A 2007. június 15-én kihirdetett 2007. évi LXI. törvényben a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság jegyzett tőkéjére és annak teljesítése módjára vonatkozó új szabályozások, az elektronikus eljárás kötelező bevezetése és ehhez kapcsolódóan az eljárási illeték és közzétételi költségtérítés csökkenése, a szerződésminta alkalmazásának kiterjesztése zártkörűen működő részvénytársaság alapítására, a közlemények közzétételére, az aláírási címpéldányra, a kézbesítési megbízottra, továbbá a tevékenységi engedélyek bejelentésére vonatkozó új rendelkezések valóban egyszerűsítik és olcsóbbá teszik a gazdasági társaságok alapítását, illetve működését. A törvény alapvető szemléletben módosította a gazdasági társaságok cégnevére és székhelyére vonatkozó rendelkezéseket is.
A törvény egyes rendelkezéseinek különböző időpontokban történt hatálybaléptetése, valamint a közelmúltban az új Gt.-nek és az új Ctv.-nek - a más törvényekkel is elvégzett - módosításai alapján nem elképzelhetetlen, hogy az új Gt. és az új Ctv. bekerül a Guinness-rekordok közé, ugyanis 2006. július 1-jétől a mai napig (a 14 hónap alatt) az előbbinek 8, az utóbbinak 14 időintervallumban hatályos rendelkezéseit hirdették már ki. (Például a hatályosság időintervallumai: 1 nap, 4 nap, 5 nap, 9 nap, 24 nap, 2,5 hónap, 3 hónap, 1 év.) Így a jogalkalmazók (bírók, ügyészek, ügyvédek, jogtanácsosok és a vállalkozók) számára az új rendelkezések értelmezésén kívül talán annak megállapítása lesz a legnehezebb feladat, hogy ezek közül egyáltalán melyeket kell alkalmazni az adott jogkérdésnél.
A sok módosítással és pontatlanul megfogalmazott új rendelkezésekkel és a meglévők átgondolatlan hatályon kívül helyezésével e két jogszabálynak az értelmezése még azoknak is jelentős nehézséget okoz, akik ezen a jogterületen sokéves tapasztalattal rendelkeznek. Van olyan rendelkezés is, amelynek - a több összefüggő és hatályos rendelkezés egybevetésével - háromféle, egymástól lényegében eltérő értelmezése lehetséges úgy, hogy mindegyik logikusan levezethető, és konkrét jogszabállyal alátámasztható. Ezeknek a jelzése a jogalkotó felé ismételten szükségessé teszi e törvények módosítását a jogbizonytalanság megszüntetése érdekében. Az új Gt. és az új Ctv. további módosításának folyamata már el is kezdődött, illetve folytatódik. A felismert szükségszerűség indokolttá teszi a gyorsaságot, és természetesen ismét elmarad a jogszabály-tervezet hatásvizsgálata és véleményeztetése a jogalkalmazókkal, ami újabb hibákat hozhat. Ezek nemcsak a gazdasági élet szereplőinek okozhatnak komoly problémákat, hanem az egész társadalomnak.
Az említett nehézségek miatt e cikkben is csak nagyvonalakban, a részletektől eltekintve lehet ismertetni az új szabályokat.
Módosítási kötelezettség
Fontos változás, hogy a régi Gt. alapján létrejött és az alapján működő gazdasági társaságoknál a társasági szerződés - új Gt.-nek megfelelő - módosítására vonatkozó kötelezettség határideje meghosszabbodott: ezt 2008. július 1-jéig kell végrehajtani. Ha valamelyik gazdasági társaság ezt mégis elmulasztaná, akkor sincs különösebb probléma, mert a mulasztóval szemben a cégbíróság a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést nem alkalmazhatja - amit a korábbi rendelkezés kötelezően előírt -, hanem "szankcióként" mindössze azt helyezi kilátásba az új szabályozás, hogy 2008. július 1. napjától - bejelentés vagy a társasági szerződés módosításának hiányában is - az új Gt. szerint kell működnie.
