Leszakadóban?

Foglalkoztatottsági, termelési és fogyasztási szerkezetét tekintve Magyarország az ezredforduló óta információs társadalomnak tekinthető, ám minden összehasonlító vizsgálat szerint éppen leszakad az Európai Unió alsóházán belül, folyamatos a térvesztése még az új tagállamokkal szemben is. Az alapmutatókban - internet- és számítógép-használat, elektronikus szolgáltatások igénybevétele, információs írástudás, élethosszig tartó tanulás, idegennyelv-tudás, a kutatás-fejlesztés aránya és teljesítménye - rendre a sereghajtók között szerepelünk, az ország periferizálódik az információstársadalom-térképen.

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A világban az elmúlt másfél-két évtizedben végbemenő folyamatok új típusú stratégiai erőteret hoztak létre, ahol egyre inkább az információs társadalom fejlesztésében elért eredmények határozzák meg a hosszú távú versenyképességet, a társadalmi kohéziót, a gazdasági teljesítményt és az életminőséget. A külső és belső kihívások kezeléséhez, a gazdaság életképességének megőrzéséhez, a tőkebefektetések folytatódásához, a hazai "féljóléti" rendszer életben tartásához már nem elég a rendszerváltás után kialakult "ipari korszakos" politikai rutin. S noha az információs kultúrában tapasztalható lemaradás a politikai, a gazdasági és a tudományos elit, valamint a lakosság közös felelőssége, valamennyi érintett a modernizáció legnagyobb beavatkozási képességű szereplőjére, az államra tekint.

Nehézkes igazodás

Ma Magyarországon a kormányzat és a közszféra tervezési és operatív tevékenységének minősége az információs társadalom megfelelő ütemű fejlesztésének záloga. A kormányzati reform tétje tehát nem egyszerűen a racionális, hatékony igazgatási szerkezetek kiépítése, hanem ezen keresztül a helyes irányba mutató, professzionális stratégiaalkotás és cselekvés, amely választ ad az alapkérdésekre: milyen legyen a magyar információs társadalom, és milyen módon és irányba fejlesszük azt?

A kormányzati reform elsősorban nem technológiai, hanem szemléleti és szervezeti kihívás, és nemcsak a folyamatok, hanem a mögöttük álló tudás-infrastruktúra átalakításával is. Nem az informatizálás a cél, hanem a rendszer működésfolyamatainak racionalizálása.

Az ismeretlen elektronikus aláírás
Az elektronikus aláírásról a felnőtt magyar lakosság harmada hallott már, a fogalom jelentésével azonban a megkérdezettek nagy többsége nincs tisztában. Mindez erőteljesen összefügg a szolgáltatás alacsony használatával: a megkérdezettek alig 2 százaléka, 100 internetező közül pedig mindössze 6 rendelkezik tapasztalatokkal az elektronikus aláírással kapcsolatban. Az e-szignót ma még nem használó vállalatok döntő többsége, mintegy 92 százaléka állította: eddig nem merült fel igény a szolgáltatás iránt. A digitális hitelesítést már alkalmazó vállalkozások csaknem kétharmada (65 százalék) az e-aláírás segítségével tartja a hatóságokkal a kapcsolatot. A kiemelt célcsoportoknak - vállalkozóknak, munkavállalóknak, egyetemistáknak, főiskolásoknak - adott ingyenes digitális aláírás nagy lökést jelenthet az új "kultúra" elterjedésében.
Az európai uniós "házi feladatok" teljesítése - az alapvető szolgáltatások elektronizálásán túl az egyes akciótervekhez való igazodás - elvileg kedvezne a felülről jövő átalakításnak, de Magyarország lassan és nehézkesen veszi fel a "ritmust". Hiába alakultak ki a szervezeti reform gócai a Miniszterelnöki Hivatalban (IKB, KITKH, majd EKK) és az informatikai, majd a 2006-os kormányváltástól a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, hiába jelentek meg a "futottak még" tervezési szintjén információstársadalom-programok és -stratégiák (NIS, NITS, MITS), és hiába kezdődött meg az információs korszak "társadalmasítása", a jelenleginél nagyságrendekkel átfogóbb és tudatosabb gyakorlat kialakítása nélkül nem remélhető előrelépés.

