A felelős vállalkozói magatartás segíthet a vevőkiszolgálás minőségének jobbításában, új vevőkör kialakításában, új termékek és szolgáltatások bevezetésében és nem utolsósorban a jövedelmezőség elérésében. Mindezek pedig nem csupán a nagyvállalatok számára fontos szempontok.

Lehetőségekben nincs hiány

A „felelős vállalkozói magatartás" kifejezés arra utal, hogy egy vállalkozás úgy éri el gazdasági sikerét, hogy beépíti a társadalmi és környezeti megfontolásokat a vállalat tevékenységébe - olvasható az Európai Bizottság vállalkozáspolitikai főigazgatósága által kiadott jelentésben. A vevők megbízható szállítót keresnek, aki jó minőségű termékeiről és szolgáltatásairól ismert, a szállítók pedig olyan vevőnek kívánnak eladni, aki visszatér majd ismét vásárolni, és időben fizet. A céget körülvevő közösség biztos szeretne lenni abban, hogy a vállalkozás társadalmi és környezeti szempontból felelősen működik, és az alkalmazottak olyan céghez lesznek lojálisak, amelyre büszkék, és amelyről tudják, hogy értékeli a munkájukat.

- Ma már a kis- és középvállalatok versenyképességének is egyre inkább feltétele, hogy alkalmazkodni tudjanak a piac és az őket körülvevő társadalom új igényeihez. Ha például csökkentik a papír-, energia- és vízfelhasználásukat, nem csak a környezetet védik, hanem saját működésüket is hatékonyabbá, egyben költséghatékonyabbá teszik - hangsúlyozza dr. Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatója.

Ennek ellenére a kisebb cégek körében ma még kevésbé tudatosult a CSR fontossága és hozama, pedig lehetőségekben nincs hiány.

- Minden kkv-nak módjában áll a legkülönfélébb területeken, hogy a működését felelőssé tegye. Sőt, egy kis cégnél sok szempontból ezt könnyebb megvalósítani, mint egy nagyvállalatnál. A legevidensebbek talán a zöldkérdések az energiafelhasználástól az alapanyag-felhasználásig. A másik nagy lehetőség az emberi tényezőkben rejlik. A kisebb cégeknél a személyes ismeretség, kötődés felerősíti azt a kohéziós erőt az emberek között, ami összetart egy egész céget, a puszta anyagi érdeken túl. E téren a felelősség hatalmas tőkepotenciált jelent minden kkv számára - hangsúlyozza dr. Szeles Péter, a Magyar PR Szövetség elnöke, aki szerint egy érzékeny cég sokat tehet oly módon is, ha az érdekgazdái elvárásait nem csupán bürokratikus formalitásként kezeli, hanem azok alapján értékeli és átgondolja saját tevékenységét.

Gyógyír a körbetartozásra is

A kkv-k esetében a felelős működés közös felelősséget, egymás iránti odafigyelést is jelent, és ebben az értelemben jótékonyan hathat például a „sorban állás" jelenségére is. A magyar gazdaság egyik nagy problémája a körbetartozás. Ha egy kkv nem kapja meg az elvégzett munkája után járó juttatást, ő sem tudja kielégíteni beszállítói követeléseit. Amikor pedig valaki pénzhez jut, az megy körbe az üzleti partnerek között. Szeles Péter szerint ezen a helyzeten is javíthatna a cégek felelős hozzáállása: egyeztetve a beszállítókkal súlyozni lehet, hogy kinek milyen problémát okoz a késedelmes fizetés, és ennek alapján dönteni arról, hogy melyik követelést teljesítik most. Még akkor is, ha esetleg nem annak a számlának jár le a fizetési határideje elsőként.

- Ez kifejezetten a kkv-k sajátságos lehetősége, ami az átlátható cégméretből és a személyes kapcsolatokon alapuló működésből következik - vélekedik a szakember.

