Jövő nélkül?

A budapesti augusztus 20-ai tűzijáték alatt bekövetkezett katasztrófa, öt ember halála, több száz sebesült szenvedései, a természet súlyos megrongálódása talán sokunkat ráébreszt arra, hogy azonnal foglalkoznunk kell, mégpedig kormányzati szinten a klímaváltozás hatásaira való felkészüléssel. Lapunk júliusi számában interjút készítettünk Láng István professzorral, a VAHAVA-program vezetőjével. Legfontosabb mondanivalója az volt, hogy sürgetően nemzeti éghajlat-változási stratégiára van szükség. Nem elég az egyre növekvő számban és egyre erősebb intenzitással ránk törő katasztrófákat elhárítani. Fel kell készülni hosszú távon egy más életfeltételű létezésre mindannyiunknak. A cikkben igyekszünk összefoglalni a VAHAVA-projekt javaslatait az ezzel kapcsolatos tennivalókról. A projektből csak idézeteket veszünk ki, számos más területet érintő megállapítását e kereteken belül nem tudjuk közreadni.

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

"A klímaváltozásra való magyarországi felkészülésben mindent megelőző, hogy az Országgyűlés 2006-ban fogadjon el határozatot a nemzeti éghajlat-változási stratégiáról, amely az elővigyázatosság, a megelőzés, a holisztikus szemlélet és az integrált védekezés elveire alapozva, egységes rendszerben kezeli az éghajlatváltozást előidéző légköri kibocsátáscsökkentés és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás módszereit, figyelemmel arra, hogy ezek beépüljenek a különféle nemzeti fejlesztési tervekbe és ágazati fejlesztési koncepciókba. A határozat rögzítené a kormány és valamennyi résztvevő szerepét, alapvető feladatait és a felkészülés, védekezés anyagi-műszaki-ismereti feltételeit, valamint rendelkezne a felkészülési folyamat ellenőrzéséről, az események védekezésének irányításáról, a szükséges erők mozgósításáról és a nemzeti kötelezettségek teljesítéséről."

Konszenzus szükségeltetik

"A stratégia kidolgozásában, illetve a klímaváltozásra való felkészülésben háromféle megállapodást szükséges elérni: politikai konszenzust (különböző parlamenti pártok együttműködését, a kormányzati ciklusokon átívelő feladatok felismerésében, kezdeményezésében és végrehajtásában), szakmai konszenzust (a szakemberek közötti egyetértést a legszükségesebb teendőket illetően, ami különösen a nagyvállalkozások menedzsmentjében rendkívül jelentős, országos kisugárzású lehet) és társadalmi konszenzust (annak felismerését, hogy az egész ország, a lakosság közös ügye az időben felkészülés)."

"A kormány megbízása alapján elkészült a nemzeti katasztrófavédelmi stratégia, amely számításba veszi valamennyi katasztrófatípust, s számol a szélsőséges meteorológiai jelenségek gyakoribbá válásával, de hogy ennek megfelelhessen, intézkedések szükségesek az előrejelző mechanizmusok bővítéséről és a logisztika fejlesztéséről, hogy a védekezés eszközei időben és adott helyen rendelkezésre álljanak.

Nemzeti Katasztrófavédelmi Alapról szóló törvényt kell alkotni, melyben intézkedni kell a tájékoztatás széles körűvé tételéről, a lakosságvédelmi feladatokra felkészülésről és a 13 kritikus infrastruktúra védelméről (vagyis olyan létesítmények, szolgáltatások megőrzése, melyek megsemmisülése gyengíti a nemzetbiztonságot, nemzetgazdaságot és a közegészségügyet).

A Nemzeti Agrárbiztosítási Alap törvényerőre emelése és működtetése rendkívül fontos az élesedő versenyhelyzetben tevékenykedő agrárpiaci szereplők életében és a biztonságos élelmiszer-ellátásban."

Az emberek bevonásával

 "A klímaváltozás hatására fokozódhat az egyes területek, a gazdasági ágak és a társadalmi rétegek meglévő differenciáltsága. Ezért szükséges gyorsított ütemben foglalkozni a társadalom tájékoztatásával, a döntéshozók intézkedésre késztetésével, a települések, intézmények, szervezetek, az egyes állampolgárok felkészülésével az egészség védelme, az anyagi vagy természeti károk megelőzése, mérséklése érdekében. Erre programokat célszerű kidolgozni, tréningeket tartani.

Magyarország területi adottságai és állapota is igen differenciált. Következésképpen a magyarországi régiók, kistérségek vagy a természetes nagy- és középtájak, valamint a termőhelyek, települések klímaváltozásra való érzékenysége, sérülékenysége, így kockázata is eltérő, ezért külön felkészülési programokat célszerű kidolgozni."

"A klímaváltozás a nemzetgazdaság egyes ágait is eltérően érinti. A legfontosabb területeken ágazati programokat indokolt kidolgozni, legalább: az egészségügyre, az energiaszektorra, az élelmiszer- és vízellátásra, a természetvédelemre és a természeti erőforrásokra, az árvízre, belvízre, aszályra, vízgazdálkodásra, a mező- és erdőgazdálkodásra, közlekedésre, biztosításokra, katasztrófavédelemre, kutatásokra.