Az igazodási pontok keresésekor több kérdésre is választ kell adnunk. Milyen (információs társadalmi) szemléleti kérdések alakítják az államreformmal kapcsolatos prioritásokat? Hogyan segíti az információs korszak technológiai és eszközkörnyezete, digitális kultúrája az államigazgatási reformot? Melyek az e-közigazgatás reformját gátló tényezők? Mit tehet egy kormányzati reform az információs társadalom fejlesztéséért a közszférán kívül?

Szemléleti kérdések

A "sikerországok" tapasztalatai alapján három "metszetben" jelennek meg fontos kiinduló szempontok, amelyek az információs társadalom problémaszintjéről fogalmaznak meg kikerülhetetlen feladatokat a kormányzati reform "alacsonyabb" problémaszintjére.

Ilyen feladat a korszerű információ-és tudásmenedzsment-megoldások bevezetése és folyamatos fejlesztése, a megfelelő nemzetközi, különösen uniós interoperabilitás, és a "vállalkozó állam" szerepkörének betöltése különböző vagyonelemek - ingatlan-, adat-, tudásvagyon - bátor "forgatásával". Ilyen továbbá a demokratikus potenciál növelése, a közhivatalok legitimációjának megerősítése ügyfélközpontú, szolgáltató megközelítéssel, valamint az új típusú nyilvánosságkezelés és transzparencia.

A kormányzati reformnak úgy kell alakítania a szervezeteket és a folyamatokat, hogy - az általános gazdaságélénkítés mellett - a különböző versenyszabályozásokat nem sértő módon segítse az információs-és tudásszektorhoz tartozó magyar termelő- és szolgáltatószegmens nemzetközi versenyképességének megerősödését, a közoktatás, a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés és a kultúra területe pedig mint stratégiai erőforrás és "befektetési célpont" prioritást élvezzen.

S végül kikerülhetetlen feladat a társadalompolitika intézményrendszerének radikális átalakítása: offenzív tudásvagyon-gazdálkodással, a fenntarthatóság követelményének a tervezés és végrehajtás minden szintjére való beépítésével, a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség növelésének információs kori formáival.

Technológia és államigazgatási reform

Az ügyfélkapcsolati rendszerek kiterjesztése, a szolgáltatások gyors és egyszerű eljuttatása az állampolgárokhoz, a szolgáltatóoldali kommunikáció, az adattárolás, -továbbítás, -feldolgozás ma már csakis a modern információs és kommunikációs technológiai eszközök segítségével oldható meg.

A közigazgatás modernizációja két, egymástól elválaszthatatlan területet ölel fel: a szolgáltatóoldali - közigazgatáson belüli - folyamatok modernizációját, valamint a felhasználóoldali - ügyfél és közigazgatás kapcsolatában megjelenő - szolgáltatások fejlesztését. A kettő egymástól elválaszthatatlan.

Magyarországon a közigazgatási eljárásról szóló törvény (KET) értelmében 2005 novemberétől az ügyfélnek nem kell a hivatalok között ingáznia különböző adatokért. Ha azok valahol már szerepelnek az állami, önkormányzati adatbázisokban, ismételten nem kötelezhetik őt a beszerzésükre. Sürgető feladat a sok helyen használt szolgáltatások, belső folyamatok - amelyek minden intézmény működésében szerepet játszanak, és azonos funkciót töltenek be, mint például az informatika, a pénzügyek, az emberi erőforrásokkal gazdálkodás, a közbeszerzés, a létesítmények kezelése, jogi ügyek - közös platformjainak, felületeinek, standardjainak kidolgozása. Folytatni kell az egységes ügyiratkezelés kialakításának szabályozását, standardizálását, főleg az önkormányzatok esetében.