A kkv rugalmassága, kis mérete, átlátható működése, kapcsolatrendszere tehát számos lehetőséget jelent a felelősségvállalásban is, de kérdés, hogy alkalmazzák, kihasználják-e. Miután erről egyelőre nem készült felmérés, csak találgatni lehet.

Népszerűsíteni kell

A legtöbb tisztességes kisvállalkozás valószínűleg magától értetődően felelősen működik. Sőt, miután az emberi léptékek fontosak ebben az ügyben, egy bizonyos cégméret alatt ez inkább természetes, mint a nagyvállalatoknál, ahol közvetítőkre van szükség a szintek között és nincs közvetlen kapocs a döntéshozó és az eredmény között. Sokuknál tehát szinte evidencia, hogy a gyakorlatuk jelentős része megfelel a felelős működésről alkotott elvárásoknak. Ezek a cégek - sokszor anélkül, hogy tudnák: ezt „hivatalosan" CSR-nak nevezik - sok mindent tesznek, ami a felelős működés irányába mutat. Egyelőre azonban a lépések nem állnak össze konzekvens rendszerré, és így nem válnak a működés domináns, átfogó jellemzőjévé.

- Amelyik cég hosszú távon gondolkodik, biztos, hogy munkáltatóként is felelősen viselkedik. A gazdasági válságban különösen előtérbe kerültek a humánerőkérdések, és a termelékenység szempontjából is fontos a dolgozók jó közérzete. Ezt azonban a legtöbb stabil vállalkozás felismerte, és hangsúlyt is fektet az empatikus működésre. A környezet iránti felelősségvállalásban viszont komolyabb lemaradást látok. Itt sem arról van szó, hogy a kkv-k körében nem ismert a fogalom. Tudnak róla, de nem látják a pozitív hatásait, és azt sem, hogy hol térül meg az odafigyelés, esetenként a környezettudatos működés érdekében tett beruházás - mondja dr. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte éppen ezért most a legfontosabb a tájékoztatás és annak bemutatása, hogy a gazdasági élet egyes területein hogyan kamatozik az átgondolt, a dolgozók és a környezet iránt is felelős működés. A CSR területén már otthonosan mozgó nagyvállalatok és az állam felelőssége sem megkerülhető annak érdekében, hogy minél gyorsabban terjedjen az eszme a kisebb cégek között.

- A nagyobb cégek, így a Pannon felelőssége is, hogy üzleti partnereikkel, beszállítóikkal szemben milyen elvárásokat fogalmaznak meg. Ilyen lehet például a zöld beszerzés, vagyis hogy a beszállítói tenderen olyan cégek indulhatnak, amelyek bizonyítottan környezettudatosak, és rendelkeznek ISO 14001 minősítéssel - hangsúlyozza Majorosi Emese.

Nem kötelező, de ajánlott

Bár a CSR tevékenység önkéntes és senkire nem rákényszeríthető, a környezettudatos működést tanúsító ISO 14001 minősítést például elő lehet írni a beszállítók számára. Az üzleti kapcsolatokat sem pozicionálja át önmagában, de a jó példa ragadós lehet. Ha a kisvállalkozó beszállítóként látja, hogy a felelősen működő nagy cég milyen kedvező hatásokkal számolhat, az ösztönző lehet. Ezt ismerte fel a Magyar PR Szövetség is, amely a Kereskedelmi és Iparkamarával közösen most készül egy road show-ra, amelynek célja, hogy a kkv-khoz közelebb vigyék a CSR eszméjét, és követendő gyakorlatokat mutassanak számukra.

Dávid Ferenc szerint fontos lenne az is, hogy a jogszabályokban is teret kapjon a felelős gondolkodásra való ösztönzés.

- Az állam számos eszközzel terelheti a versenyszférát ebbe az irányba. A közbeszerzések, a támogatások, a pályázatok kiírásában fontos lenne, hogy valamilyen módon megjelenjenek a CSR szempontrendszerei, akár pluszpontok formájában. Ha ugyanis honorálom a környezettudatos magatartást, azzal egyúttal népszerűsítem is - véli a szakember.