A Piac és Profit Helia Hotelben megrendezett konferenciája iránti érdeklődés minden várakozást felülmúlt: több mint 500 résztvevő érkezett az ország minden területéről, hogy meghallgassa a kormányzati, banki és érdek-képviseleti szervezetek szakértőit, és tájékozódhasson a mai magyar forráshelyzetről.
Állami segítséggel
A kis- és középvállalati (kkv) szektor versenyképességének emelését nevezte a kormányzat egyik legfontosabb gazdaságpolitikai céljának a konferencia első előadója, Pongorné dr. Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára. A tárca pedig a vállalkozóbarát környezet megteremtését tartja a legfőbb feladatának, amelynek elemei a következők: nemzetközileg versenyképes adórendszer, közvetett, adójellegű ösztönzők, hatékony közvetlen beruházásösztönzési támogatások és az egyablakos információs rendszer felállítása.
A Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, Erős János előadásában azt hangsúlyozta, hogy bankja hitel- és tőketermékekkel segít a kkv-k fejlesztésében. A tőkejuttatás elnyerésére a cégeknek üzleti tervvel kell pályázniuk. A mai rendszer 2005. április végétől három finanszírozási csomagra szűkül, a rendszer az átalakítással átláthatóbbá válik.
A határon túli befektetési lehetőségeket emelte ki az állami tulajdonú Corvinus Rt. ügyvezető igazgatója, Baráth Csaba. A Corvinus társbefektetőként, általában egy szakmai partnerrel közösen vesz részt a határon túli projektekben. A céltársaságban kizárólag kisebbségi részesedést szerez, és mint pénzügyi befektető, a cégek szakmai irányításában nem vállal szerepet, átengedi azt a szakmai befektetőtársnak. A vállalkozás üzletmenetét azonban rendszeres monitoringgal folyamatosan figyelemmel kíséri. A befektetési időtartam végén részesedését előre meghatározott áron a partnerének értékesíti.
A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., az ITDH vezérigazgatója, Terták Ádám - akit április 28-án a szervezet átalakításának menetével elégedetlen gazdasági miniszter felmentett tisztségéből - a társaság elsődleges céljaként a beruházási kedv javítását emelte ki. Miután 2001. szeptember 11. óta a beruházási összeg világszinten a felére csökkent, ezért az ITDH különösen fontosnak tartja a határon túli partnerek felkutatását és komplett befektetői csomag kialakítását a vállalatok számára. A társaság mára komoly beszállítói adatbázist épített ki, így nagy segítségére lehet a külföldi partnert kereső magyar vállalkozásoknak.
Banki és pályázati források
A konferencia második szekciójában a kereskedelmi bankok finanszírozási konstrukcióiról hallhattak a résztvevők. A CIB Bank, az MKB, a Commerzbank Budapest, a Budapest Bank és az OTP Bank szakemberei egyrészt az állami forrású, illetve támogatású eszközökről, másrészt a saját forrásaikra építő, kifejezetten a kkv-szektornak kínált lehetőségekről tartottak előadást.
Radványi Bálint, a GKM jogi referense a Nemzeti Fejlesztési Terv legsikeresebb programjáról, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 2005. évi lehetőségeiről beszélt. Idén a négy prioritás keretében összesen 18 pályázatot hirdettek meg, összesen 50 milliárd forint értékben, egy pályázat kiírása pedig még várat magára. A kiíró hivatal tanult az elmúlt év nehézségeiből: 2004-ben a benyújtott pályázatok mintegy 30 százalékát formai hibák miatt kellett visszautasítani, így a minisztérium jelentősen átalakította a pályázati rendszert.
A főleg önkormányzatok számára készült Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) céljai közül Kiss Csaba, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium programirányítója a kkv-k számára is nyitott, mintegy 7 milliárd forintos keretű Vállalkozói készségek fejlesztését célzó képzések támogatása, valamint a közeljövőben induló Mikrovállalkozások együttműködésének és versenyképességének javítása képzéssel című pályázatokat ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.
Kováts Kornél kormány-főtanácsadó, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal részéről a Regionális Operatív Program (ROP) helyzetéről beszélt. Véleménye szerint 2005 őszére az óriási érdeklődés miatt valószínűleg a teljes, három évre szóló, 107 milliárd forintos keretet felhasználják. A kkv-k számára elérhető pályázatok közül a Turisztikai fogadóképesség javítása címre négyszeres volt a túljelentkezés.
Maácz Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője nem titkolta, hogy az agrárium fejlesztésére hivatott pályázatokkal, különösen az előcsatlakozási SAPARD-dal alaposan meggyűlt a baja a tárcának. Az óriási mennyiségben érkezett pályázatok az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programot (AVOP) is megbénították, ám májusban minden jel szerint sikerül folytatni azt.
Kerekasztal és workshop
A kkv-k lobbiszervezetei és finanszírozási szakértők voltak a konferencia kerekasztalának résztvevői. A beszélgetés a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás buktatóiról és a szervezetek által kínált megoldásokról szólt.
A konferencia utolsó részében zajló workshop keretében Vicze Gábor, a Microsoft Hungary EU-üzletfejlesztési tanácsadója, dr. Lőrincz Sándor, a Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ ügyvezető igazgatója és dr. Szeles János, a MIS Consulting üzletágvezetője beszélt azokról a szolgáltatásokról, amelyeket társaságuk kínál a kkv-k pályázati forráshoz jutásának megkönnyítése érdekében, illetve amelyekkel biztonságos és hatékony informatikai rendszerek kiépítését szolgálják.
Webajánló
Előadások és képgaléria
www.piac-profit.hu/konferenciaközpont
