Úgy tűnik, a kormányzatnak felül kell vizsgálnia, hogy - a vélekedésekkel szemben - melyek azok a tényezők, amelyek valójában akadályozzák az e-aláírás terjedését. A GKIeNET-nek a Nemzeti Hírközlési Hatóság számára tavaly készített felmérése szerint a megkérdezettek 32 százaléka gondolta azt, hogy az elektronikus aláírás nem más, mint a kézjegy beszkennelése a számítógépbe, és mindössze 14 százalékuk volt tisztában azzal, hogy azt speciális matematikai algoritmusokkal hozzák létre, egyharmaduk pedig nem is tudott választani a megadott válaszok közül. Ez a felmérés következtetett arra is, hogy az e-azonosítás elterjedését az a közvélekedés akadályozza, hogy magasak a költségei, noha nem azok, így a szakértők szerint a tájékozatlanság a fő akadály.

Komfortzónán kívül

A trendeket tekintve azért vannak biztató jelek, annak ellenére, hogy az e-aláírás szélesebb körű elterjesztését szolgáló kormányzati kampány beígért ez évi elindítása a mai napig várat magára.

Az elektronikus aláírás piacán ebben az évben először csak az új jogszabályi változások változtattak látványosan.

- Az e-aláírás használatát különböző eljárásokban egyrészt lehetővé teszi az új törvényi szabályozás, másrészt 2008. július elsejétől kötelez rá a cégeljárásról szóló törvény, tehát a cégbírósági ügyeket más eljárással nem lehet megoldani - bizakodik Barsi András, a Microsec Kft. kereskedelmi vezetője. Tapasztó Balázs Zoltán, a Magyar Telekom senior termékmarketing-menedzsere is úgy látja - bár ő is tapasztalta a GKIeNET-felmérés által kimutatott tájékozatlanságot -, hogy a cégeljárás területén fokozott érdeklődés mutatkozik, de ez más területen még nem érezhető. A cégek az üzleti kapcsolataikban nem használják az e-aláírást, holott ezzel költséget, időt takarítanának meg, és jobban kontrollálható folyamatokat hozhatnának létre.

- A magyar társadalom számára ez a technológia a "komfortzónán kívülre esik" - fogalmaz Barsi András, aki annak ellenére optimista, és a felhasználók számának 5-8-szoros növekedésre számít, hogy az e-aláírást alkalmazók köre meglehetősen korlátozott: a nagyvállalatok és az állami szektor mellett népszerű a közjegyzők és az ügyvédek körében, magánszemélyek viszont elenyésző mértékben használják.

A kicsik is beláthatják

A kkv-szektor sem igazán él az elektronikus hitelesítés előnyeivel. A bankoknak azonban nemcsak a Magyar Nemzeti Banknak, a PSZÁF-nak és a cégbíróságoknak kell nagyszámú hitelesített dokumentumot küldenie, hanem az ügyfeleknek is, így elképzelhető, hogy ezek egy részét "rá tudják venni" az e-hitelesítés használatára. Annál is inkább, mert ezzel mindketten jobban járnak: az elektronikusan aláírt hitelkérelem vagy az így hitelesített és e-mailen beküldött legfrissebb cégiratok itt is, ott is jelentősen csökkentik a munka- és költségráfordításokat. Barsi szerint egy kisebb cég is hamar beláthatja, hogy megtérülő befektetés az e-aláírás használata: a kft.-k például a mérleget elektronikusan 3000 forintért küldhetik el az Igazságügyi Minisztériumnak, míg papíron 10 ezerért. A megtakarítás így két év alatt nagyjából behozza a tanúsítvány költségeit.

A Telekom munkatársa szerint sem iparágfüggő az e-aláírás alkalmazása, tapasztalatai alapján azokon a területeken használják, ahol vagy a törvényi előírás kötelezővé teszi, és/vagy ahol direkt költségmegtakarítást realizálhatnak. Egy cég esetében pedig, ahol száz fő feletti felhasználó dolgozik, egy idő után követhetetlen lesz, hogy ki, mikor és mit változtatott egy dokumentumon, ráadásul 2-3 év elteltével a kollégák egy része már nincs a cégnél. Az e-aláírással azonban tökéletesen követhető minden változtatás.

A szakértők tehát egyetértenek abban, hogy nem a költségek, hanem inkább az új technológia megismerése, a régi, esetleg rutinná vált belső folyamatok változtatása és a jogszabályi bizonytalanságok jelentik a terjedés legfőbb akadályát.

- Az uniós országokon belül is van extrém példa: Észtország, ahol az aktív lakosság több mint kétharmada rendelkezik elektronikus aláírással. Az új tagállamokhoz viszonyítva azonban jobban állunk, összességében valahol a középmezőnyben lehetünk - hagyatkozik saját megérzéseire a Telekom senior termékmarketing-menedzsere. Barsi véleménye kissé más: szerinte Magyarország technológiailag nincs lemaradva, az elterjedtséget tekintve pedig eléri az uniós szintet, szűkebb régiónkat pedig meg is előzzük. A helyzet megváltoztatásáért a kormányzat teheti a legtöbbet.

- Egyre több területen kell használhatóvá tenni, és meg kell szüntetni bizonyos anomáliákat, például hogy az APEH rendszerébe ma nem tudunk elektronikusan hitelesített dokumentumokat elküldeni - mondja a Microsec vezetője.