Hogy az autóiparban mi legyen a jövő útja, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek a bioetanolra, mások a hidrogénhajtásra vagy az üzemanyagcellás megoldásokra esküsznek, és van, aki a tisztán elektromos üzemű gépkocsikat tartja a jövő útjának. Általánosságban elmondható azonban, hogy az autógyártók infrastruktúra hiányában a bioüzemanyaggal hajtott modelljeikkel még kivárnak, egyelőre a fosszilis üzemanyagokkal hajtott modelljeiket tökéletesítik, és hibrid típusokat mutatnak be. A környezetbarát technológiák elterjedését a még mindig erős olajlobbi, valamint az időről időre napvilágot látó, rossz megtérülést kimutató elemzések is hátráltatják. Ennek ellenére ma már mindegyik nagy presztízsű autógyártónak megvan a saját környezetbarát modellkínálata, melynek tagjai jóval kevesebb szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, s megnyugtató látni, hogy jellemzően autószalonokon szereplő hipermodern, környezetbarát tanulmányautóik évekkel megelőzik korunkat. Sokan úgy gondolják, hogy amíg tartanak az olajkészletek, jelentős változások nem történnek, azonban a trendek szerencsére nem ezt mutatják. Az autóipar kiválóan alkalmazkodott a változó időkhöz, a nyertes technológiát pedig majd csak le kell venni a "polcról".

Népszerű hibridek Európában

Egy nemzetközi KPMG-elemzésből kiderült: az autógyártók vezetői az alternatív üzemanyagok, valamint az olcsó és hibrid autók térnyerését tekintik az iparág legfőbb trendjének. Tavaly mintegy 500-600 ezer alternatív üzemanyaggal, illetve hibrid technológiával működő járművet értékesítettek világszerte, mely ezt ékesen bizonyítja. A világ első, sorozatban gyártott hibrid autója a Toyota Prius volt, mely 1997-ben mutatkozott be Japánban, és 2000-ben Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is árulni kezdték. A Prius sokáig nem talált követőre, évekig ez volt a világ legtisztább üzemű járműve, és még ma is azok között van. A Toyota hibrid rendszerének (THS) fő elemei a 1,5 literes benzinmotor, a nagy nyomatékú villanymotor és a generátor, amelyek együttműködnek az átmeneti energiatároló elem feladatát ellátó nikkel-fém hibrid akkumulátorral. Az autót a benzin- és villanymotor külön-külön vagy egyszerre mozgathatja, az elektronika a sebességtől és a terheléstől függően választja meg a két hajtás közötti arányt.

A benzinmotor által termelt, továbbá a lassításkor és fékezéskor keletkező többletenergia az elektromos hajtást szolgálja. Mindez átlagosan 5 literes fogyasztáshoz vezet, városban pedig verhetetlenné teszi a Toyotát, hiszen a pilóta teljes elektromos hajtásra is átválthat. Ez a hajtásképlet általában igaz minden ma futó hibrid autóra; a benzines-elektromos hibridek a legelterjedtebbek, de a PSA Peugeot Citroen konszernnek hamarosan piacra kerülnek a dízel-elektromos hibrid modelljei is.

A Toyota Prius legfőbb konkurense a Honda Civic Hybrid, amely 2006-ban az év zöld autója lett. A könnyen használható és Nagy-Britanniában ráadásul legolcsóbb, környezetkímélő üzemű járműből a londoni rendőrség rögtön meg is rendelt 117 darabot. A Civic Hybrid 4,6 litert fogyaszt 100 kilométeren, 109 gramm szén-dioxidot bocsát ki kilométerenként, így nem vonatkozik rá a londoni belvárosi dugódíj. A hibrid Civic 184 kilométer/órás sebességre képes, nulláról százra 12,1 másodperc alatt gyorsul fel, 95 lóerős, 1,4 literes SOHC i-DSI benzinmotorját IMA elektromotor/generátor segíti. A maximális teljesítmény 115 lóerő 2000 fordulat/percnél, a legnagyobb nyomaték pedig 2500-as fordulatszámnál jelentkezik (224 Nm). Az erőt CVT váltó továbbítja az első kerekek felé. Jövőre a Honda egy kisméretű családi hibridautó piacra dobását is tervezi.

