Az energiaoptimalizálás kérdése szerteágazó. Egyrészt fontos „pénztárcadöntés", másrészt zöldkérdésként is felfogható, ideális esetben a kettő találkozik. A kérdés súlya pedig mindenképpen túlmutat a jelenlegi válság okozta kényszerhelyzeten.
A környezetkímélő energiagazdálkodás és -felhasználás a fenntartható fejlődés egyik zálogaként szinte kötelező lehetne minden cég számára. Olyannyira, hogy például amerikai szakértők szerint egy igazán jó informatikai vezető ma energetikai guru is, aki az egész vállalat energiafelhasználását felügyeli. A CIO elnevezésből tehát lassanként CGO - chief green officer - lesz, állítja Preston Gralla, a GreenerComputing szerkesztője. Nem véletlen, hogy az IT-vezetőkre hárul ez a feladat: úgy tűnik ugyanis, hogy az energiamenedzsment és az informatikai feladatok kötődése egyre szorosabb.
A választás szabad
Egy kis- és középvállalkozás 2008. január 1-jétől szabadon dönthet arról, hogy a piacon lévő áramszolgáltatók közül melyikkel köt szerződést. A liberalizált piacon beinduló verseny - ma körülbelül 60 villamosenergia-kereskedelmi engedélyt tartanak számon - hatására a szolgáltatók igyekeznek minél kedvezőbb szolgáltatáscsomagokat kialakítani. Bár a villanyszámla a tevékenységi körtől és a felhasználás módjától erősen függ, a megfelelő szolgáltató és annak kínálatából a leginkább a cég működésére szabott ajánlat kiválasztásával akár milliós nagyságrendű megtakarítást is el lehet érni évente.
Persze ehhez nem elég az olcsóbb szolgáltató. Olyan változtatásokra is szükség van, amelyek esetleg befolyásolják a vállalat munkatársainak kényelmét, komfortérzetét. Ilyen például a munkaerőrend átalakítása, esetleg a légkondicionáló működésének korlátozása vagy éppen a multifunkciós irodagépek lecserélése alacsonyabb fogyasztású, ámde kisebb tudású készülékekre. Léteznek a piacon tanácsadó cégek, amelyek felmérik a vállalat működéséből adódó többletenergia-költségeket, és javaslatot tesznek a fennálló struktúra átalakításra, esetleg a megfelelő áramszolgáltatóra.
Az pedig már közhely, hogy a feleslegesen bekapcsolva hagyott vagy indokolatlanul működtetetett fogyasztók, a túlfűtött helyiségek milyen energiapazarlást jelentenek. Ám e téren is vannak még tennivalók: hajlamosak vagyunk ugyanis úgy tekinteni az energiafelhasználásra, mint a cégműködés velejárójára. Pedig az energiafogyasztás mértéke rajtunk is múlik.
Spórolós szoftverek
- Megfelelő szabályozással ma már akár harmincszázalékos energiamegtakarítást is el lehet elérni a lakó- és irodaházakban, ipari épületekben - hirdeti Jean-Pascal Tricoire, a világ egyik vezető villamos ipari vállalata, a Schneider Electric vezérigazgatója.
Ma már léteznek például olyan automatizált épületfelügyeleti szoftverek, amelyekkel kontrollálható a cég összes energiafogyasztása, a telefonrendszerektől kezdve a légkondicionáló berendezéseken át bármely elektromos fogyasztóig. Az azonnali idejű jelentés alapján az IT-vezetők átfogó képet kaphatnak a szervezet energiafogyasztási szokásairól, az egyes készülékek, a teljes hálózat és valamennyi ahhoz kapcsolódó rendszer szintjén. Így kiszűrhetővé válik a pazarlás, és lehetőség nyílik a cég energiafelhasználási stratégiájának elkészítésére is. Nem véletlen, hogy az intelligens eszközök egyre fontosabb szerephez jutnak az energiagazdálkodási és környezetvédelmi kérdések megoldásában szerte a világon.
Az energiatudatos működés a vállalati felelősségvállalás része, hozzájárul az üzlet hatékonyságához, és - ami a legfontosabb - megbízható eszközként szolgál a társaságok számára fenntarthatósági céljaik eléréséhez is - fogalmazott Jeremy Jaech, a Verdiem vezérigazgatója. Cége amúgy több olyan fejlesztéssel is rendelkezik, amelynek segítségével az ügyfél mérheti, szabályozhatja és csökkentheti PC-hálózata energiafogyasztását, ily módon pedig kontrollálhatóvá válik a szervezet szénlábnyoma.