A cégnév
A cégnévnek - szemben az eddigi szabályozással - kötelezően már csak a vezérszót és társasági forma megnevezését kell tartalmaznia, tehát nem kötelező a főtevékenységre utalni benne. Ez a rendelkezés tevékenységváltozás esetén valóban könnyítést és költségmegtakarítást jelent egy gazdasági társaság számára, mert nem kell új cégnevet választania a változó tevékenységi körének megfelelően, és azt a cégbíróságnál bejelentenie bejegyzés és közzététel végett.
E jogszabályi lehetőséggel élés esetén azonban nehezen érvényesülhet a cégnév kettős feladata: az, hogy a névnek alkalmasnak kell lennie cég beazonosítására és megkülönböztetésére más cégektől. Mindez pedig elősegítheti egy gazdasági társaság eltűnését és a más gazdasági társasággal való összetéveszthetőségét.
A cégnévhez kapcsolódik a névfoglalásra vonatkozó szabályok változása: 2007. szeptember 1-jétől névfoglalási kérelmet a jogi képviselő csak elektronikus úton nyújthat be. A cégbíróság a kérelmet a beérkezését követő egy munkanapon belül bírálja el. A névfoglalási nyilatkozat - a bejegyzés hiánypótlási eljárás nélküli elutasításra figyelemmel - egyszeri alkalommal 8 nappal meghosszabbítható.
A székhely
A székhely - szemben az eddigi szabályozással - nem a központi ügyintézés helye, hanem a társaság levelezési címe, a törvénynek megfelelően a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratait átveszik, érkeztetik, őrzik, rendelkezésre tartják, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségeket teljesítik. A cégnek ezt a székhelyét, a bejegyzett irodáját kell cégtáblával megjelölnie.
A központi ügyintézés helye természetesen megegyezhet a bejegyzett irodával. A cégjegyzék az új rendelkezésnek megfelelően tartalmazza az arra vonatkozó adatot is, hogy a központi ügyintézés egyben a társaság székhelye is, és amennyiben nem esnek egybe, akkor a cégjegyzék (külön rovatban) tartalmazza a központi ügyintézés helyét is.
Nem módosultak viszont az új Ctv.-nek az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére vonatkozó szabályai. A szabályozás alapján a cégbíróság változatlanul csak akkor köteles az eljárást lefolytatni, ha arról szerez tudomást, hogy a cég a székhelyén, illetve a telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy ismeretlennek minősül. A központi ügyintézés helyére, ahol érdemi döntés születhetne, ügyintézés folyhatna, nincs utalás. Ezáltal a szabályozás szó szerinti értelmezése szintén megkönnyítheti az eltűnni kívánó gazdasági társaságok helyzetét.
Az egységes jogalkalmazást segíti a telephely és a fióktelep fogalmának pontos meghatározása: a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós és önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. A cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye.
Új szabály, hogy a gazdasági társaság székhelyeként a cég megbízása alapján annak az ügyvédi irodának a székhelye is bejegyezhető, amely gondoskodik a cég iratainak átvételéről, továbbításáról, őrzéséről, illetve amely tűri a székhelyhez és cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedéseket.
Valós könnyítés az is, hogy a gazdasági társaságok az Európai Unió más tagállamában is jogosultak tevékenységük elsődleges folytatására, illetőleg tevékenységük gyakorlásának helyét az Európai Unió más tagállamába is áthelyezhetik, belföldi székhelyük módosítása nélkül, ha külön törvény másként nem rendelkezik.
Az aláírási címpéldány
2007. szeptember 1-jétől az aláírási címpéldányt (aláírásmintát) cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárás során a létesítő okiratot, illetve a létesítő okirat módosítását elkészítő és ellenjegyző ügyvéd is ellenjegyezheti (korábban címpéldányt csak közjegyzőnél lehetett készíttetni). Lényeges szabály tehát, hogy az ügyvéd most is csak az általa cégeljáráshoz készített más okiratok elkészítése során készíthet címpéldányt, egyébként nem. Az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta az általa benyújtott cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi, az máshol nem használható fel címpéldányként.
Ha a gazdasági társaság vezető tisztségviselője rendelkezik elektronikus aláírással, a cégjegyzék tartalmazza az elektronikus aláírás tanúsítványát.