Hibrid változatok Amerikában is

A benzinárak egekbe emelkedésével és a környezettudatosság előtérbe kerülésével az Egyesült Államokban is fokozatosan teret nyertek a hibrid hajtásláncú gépkocsik, az utóbbi években a lakosság az alacsonyabb fogyasztású és károsanyag-kibocsátású modelleket kezdte el keresni. A Kongresszus tavaly júniusban megszavazta, hogy az autóiparnak 2020-ig 10 százalékos hatékonyságnövelést kell elérnie, és célul tűzte a 6,7 liter/100 kilométeres iparági átlagfogyasztást. A Big Three-nek (GM, Chrysler, Ford) nehéz a dolga, hiszen Amerikában a benzintemető SUV-k és pickupok rendületlenül a legnépszerűbbek. A hibrid Toyoták és Lexusok mellett ezért már a nagyméretű, úgynevezett full-size szabadidő-autókból is árulnak hibrid változatokat. A Chevrolet Tahoe Hybrid és a GMC Yukon Hybrid például ilyen autók, ugyanúgy elhúzzák a házat és a lakókocsit, de közben 30 százalékkal kevesebbet fogyasztanak, mint hagyományos társaik. Tiszta elektromos meghajtásuk 50 kilométer/órás sebességig használható, ami a belvárosban, nagy forgalomban jó néhány liter üzemanyagot megspórol, nem beszélve a károsanyag-kibocsátásról. Erős gyorsításnál vagy vontatáskor jól jön az elektromotor plusz teljesítménye, fékezésnél pedig a fékenergia-visszatáplálás által töltődik az akkumulátor.

A Toyotáé az érdem az első plug-in, azaz otthoni elektromos hálózatról tölthető hibridautó kifejlesztéséért és forgalomba állításáért is. A Toyota Prius Plug-in-t egy benzinmotor és/vagy egy elektromotor hajtja, akkumulátorának kapacitását azonban megnövelték, így hosszabb ideig - az első tesztek alapján 13 kilométeren - közlekedhet tisztán elektromos üzemben, az újratöltése 1-1,5 órát (200 V) vagy 3-4 órát (100 V) vesz igénybe.

Amerikában a plug-in járműveknek biztos jövőt jósolnak: 2010-ben már megérkezhet a Saturn Vue SUV plug-in hibrid változata, az első kereskedelmi forgalomban elérhető GM elektromos autó, majd pedig a Chevrolet Volt, melyet az első "szexi" hibridként mutattak be korábban. Egyből a Saturn lett a GM zöld márkája, az idei Detroiti Autószalonon a látogatók máris három különböző környezetkímélő Saturn modellel ismerkedhettek meg. A legfontosabb közülük a Vue SUV plug-in változata, melynek lítium-ion akkumulátorai 10 mérföldes elektromos hatótávolságot tesznek lehetővé. A Vue Green Line, a második koncepcióautó már dual-mode hibrid rendszerű, benzinmotorját elektromotor erősíti, akkumulátorai nikkel-metal hydrid típusúak, és akár 50 százalékkal takarékosabb lehet, mint a hagyományos benzint elégető társai. A járműre már idén felveszik a rendeléseket Amerikában.
A harmadik kiállított Saturn a Flextreme volt, mely 35 mérföldes elektromos hatótávolsággal rendelkezik. A munkába járó amerikaiak java része ennél a távolságnál naponta nem is tesz meg többet; így ha mindenki elektromos üzemmódban közlekedne, évente több millió hordónyi üzemanyagot lehetne megspórolni és több száz tonnányi szén-dioxid-kibocsátástól lehetne megóvni a légkört. A Saturn Flextreme egyébként gyakorlatilag megegyezik az Opel Flextreme-mel vagy E-Flex-szel, mely az európai hibrid GM modellek alapját képezi a jövőben. Az európai változatba 1,3 literes dízelmotort építenek az egyliteres, turbós háromhengeres benzines helyett, az alapkoncepció viszont ugyanaz, vagyis az előre épített elektromotor biztosítja a hajtást egészen addig, míg a lítium-ion akkumulátorok ki nem merülnek. Az akkumulátorok kimerülése után az E-Flex dízelmotorja működteti a generátort, mely áramot táplál a telepek számára. Az akkumulátor konnektorról éjszaka feltölthető.