Az olcsó is lehet drága
Az informatikai rendszerek tehát több ponton is befolyásolják egy cég működését. Egyrészt gyorsítják a munkavégzést, növelik a hatékonyságot, másrészt az energiatakarékoskodás, avagy a pazarlás eszközeivé is válhatnak. Gruhala Péter, a Deloitte szakértője például arra hívja fel a cégek figyelmét, hogy a költségek csökkentésének fontos eleme lehet a digitális tárolásra fordított kiadások kordában tartása.
- A digitális adatok tárolása napjainkban olcsóbbnak tűnhet, mint valaha, hiszen az erre alkalmas eszközök megvásárlása, a tárolókapacitás folyamatos bővítése szinte jelentéktelen kiadásnak hat a vállalkozások szemében. Mindez mégis indokolatlanul nagy terhet jelent, miután a járulékos fenntartási költségek - például a karbantartásukra fordított munkaerő ára, a bővülő gépparkok teljes energiafelvétele és az energia ára - megnőttek.
A Deloitte a telekommunikációs, média- és technológiai (TMT) szektorra vonatkozó legújabb, 2009-es előrejelzése szerint jelentős részben felesleges s jobbára rendszerezetlen adatokat őriznek a cégek ezeken az eszközökön. Gruhala Péter becslésekre hivatkozva úgy véli, sok vállalatnál a teljes tárolókapacitás mintegy negyedét a munkatársak elektronikus levelei foglalják el.
Alternatív energialehetőségek sok kérdőjellel
Az energiaoptimalizálás kapcsán beszélni kell az alternatív energiaforrásokról is. Bár az átállás a megújuló energiatechnológiákra rövid távon inkább növeli a kiadásokat, közép- és hosszú távon nemcsak a fosszilis energiahordozók árnövekedésének tudunk elébe menni, hanem a függőségünket is csökkenthetjük akár az áram-, akár a távhőszolgáltatóktól. Ennek megfelelően ma már nem egy vállalkozás használ napkollektort, napelemeket, fűti hőszivattyúval az irodaházat, lakóparkot és fogászati rendelőt is.
A megújuló energiaforrások felhasználása évről évre nő Magyarországon, mégis, a hagyományos energiahordozók mellett a szél-, nap-, geotermális és vízenergia, illetve a biomassza lassan nyer teret az energiaellátásban.
- Bár egyre több követendő példát találunk a vállalkozások között, ezek száma egyelőre elenyésző, hiszen az átállás ma még költséges. A megtérülési idő az alkalmazott technológiától függően 5-15 év, a napelemek esetében a magas ár miatt ennél hosszabb, igaz, a berendezések élettartama 20-30 év. A lehetséges megtakarítás mértékét általánosan nehéz megbecsülni, de a vállalkozás méretétől függően akár havi százezer forintos is lehet a csökkenés nagyságrendje - magyarázza Varga Katalin, az Energia Klub projektvezetője, és hozzáteszi, hogy magasabb állami támogatásra, speciális banki konstrukciókra és a kivitelező cégek minőség-ellenőrzésére lenne szükség ahhoz, hogy a vállalkozások körében is jobban elterjedhessenek a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák. Hiába kedvezőek az ország természeti adottságai, ha a jogszabályi háttér, a bonyolult engedélyezési folyamatok - egy geotermikus távfűtési rendszer kialakításához például 17 különböző engedélyre van szükség -, az átláthatatlan adminisztrációs terhek elriasztják az érdeklődőket.
Az alternatív energiaforrások kiaknázása hosszú távú beruházás, az úton azonban mindenképpen megéri elindulni. Kezdetnek érdemes elvégeztetni egy energetikai auditot, szakemberrel felméretni, hogy hol pazarol a rendszer, s hol van lehetőség az energiahatékonyság növelésére. Például biztos, hogy pénzkidobás napkollektorokat felszerelni a tetőre, ha az épület rosszul szigetelt.
Január 22-én az Európai Unió ajánlásban fordult a tagállamokhoz, összegezve a válsághelyzetben helyesnek és eredményesnek tartott kormányzati cselekvéseket. Az ajánlás egyik fontos üzenete, hogy a forrásokat lehetőleg ne a környezetvédelemtől vonják el, hanem éppen ezen a területen ösztönözzék a beruházásokat, hiszen a válságból ez lehet az egyik kivezető út.