A cégközlemények közzététele
A gazdasági társaságok - a választásuktól függően - közzétételi kötelezettségüket a Cégközlöny helyett a cég honlapján is teljesíthetik, amikor jogszabály közvetlenül őket kötelezi a hirdetmény közzétételére (például: átalakulás, tőkeleszállítás, tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedély). Ebben az esetben azonban a cégjegyzékének tartalmaznia kell a cég elektronikus elérhetőségét, honlapját és azt a tényt, hogy közleményeit a honlapján teszi közzé. A gazdasági társaságok akkor választhatják ezt a gyakorlatot, ha a honlapjukat folyamatosan tudják működtetni, és képesek igazolni, a honlapon való közzététel mely időpontban történt meg.
A tevékenységi engedély
A gazdasági társaságoknak a jövőben a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyt nem kell a cégbíróságnak benyújtaniuk, hanem legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg a Cégközlönyben vagy a honlapon kell közzétenniük. Az alapítási engedélyt változatlanul be kell nyújtani a cégbírósághoz.
#page#
A kézbesítési megbízott
Nem kötelező a cégjegyzékben szereplő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, illetve külföldi természetes személynek kézbesítési megbízottat megjelölnie. Megszűnt az a kézbesítési megbízottra vonatkozó kizáró ok, hogy kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottságának tagjai nem láthatnak el. Ennek megfelelően kézbesítési megbízott minden magyarországi székhellyel rendelkező szervezet vagy állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy lehet.
Ha nem jelölnek meg kézbesítési megbízottat, a bíróság a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat a Cégközlönyben teszi közzé - kézbesíti -, és az irat a közzétételt követő ötödik napon kézbesítettnek tekintendő. Remélhetőleg persze a komoly szándékkal Magyarországon tartózkodó és ide érkező befektetők és a megfontolt, előrelátó vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági, könyvvizsgálói megbízást ellátó személyek azért mégis jelölnek meg kézbesítési megbízottat, ugyanis egyébként a Cégközlöny rendszeres, alapos figyelemmel kísérésének hiányában elkerülheti a figyelmüket a részükre kézbesítendő bírósági vagy más hatósági irat.
A módosítás előnye viszont, hogy kézbesítési megbízott nélkül is lehetőség nyílik a bírósági és hatósági eljárások lefolytatására, illetve befejezésére.
A jegyzett tőke minimuma kft.-nél és zrt.-nél
2007. szeptember 1-jétől jelentősen csökkent a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság jegyzett tőkéjének kötelező mértéke. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje nem lehet kevesebb 500 ezer forintnál, a zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje változatlanul nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.
Nem változtak ehhez kapcsolódóan a saját tőke megőrzésére vonatkozó rendelkezések, így a jegyzett tőke mértékének csökkenésével a gazdasági társaságok könnyebben teljesíthetik e kötelezettségüket.
Nagy valószínűséggel a korlátlan tagi felelősségen alapuló gazdasági társasági formák - a közkereseti társaságok és a betéti társaságok - rövidesen átalakulnak kft.-vé, ami jelentős feladatot fog adni nemcsak a könyvvizsgálóknak, ugyanis az átalakulási eljárásban kötelező a könyvvizsgálók közreműködése, hanem az átalakulási eljárásban jogi képviseletet ellátó ügyvédeknek és jogtanácsosoknak, továbbá az átalakulás cégbejegyzését intéző cégbíróságoknak is.
Vagyoni hozzájárulás teljesítése
Új szabály, hogy a korlátolt felelősségű társaság cégbejegyzése iránti kérelemnél a tagok pénzbeli vagyoni hozzájárulásának a teljesítését már nemcsak hitelintézet igazolhatja, hanem elegendő az ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat is. Az utóbbi lehetőség választása esetén az ügyvezető a cég bejegyzését követő 8 napon belül köteles a cég pénzforgalmi számláját megnyitni, és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét a számlára befizetni.Fizetőképességi nyilatkozat
Szigorodtak a korlátolt felelősségű társaságnál a saját tőkéjéből tagok javára történő kifizetés és az osztalékfizetés szabályai. Az ügyvezető köteles írásban nyilatkozni a taggyűlésnek arról, hogy a tag javára végzett kifizetés, pénzbeli és/vagy nem pénzbeli vagyoni juttatás nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését, és ezt a nyilatkozatát 30 nap határidőn belül a cégbírósághoz be kell nyújtania.