Egy elektronizált közigazgatás - az elektronikus közbeszerzés nélkül is - a költségek több mint 5 százalékát megtakaríthatja, így az e-szolgáltatások elterjedtsége valóban fontos kérdés. A felhasználói oldalon pedig legfontosabb előnyként a gyorsaság - az unió országaiban az állampolgárok például az elektronikus szja-bevallással évente összesen 100 órát spórolnak meg -, valamint a minőségi, rugalmas szolgáltatás jelenik meg. A polgárok és a vállalatok "időnyeresége" természetesen pozitív makrogazdasági hatások sorát eredményezi.

Az APEH élen jár az e-adózás bevezetése terén, ezzel nincs is gond. Inkább az egyéb rendszerek - például önkormányzatok helyi adói, társadalombiztosítás, egészségügyi pénztár - vannak lemaradásban. Ezek szolgáltatásainak elektronizációja azért is fontos lenne, mert jótékony kényszerként hatna a polgárokra az on-line szolgáltatási formák igénybevételére.#page#

Reformgátló tényezők

A közigazgatás reformja sajnos nem kötődik össze az elektronikus közigazgatás, közszolgáltatás eszközeinek, lehetőségeinek hangsúlyozásával, tudatosításával. Még azokon a területeken is jelentős lemaradás figyelhető meg, ahol egyébként a törvényhozás példamutató előrelátással hoz meg jogszabályokat. Ilyen az elektronikus információszabadság törvény, amelynek végrehajtását nagyon kevés minisztérium veszi komolyan. A feladat tehát látszólag egyszerű: csak be kell tartatni a haladó szellemű törvényt a közigazgatásnak!

Magyarországon tizenhét év alatt a közintézményi szféra létszáma 300 ezerrel csökkent, a közhatalmié viszont 150 ezer fővel nőtt, azaz a megnövekedett feladatok ellátását elsősorban a létszám növelésével, nem pedig a szolgáltatóoldali folyamatok racionalizálásával oldották meg. A közigazgatás informatizálása elsősorban a szervezeti folyamatok modernizálását jelenti, ami sok esetben inkább attitűdbeli, kulturális, munkaszervezési változásokat igényel. Ez a folyamat pedig jóval hosszabb, mint egy informatikai rendszer felállítása.

Magyarország viszonylag jól teljesíti az unió által előírt 20 minimális közigazgatási szolgáltatás elektronikus úton való elérését, ez a szám azonban a következő pár hónapban több százra fog ugrani. Hazánkban viszont pillanatnyilag nem ismertek - miután teljes mértékben hiányoznak az erre irányuló kutatások - azok a felhasználói, állampolgári igények, amelyekre támaszkodva a fejlesztéseket, azok irányát meg lehetne határozni.

A közigazgatási és benne a kormányzati munka újragondolása és gyakori átszervezése lehetővé teszi, sőt sürgeti a privát szektor tudásmenedzsment-tapasztalatainak adaptációját. A szerkezeti, szervezeti, kulturális változtatások és a szükséges technológiai fejlesztések komplex rendszere tudásközpontú szervezeti működést igényelnek. Az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások tartalmi menedzselése, az egykapus e-kormányzati szolgáltatások kialakítása hatékony adat-, információ- és tudásmegosztást, illetve együttműködést igényel a különböző intézmények és szereplők között.

A jövőben össze kell hangolni a mesterségesen szétválasztott központi és önkormányzati közigazgatás sok esetben párhuzamos elektronizációját is. Több mint negyven e-önkormányzati fejlesztés indult több milliárd forint ráfordítással, mégis, a helyhatósági közszolgáltatások on-line elérhetősége gyerekcipőben jár. Óriási gondot jelent, hogy a helyi szinten kialakított informatikai rendszerek nem lesznek képesek összekapcsolódni az Ügyfélkapuval, egymással, a nagy államigazgatási rendszerekkel (OEP, TB stb.), s ezek koordinálását jelenleg senki nem felügyeli az államigazgatásban.

Kormányzati reform a közszférán kívül

Olyan kormányzati reformra van szükség, amely a pozitív külső hatások kihasználására törekszik, és kisugárzó erejét tudatosan kívánja erősíteni a közszférán kívül is.

