Energiátlan energiapolitika
Bátortalan, lagymatag segítséget kapnak a kormányzattól az alternatív energia hasznosításában gondolkodók, a hazai olcsó földgáz dominanciáját a világpiaci drágulás törheti meg. A napenergia adta lehetőségeknek csupán töredékével élünk, a kollektoros hőellátás megannyi háztartás számára lenne jó befektetés. A geotermikus energiát is jóval bőségesebben hasznosíthatnánk, mint ahogyan azt tesszük.
Számos bevált módját ismeri már a közvélemény a megújuló energiahordozók hasznosításának. Azt azonban nem lehet még tapasztalni, hogy a hazai jogi és gazdasági szabályozás is "odaállt" volna a váltást sürgetők mellé. Miért? - kérdeztük a Közép-Magyarországi Innovációs Központ Megújuló Energia Kompetencia Központjában.
- Ez a dotált ár áll szemben a megújuló energiával, annak árával?
- Valóban, s ez a torzulás mind a mai napig gátolja az alternatív energia térnyerését. Ráadásul nehéz megváltoztatni ezt az állapotot, hiszen nyomban komoly társadalmi és szociális problémák vetődnének fel. A szakma képviselői hiába mondják, hogy tiszta versenyhelyzet kellene.
- Mivel járna az a döntés, amelyik máról holnapra eltüntetné a torz árakat, a támogatást?
- Azzal, hogy a családok harmincöt-negyven százaléka katasztrofális helyzetbe kerülne. Ezért aztán marad a hagyományos támogatás, s nem terjednek el a környezetbarát energiaellátás eszközei.
- Még ott sem, ahol nem kell bajlódni a régi energetikai eszközök cserélésével, mert új lakóparkban, új parcellázású falurészben eleve alternatív energiát használó rendszereket lehetne építeni?
- Jó példákkal inkább külföldön lehet találkozni, Ausztriában, Németországban, Észak-Európában mind több település önmaga gondoskodik energiaellátásáról, például biomassza fűtőművek rendszerbe állításával. Nálunk ez még nem természetes. Pedig az országos energiarendszer fejlesztése is azt kívánná, hogy kis, decentralizált rendszerek létesüljenek, amelyek főleg a helyi hőellátásban játszhatnak szerepet. Ezek lehetnek biomasszát, szelet, napenergiát hasznosító berendezések, illetve azok kombinációi, s nem szabad figyelmen kívül hagyni a hidrogén kínálta lehetőségeket sem.
- Ha ennyire nyilvánvaló a technológiai trend, akkor miért nem nyilvánvaló az energiapolitika számára?
- Egyelőre a bátortalanul megfogalmazott célkitűzéseket lehet kiolvasni a dokumentumokból. Az unió 2020-ra húszszázalékos részarányt szorgalmaz az ellátáson belül a megújulók javára. Idehaza csak 13 százalék az, amit vállalunk, s főleg egy-két nagy programra koncentrál az energiapolitikánk.
- Pedig...
- Inkább az lenne jó, ha a kis léptékű megújuló energia hasznosítását helyeznék előtérbe. Az MTA Megújuló Energia Albizottsága például felmérést készített a hazai alternatívenergia-potenciálról, amelyből kiderül: a napenergia adta lehetőségeknek csupán töredékével élünk, a kollektoros hőellátás megannyi háztartás számára lenne jó befektetés. A geotermikus energiát is jóval bőségesebben hasznosíthatnánk, mint ahogyan azt tesszük: a közvetlenül alkalmazható termálvizek mellett a hőszivattyús megoldások rendszerint családi házak energiaellátásának lehetnének az eszközei.
- Manapság miért nem mehet be a boltba a polgár, hogy beszerezzen otthonra egy földhőt hasznosító hőszivattyús berendezést?
- Mert nem úgy működik ez a piac, mint a hagyományos, ahol vesz az ember egy gázkazánt, és kihívja hozzá a gázszerelőt. Ugyanis nagyon kevesen vannak azok a gáz- és vízszerelők, akik értenének a modern hőszivattyús eszközökhöz. De már vannak vállalkozások, amelyek komplett tervezést, kivitelezést vállalnak, felelnek az engedélyezésért, s rendelkeznek a szükséges berendezésekkel. Hasonló a helyzet a napkollektorral is, amelyet szintén bölcs dolog nem házilag felszerelni, hiszen szükségeltetik hozzá hőtároló tartály, szabályozó elektronika, vezetékrendszer. Hozzáértő vállalkozások ugyancsak vannak már ezen a szakterületen is szép számmal.
- És van-e mindennek hátterében kormányzat, amely javítja a lakosság érdekeltséget?
- Többnyire csak akkor lép előtérbe a kormányzat, amikor megjelentet pályázatot, s propagálja is az alternatív energia alkalmazását. Legközelebb április közepén kerül nyilvánosságra egy, a korábbiaknál differenciáltabb, kezelhetőbb pályázat. A tavalyi hasonlóval az volt a baj, hogy egységesen a bruttó érték 15 százalékát adta oda támogatásként, s ez a mérték alacsonyabb volt a berendezések áfatartalmánál. A fogyasztó pedig úgy gondolkodott, hogy inkább megcsináltatja a beruházást akár számlák nélkül, nem kell kitölteni kilószám pályázati papírokat, s nem vár egy évet, hogy megkaphassa a támogatást.
- És most?
- Ismereteim szerint jobb lesz a pályázat, ha a megújuló energetikai berendezéseknél valóban 25 százalékos bruttó beruházási költségre vonatkozik majd a támogatás.
- Ha beindul az "üzlet", akkor lesz-e elég kínálat?
- Viszonylag sok bevált technológia van már a "megújulópiacon", ezeknek a eszközöknek, rendszereknek a terjesztését tekinti feladatának a mi központunk is. Ezért is igyekszünk a potenciális fogyasztók megújuló energiáról szóló ismereteit gyarapítani, érdeklődésüket felkelteni.
- A földgáz növekvő világpiaci ára igencsak segítheti propagandamunkájukat.
- Az biztos, hogy a földgáz drágulásával párhuzamosan a megújulóenergia-technológiák ára hosszú távon csökkenő tendenciát mutat. Több keresztezési ponttal lehet kalkulálni, de azzal is, hogy évek telnek még el, míg a napenergiás, a geotermiahasznosító technológiák áttörést érnek el. Mindenesetre előbb-utóbb elérkezik az az idő, amikor ugrásszerű lesz a növekedés. Kivált, ha a fizetőképes kereslet sem tűnik el gazdaságból. Mert hiába fogja tudni a háztartás, hogy megérné neki átállni mondjuk napenergiára, ha nem lesz képes megoldani a családi beruházás finanszírozását.
