A bal félteke az egyedüli helyes választ keresi. A jobb félteke képes a paradoxonokban is helytálló igazságra lelni. Az előbbi analizál. Az utóbbi szintetizál. Az egyik logikus. A másik intuitív.
Új versenyhelyzet
A hátunkon cipelt mezőgazdasági és a kezünk munkájával megteremtett ipari társadalom után a szürkeállományunkból felfuttatott információs társadalom helyet ad egy újabbnak: a konceptuális gazdaságban a kreativitás, az innováció és a dizájn a kulcsfogalmak a versenyképesség megőrzéséhez.
Pink úgy látja, a konceptuális kor három „A" összejátszásából keletkezett. Az automatizálás sok tekintetben kiváltotta a fizikai munkát, és az elméről is levett terheket: a szoftverek a bal féltekés gondolkodást viszik tökélyre. A második „A" az abundance, vagyis a bőség. Szakszerűbben: a túltermelés. De előbb-utóbb feleszmélünk a materiális javak felhalmozásából, hogy milyen egysíkú ennek hajszolása. A „means"-től (eszközök) eljutunk a „meaning"-ig (jelentés). Pink szerint erre példa a környezetbarát termékek fontosságának felértékelődése vagy az önfejlesztő és transzcendenciába nyúló szolgáltatások, tanfolyamok betörése a fősodorba. A harmadik „A" Ázsia. A fehérgalléros állások kezdenek eltűnni Amerikában, mert Ázsiából látják el őket. Már a jogi, könyvelési, komputerprogramozási, mérnöki, sőt orvosi-radiológiai feladatokat is kihelyezik az alacsonyabb bérszintű országokba.
A nyugati világ munkavállalóinak ott kell helyzeti előnyhöz jutniuk. Ami nem exportálható, mert nem szabályokon alapul: ez a kreativitás és az innovatív vízió.
Dizájn, sztori és a többiek
A szerző hat olyan adottságot, alkotói hajlamot hangsúlyoz, amely a munkavállalói és vállalkozói rátermettség záloga lehet a holnap üzleti világában.
Dizájn - és nem csak funkcionalitás: a holnap termékeinek, szolgáltatásainak és élményeinek a gyakorlati hasznukon túl szépséget kell kifejezniük, és érzelmileg gazdagító hatásúnak kell lenniük. A gyakorlati szükségleteken túl az ember magasabb igényeire és vágyaira fognak apellálni. „Tudat alatt a dizájn alapján döntünk, melyik terméket válasszuk. Ezt a tervezés más módjai is segítik, például a környezetbe való beékelés. Amikor a General Motors alelnöke arról beszélt, hogy az autógyártás »szórakoztatóipar és mobil szobrászat«, rájövünk, hogy mindnyájan a showbizniszbe tartozunk" - véli Pink.
Sztori - és nem csak érvelés: meggyőző és figyelmet keltő sztori kell ahhoz, hogy a vevő meg tudja különböztetni termékünket a többitől, és az meg is ragadjon a fejében. Ez igaz a cég szintjén is: ha célt és értelmet ad, hatékonyabban kiaknázhatja munkavállalói talentumát és ambícióit. „A terméket kontextusba helyezve, érzelmi hatást keltve kell eladni, mert a narratíva emberi létünkhöz tartozik: ha este megkérdezzük párunkat, milyen volt a napja, nem prezentációt fog adni mutatókkal és ábrákkal, hanem elmond egy sztorit. Az ember történeteken keresztül dolgozza fel a világot."
Szimfónia - és nem csak összpontosítás: specializáció helyett az elkülönült, egyedi jelenségekben képesnek kell lennünk meglátni az összképet, holisztikusan kitapintani a trendeket és harmóniákat, ami révén új vívmányokat alkothatunk. „A határokat átlépők, a feltalálók és a metaforák kitalálói azok, kiknek »szimfonikus« képességei nagy hasznára lesznek vállalatuknak és a közösségnek, amelyben élnek. Az előrelátás és a szintetizálókészség csúcsteljesítményre képes. A kortárs vizuális művészek különösen jók ebben: újszerű módon, új jelentéssel felruházva hozzák össze az eddig különálló elemeket. Az új MBA tulajdonképpen művészdiploma lesz. Master of Fine Arts."
Empátia - és nem csak logika: mások szemével látni, átérezni mások tapasztalatait és benső világát. Azok fognak élre kerülni, akik odafigyelve a másik emberre mélyebb kapcsolatot alakítanak ki klienseikkel és üzleti partnereikkel. „Az empátiát nem lehet kiszervezni és automatizálni. Mi több, az együttérzés jobb és emberibb világot teremt."
Játékosság - és nem csak komolyság: a játékosok tudják, milyen veszteni, ezért mindig tökéletesítik játékukat. „A túlzásba vitt komolykodást mentális jólétünk éppúgy megsínyli, mint a munkánk. A nevetés fizikális és pszichés előnyökkel jár. Az információs társadalom nagyon józan volt. De az igazán nagy újítások játékos szellemben születnek."
Jelentés, értelem - és nem csak felhalmozás: transzcendencia, szépség és jelentés megtalálására még a zsúfolt, kaotikusnak tűnő korokban is törekednek az emberek. „Itt nagy szerep jut a baby boomers-generáció átértékelődő prioritásainak. Felismerik, hogy a maradék huszonöt évüket máshogy szeretnék leélni, mint ahogy eddig tették."
Velünk született képességek
A holnap vezetői: alkotók, együttérzők, összefüggéseket felismerők, jelentést és értelmet adók (creators, empathizers, pattern recognizers, meaning makers).
Mindenkinek máshoz van érzéke, tehetsége. „Hallgass az ösztöneidre - tanácsolja Pink, aki 1995-1997 között Al Gore amerikai alelnök fő beszédírója volt, és éppen azért hagyta ott azt az állást, mert a saját gondolatait akarta kifejezni. - Élnünk kell erősségeinkkel. Ha megértjük, milyen tevékenység végzésére kerültünk ide a földre, megtalálhatjuk önmagunk igazi kifejeződését. Ennek kibontakoztatására szentelni energiáinkat, kihívásokkal teli és számunkra jelentőségteljes munkát űzni egy nagyobb egész szolgálatában, nem a jutalomra kacsingatva, hanem mert jól érezzük magunkat azzal, amit teszünk. Az ilyen, erősen motivált emberek nem fognak megbánásokkal telve visszanézni az életükre."
Pink mellesleg nem „hazabeszél": bal agyféltekés egyénnek tartja magát, aki kapásból inkább egy grafikont vázol fel, mintsem egy képet. Nem is pusztán a jobb agyfélteke apostola, mert a két tudati működés összekapcsolásában, szintézisében látja az ideális megoldást - amitől nemcsak jobb dolgunk lesz (anyagilag), de jobbá és többé válhatunk (emberileg). „Ezek a képességek mindenkiben kifejleszthetők, a segítségükkel pedig átformálhatjuk a világunkat."
Daniel H. Pink: A Whole New Mind: Moving from the Information Age to the Conceptual Age (Riverhead Books)