Elektromosak és üzemanyagcellások

A világ egyik legérdekesebb hibrid járműve az amerikai Aptera Typ-1, mely három burkolt kerekével és csepp alakú kabinjával úgy néz ki, mint egy szárny nélküli repülőgép. A kaliforniai gyártó a biztonsági előírásoknak való megfeleltetés után akár már idén leszállíthatja első autóit megrendelőinek. A Typ-1-et elektromos vagy plug-in hibrid kivitelben kínálják, mégpedig potom 30 ezer dollárért. A futurisztikus hibrid járművel állítólag 0,78 literes átlagfogyasztást lehet elérni, és az elektromos modellel egy töltéssel 192, míg a hibrid meghajtásúval 960 kilométert lehet megtenni. A fejlesztő szerint a tisztán elektromos modellt néhány óra alatt fel lehet tölteni 110 voltos hálózatról.

Teljesítményadatokat egyelőre nem közölt a gyártó, de nem valószínű, hogy az Aptera legyorsulná a Tesla Roadstert, a világ leggyorsabb sorozatgyártású elektromos autóját. A Lotus karosszériás kétüléses kocsi tisztán elektromos üzeme ellenére valódi sportautó: 248 lóereje 4 másodperc alatt gyorsítja fel százra és 210 kilométer/órás csúcssebességet garantál számára. Elektromotorját lítium-ion cellák táplálják, és három és fél órás feltöltéssel 400 kilométert tud megtenni, ami briliáns.

A hidrogén a nyerő?

Az utóbbi években a General Motors számos hidrogénes, továbbá hidrogén-üzemanyagcellás járművel rukkolt elő. A 2008-as Cadillac Provoq koncepcióautó a mérnöki tudomány jelenlegi állását tükrözi. Az autó egy hidrogéntöltéssel 483 kilométert tud megtenni (32 kilométert tisztán elektromos, akkumulátoros üzemben), üzemanyagcelláit két darab, a csomagtartó padlója alá beépített 700 bar nyomású tartályból érkező hidrogén táplálja. A hidrogén az oxigénnel egyesülve elektromos áramot termel, 120 lóerős állandó teljesítményt biztosítva. A középre beszerelt lítium-ion akkumulátorok 9 kilowattórányi elektromos energiát képesek tárolni. Az üzemanyagcellák által termelt energia a két tengely között oszlik meg, a Provoq így összkerékhajtású, és élvezetesen vezethető. A százas gyorsulás körülbelül 8,5 másodpercet vesz igénybe, a végsebesség 160 kilométer/óra. Az utastér tele van újrahasznosított vagy újrahasznosítható anyagokkal: a tetőburkolat szója alapú anyagból, a szőnyeg visszaforgatott poliészterből és jutafonalból készült, az ajtópaneleknél és a műszereknél speciális, szénszálhatású xorel anyagot használtak, a bőrkárpit pedig mentes minden káros kémiai anyagtól.

A Mercedes-Benz is igyekezett kiaknázni az üzemanyagcellás alternatív meghajtásban rejlő lehetőségeket, 2005-ös F 600 Hygenius tanulmányautója egészen elképesztő dolgokat vonultat fel. A nulla károsanyag-kibocsátású autó 115 lóerős és 350 newtonméter nyomatékú, üzemanyagcellája önmagában 82 lóerőt és 250 newtonméter nyomatékot szolgáltat. A fölös energia egy lítium-ion akkumulátorban tárolódik. Parkolás és manőverezés közben például az elektromotor kizárólag az akkumulátorból nyeri az erejét, gyorsításnál viszont az üzemanyagcellából és az akkumulátorból együttesen. Az üzemanyagcella azonban mobil erőforrásként is képes üzemelni: 66 kilowattnyi teljesítménye elegendő egy ház elektromos árammal való ellátására.

Láthatjuk, az autóipar innováció tekintetében kimeríthetetlen. Itt van például a tavalyi Fiat Panda Aria tanulmány, melynek karosszériája félig átlátszó ökogyantából készült, utastere pedig biológiailag kompletten lebontható. Emellett 900 köbcentis turbómotorja benzinnel és metán-hidrogén keverékkel is képes működni, károsanyag-kibocsátása ultra alacsony (69 g/km).

A Honda az év végén Japánban és Amerikában piacra lép FCX nevezetű hidrogén-üzemanyagcellás járművének szériaváltozatával, mely lítium-ion akkumulátorokban tárolja az elektromotor hajtásához szükséges energiát. A Toyota sem tétlenkedik, FCHV üzemanyagcellás modelljét már javában teszteli. A jármű egy feltöltéssel eljutott Oszakából Tokióba, 560 kilométert téve meg, ami rendkívül jó eredménynek számít.