A tartós munkanélküliség nagyobb társadalmi kárt okoz, mint a nem versenyképes foglalkoztatás. A tartósan munka nélkül lévők többségét viszont a versenyszféra nem alkalmazza, őket csak az állami szektorokban, illetve a feketegazdaságban lehet elhelyezni. Ezt a problémát azonban a liberális gazdaságpolitika képtelen kezelni, mert számára csak a normatív terheket elviselő gazdaság létezik, ami állami és fekete, azt kiküszöbölendőnek tartja - összegzi napjaink egy komoly problémáját Kopátsy Sándor.
Szükségszerű feketegazdaság?
- Sok olyan társadalmi igény és feladat van, amit a súlyos adókkal terhelt vállalati szektor nem képes megoldani - mondja a neves közgazdász. - Ezeket csak a rokon, barát, ismerős, ráérő nyugdíjas végezheti el a megrendelő számára elviselhető áron, a normatív terheket viselő szektorokat nem képesek megfizetni. Irreális elvárás, hogy a kisemberek családi házaiban indokolttá váló kisebb karbantartási feladatot, a kisgépek javítását csakis a súlyos adókat megfizető vállalkozásokkal végeztessék. Elég volna tudomásul venni, hogy a feketegazdaság a felzárkózással küzdő társadalmakban mindenütt jelentős, Európában pedig nyugatról keletre és északról délre egyre nagyobb. Márpedig, ami ennyire jellemző, annak objektív társadalmi oka van.
Kopátsy Sándor szerint a mai gazdaság legnagyobb problémáit a piac nem tudja megoldani, például a távol-keleti olcsó munkaerővel versenyezni globalizációs alapon nem lehet.
- A fél évnél rövidebb munkanélküliséget pozitívnak tartom - mondja -, fél és egy év között semlegesnek. Ám az egy éven túli nemcsak rettenetesen drága, hanem hosszabb távon is óriási költségeket okoz, rontja a közhangulatot, az erkölcsi viszonyokat, egész nemzedékeket tönkretesz. A magyar társadalom egyik legnagyobb problémája, hogy a képzetlen munkaerőt valamilyen módon foglalkoztatni kellene.
Itt van Kalifornia
Ezek a gondok meg Kopátsy Sándor szakmai előélete előhozott egy gondolatsort, egy lehetséges és hatékony megoldást, amelyet a neves közgazdász a következőképpen vázol föl:
Ma is számos társadalmi szervezet elnöke, vezetőségének tagja. A közgazdaságtudományok doktora, címzetes egyetemi tanár. Mint reformközgazdász 1953 óta rendszeresen publikál. Szerzője és kezdeményezője volt a "Magyarázom a mechanizmust" rajzfilm-sorozatnak. Tizennégy könyve, száznál több tanulmánya, ezernél több cikke jelent meg. A közgazdaságtudomány szinte minden területével foglalkozott. Különösen sokat publikált az agrárpolitika, a pénz- és adóügyek, az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer területéről. Gyakran szerepel mind a televíziókban, mind a rádiókban. Sok-sok rendezvényen vett és vesz részt.
Kopátsy Sándor úgy véli, ezt a megoldást valószínűleg Brüsszelben is támogatnák, a kertészkedés szűk keresztmetszet az unióban, ráadásul nálunk a fóliázó, kertészkedő, vásárcsarnokra termelő kultúrának van gyökere, és még munkaalkalmat is teremt a legalsó harmadba tartozó munkaerő számára.
A követendő irány
A neves közgazdász szerint jó dolog, hogy a Mercedes Kecskemétre jön, örül, hogy 2500 munkahely létesül, de, mint mondja, ebből kettő sem lesz olyan, amit munkanélküli tölt majd be. A legjobbak pedig nem munkanélküliek.
- Nekünk arra kell figyelni - hangsúlyozza -, hogy a semmihez nem értő embereket hogyan lehet foglalkoztatni. És ez nem csak gazdasági haszon. De a kertészet gazdasági haszon is. Az országnak és a képzetlen embereknek is.
Kopátsy Sándor már egy 2004-es cikkében Németh Lászlót idézve Kert-Magyarországot jelölte meg a magyar mezőgazdaság számára követendő irányként. Véleménye szerint érdemes tanulmányozni e gondolat eddigi képviselőinek munkásságát, Tessedik Sámueltől kezdve Német Lászlón keresztül Somogyi Imréig. Négy éve ezt írta: "A minőségi zöldség és gyümölcs termelésében komparatív előnyünk van. Erre kell, mert csak erre lehet építenünk." Most ehhez még hozzáteszi:
- Ilyen technikai feltételek, mint most, soha nem voltak, és benn vagyunk a piacon. Én olyan feladatot látok ebben, ami az egész ország gazdaságföldrajzi súlyát jelentős mértékben megnöveli.