Ez azt jelenti, hogy ha a taggyűlés korlátolt felelősségű társaság éves beszámolójának elfogadásakor osztalékfizetésről vagy osztalékelőleg kifizetéséről dönt, vagy arról, hogy a törzstőkét tőkekivonással szállítja le, és a törzstőke-leszállítást - azt követően, hogy a cégjegyzékbe bejegyzik - a tagok részére visszafizetik, az ügyvezető köteles nyilatkozni arról, hogy a társaság a kifizetést követően is eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. A fizetőképességi nyilatkozatot a cégbírósághoz kell benyújtani, így ennek eredményeként ez a nyilatkozat a cég iratai között az éves beszámoló letétbe helyezésekor, a törzstőke-leszállítás cégbírósági bejelentésekor a cég iratai között megtekinthető.
Az ügyvezető a fizetőképességi nyilatkozatot illetékfizetési és közzétételi kötelezettség nélkül, ingyenesen nyújthatja be - 2008. július 1. napjától kizárólag elektronikus úton - a cégbírósághoz. Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez, e személy a kötelezettségét elektronikus okiratként készített cégirat esetén, minősített elektronikus aláírás alkalmazásával maga is teljesítheti. Ha a cégiratot elektronikus okirati formába kell alakítani, erre, illetve az elektronikus okirat cégbírósághoz való benyújtására a jogi képviselő jogosult.
Az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel a nyilatkozat hiányában teljesített kifizetésel vagy valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért.
A legfőbb szerv ülése
2007. szeptember 1-jétől a gazdasági társaságok legfőbb szerve ülés tartása nélkül határozhat bármely ügyben, illetve a társasági szerződésben minden jogszabályi korlátozás nélkül szabályozhatják, hogy a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó ügyekben milyen módon kívánnak dönteni. Megszűnt az a korlátozás, amely szerint a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról csak ülés tartása keretében dönthettek a tagok (részvényesek).
Nem változott viszont a korlátolt felelősségű társaságra és a zártkörűen működő részvénytársaságra vonatkozó az a szabály, amely szerint a taggyűlést, közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. Az eddigi szabályozás szerint az éves taggyűlés, közgyűlés napirendje volt a beszámoló elfogadása, de tekintettel arra, hogy a számviteli törvény szerinti beszámolóról ülés (taggyűlés, közgyűlés) tartása nélkül is dönthetnek a tagok (részvényesek), felmerül az a kérdés, hogy mi legyen az egyszeri taggyűlés, közgyűlés napirendje. A jogszabályi rendelkezések alapján feleslegessé válik taggyűlés, közgyűlés tartásának előírása.
A vezető tisztségviselői megbízatás
Újból ellátható a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetése munkaviszony keretében, sőt kiterjed e lehetőség a részvénytársaság igazgatóságának tagjára is. A jogszabály előírása alapján a vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogviszony) vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
Az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, a közkereseti társaság és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja nem láthatja el e feladatát munkaviszony keretében.
Az elektronikus cégeljárás
2008. július 1-jétől a cégbejegyzésre, változásbejegyzésre vonatkozó kérelem és annak mellékletei csak a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus nyomtatványon terjeszthető elő.
A kötelezően előírt elektronikus eljárásra tekintettel a cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván.
A cégbejegyzési eljárási illetékek
A jogalkotó az egyszerűsített (elektronikus) eljárás igénybevételének elterjedését illetékkedvezménnyel is segíteni kívánta: úgy rendelkezett, hogy az egyszerűsített eljárással benyújtott cégbejegyzési kérelem illetéke 15 ezer forint. Ez független a bejegyezni kért cégformától (ami egyébként például nyrt.-nél 600 ezer, kft.-nél 100 ezer, kkt.-nél és bt.-nél 50 ezer forint lenne). Ám nem tartozik ide - többek között - az átalakulás, a minősített többséget biztosító befolyás létrejötte, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés, a cég vagyonában bekövetkezett változás, a nyilvánosan működő részvénytársaság cégadataira vonatkozó változás bejegyzése iránti kérelem illetéke.