Erre számos lehetőség kínálkozik úttörő alkalmazások bevezetésével, elöljáró példamutatással az új eszközök használatában az egyébként az információ-és kommunikációtechnológiai (IKT) téren konzervatív magyar társadalomban. Ezt hatékonyan egészíti ki az IKT eszközök széles körű használhatóságának népszerűsítése, az előretekintő tudatosságnövelés. Ennek sikere az új környezet iránti társadalmi bizalom növekedését, az IKT vonatkozású biztonságérzet javulását - ezen keresztül pedig közvetve az e-üzlet térnyerését is - segíti.

A közigazgatásban és közszolgálatban az információs írástudás javítása hatással van a dolgozók közvetlen családi és rokoni, baráti hálózataira is, így a technológiai innovációk hálózatos terjedésével nem felülről, hanem belülről, lokálisan ösztönözhető az IKT-használat.

Hasonlóképpen segítheti a helyben hozzáférhető közszolgáltatások - és a közvetlen előnyök birtokában igénybe vett elektronikus szolgáltatások -, a demokrácia új, elektronikus eszközeinek, formáinak terjesztése a digitálisan írástudatlanok felzárkóztatását, s ezen keresztül a társadalmi részvétel erősödését és a felelősségvállalás növekedését is. A kormányzati reformnak ez különösen fontos, de jelenleg jellemzően háttérbe szoruló feladata.

Digitális hétköznapok
Magyarország az Európai Unió egyik negatív listavezetője: nálunk a lakosság 57 százaléka soha nem használt még számítógépet, valamint 66 százaléka nem tekinthető internetezőnek. A felnőtt lakosság körülbelül kétharmada gondolja úgy, hogy számára semmi lényegeset nem nyújt a digitális világ. Szomorú, hogy az internetet nem használók több mint felét soha, senki nem akarta eddig személyesen meggyőzni arról, hogy a világháló hasznos dolog lehet a számára. A lakosság mindössze 30 százaléka vett részt olyan tanfolyamon az elmúlt néhány évben, amelyik számítógépes ismereteket is adott - az uniós átlag eléri a 40, a skandináv országoké az 55-70 százalékot -, és nem jobb a helyzet a munkahelyi számítógép-használatban sem: a munkavállalók mindössze 29 százaléka végez számítógépen munkát.

Az e-közszolgáltatások elterjedését alapvetően befolyásolja a szélessávú internetelérés infrastruktúrája, a szolgáltatási árszint. A szélessávú előfizetések és a népesség aránymutatója 2005-ben, a bővítés utáni unióban közel 11 százalék volt - az USA-ban 13, Kanadában 20, Japánban 16, Koreában pedig 30 százalék -, Magyarországon ez a mutatószám 4,6 százalék. Településeink döntő többségében még nem valósult meg a végfelhasználók szintjén az internetszolgáltatók, valamint a hozzáférést biztosító egyéb technológiai lehetőségek versenye, s az elmúlt években a kistelepüléseken nem történt áttörés az olcsóbb, alternatív - főleg a száloptikás és a vezeték nélküli - technológiák megjelenésében sem.

Az elektronikus közigazgatás elérhetősége lehetne az a húzóágazat, amely ösztönözne a korszerű infokommunikációs eszközök használatára, ezek megvásárlására. A lakosság közel fele ugyanis pozitívan viszonyul az elektronikus ügyintézéshez, s az e szolgáltatások meglétével tisztában lévők 40 százaléka tervezi, hogy a jövőben ki is próbálja azokat. Így előrelépést jelenthet olyan on-line közigazgatási szolgáltatások támogatása (például adókedvezménnyel), amelyek iránt nagy az érdeklődés a középkorú, idősebb (lehetséges) felhasználók között.

Z. Karvalics László-Pintér Róbert-Molnár Szilárd

Véleményvezér

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát 

Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba

Ömlik az uniós pénz Lengyelországba 

Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten 

Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo