akár kitörési pontot is jelenthetnének, de a kiaknázásuk drága, az engedélyeztetés bonyolult. Vannak, akik úgy gondolják, nem kedvezők az ország természeti adottságai, mások úgy vélik, hogy a jó földrajzi adottságok ellenére a jogszabályi és támogatási környezet az oka, hogy az előállított zöldenergia mennyisége nem bővül, ami veszélyezteti az uniós kötelezettségek teljesítését is. Így a zöldülés útján marad a fogyasztás visszaszorítása, amiben komoly tartalékok rejlenek: a lakások egy négyzetméterére jutó energiafelhasználás nálunk jelentősen nagyobb, mint az uniós átlag, miközben az ország összes energiafogyasztása alacsonyabb. Ez elsősorban a korszerűtlen lakóingatlanok miatt van így.

Fontos lenne az előremozdulás e téren, ehhez azonban hatékony ösztönzőkre van szükség. A korszerű hőszigetelésre és nyílászárók cseréjére igénybe vehető 15–20 százalékos támogatás úgy tűnik, nem az, évről évre a keretösszegnek csak a töredéke kerül a lakossághoz. A NEP-pályázatok idei meghirdetésére pedig egyelőre várni kell. Németországban más utat választottak: ott a beruházási költség 100 százaléka levonható a személyi jövedelemadóból.