A klímaváltozás és időjárás hatásai eltérően érintik a társadalom egyes rétegeit, az egyes embereket (a szegényeket, lakás nélkülieket, időseket, betegeket stb.), ezért a nemzeti éghajlat-változási stratégia keretében egyrészt szociális jellegű intézkedésekkel, másrészt egészségügyi döntésekkel szükséges felkészülni, figyelemmel ezek kölcsönhatásaira. Minden, ami a felkészülés, megelőzés jegyében zajlik az állampolgárokért, az emberekért és az emberek részvételével történik! Ez valójában a stratégia vezérfonala!"

#page#

Vigyázzunk az emberekre is!

 "Az egészségügyben legfontosabb a klíma-egészségügyi prevenciós stratégia véglegesítése, elfogadtatása, majd megvalósításának megszervezése, elkezdése. Az egészségügyben továbbra is változatlanul fontos a hőhullámok, az allergén pollentermelő növények, a kullancsok által terjesztett betegségek, az UVB-sugárzás okozta betegségek, valamint a téli kihűlések, fagyhalálok figyelemmel kísérése, megelőzésükre felkészülés és gyógyításuk megszervezése."

"A felkészülés, megelőzés, kárcsökkenés és -helyreállítás végül is az embereken múlik, azon, hogy adott helyen, időben mindenki tudja, hogy mit, mivel és hogyan kell cselekedni."

"Kritikus helyzetekben az élelem és az ivóvíz mindig meghatározó az elviselhetőségben, a lakossági veszteségek mérséklésében. Ebben kulcskérdés a természeti erőforrások védelme, mely alapja a lakosság biztonságos élelmiszer- és vízellátásának. Ebben az egy főre jutó hazai, jó minőségű termőföld mennyiségének a megőrzése döntő elem."

"A szántóföldi növénytermelésben a csapadék termőtalajba történő befogadására, tárolására és takarékos hasznosítására való berendezkedés az elsődleges feladat, melynek ismereti, eszköz-, technológiai vonatkozásait mielőbb általánosan ismertté szükséges tenni. A tápanyagellátás újabb igényeinek elterjesztése, a géppark összetételének, minőségének, mennyiségének átalakítása is idetartozik. A megoldásban növekvő szerepe van az újabb szárazságtűrő, rugalmas alkalmazkodóképességű fajták nemesítésének."

"A zöldfelületeket sokoldalú hatásuk miatt (CO2 elnyelése, oxigénkibocsátás stb.) minden formájukban (fasorok, terek, legelők, szántóföldi növények, erdők stb.) növelni kell. A mezőgazdasági terület is zöldfelület, vetéstől betakarításig. Itt a cél, hogy a lekötött szénmennyiségből a felhasználást követően minél kevesebb kerüljön vissza a légkörbe."

Védjük a légkört!

 "Az erdő közvetlen és közvetett légkörvédő és alkalmazkodást erősítő szerepe miatt többirányú erőfeszítés szükséges. Ilyen: a meglévő erdők megóvása, azon fenntartható, többcélú, tartamos hasznosítása, az erdei mikroklíma védelme, a vízmegőrzés, vízpótlás, valamint a fatermékek széles körű elterjesztése. Az erdőtelepítések és erdőfelújítások során kulcskérdés a klímaváltozáshoz igazodó fajták alkalmazása."

"Magyarországon a klímaváltozás hatására fokozódik az árvíz, belvíz, aszály veszélye. Erre fokozottan készülni kell többhatású megoldásokkal, pénzügyi forrásokkal. A kritikus infrastruktúrák sérülékenységére fokozottan kell figyelni. Az időjárás következtében hírközlési, közlekedési energiaellátási nehézségek léphetnek fel. A felkészülés többirányú és nagyon alapos kell legyen."

"A légkörvédelemben és az alkalmazkodásban társadalmi, gazdasági, természeti környezeti összefüggései tekintetében kulcsfontosságú az energia problémakör: az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságának javítása, a takarékosság, az intézményi háttér létrehozása, a megújuló energiaforrások felhasználása, valamint az ezzel kapcsolatos sürgős kormányzati döntések meghozatala. A mező-erdőgazdaság, a kisebb-nagyobb települések az alternatív energiaforrások hasznosításával hozzájárulhatnak az adott hely energiafüggőségének, költségeinek csökkentéséhez, a légkörvédelem, alkalmazkodás megerősítésével egyidejűleg."

"A klímaváltozásra való felkészülés, valamint a károk megelőzése, felszámolása pénzügyi erőforrásokat igényel. Ezek egy részét az állami költségvetésből szükséges előteremteni, más részük azonban a vállalkozásokat és a lakosságot terheli."

"A lakó- és gazdasági épületek tartószerkezeteiben magasabb szilárdságú anyagok felhasználása szükséges, az épülethatároló szerkezetekben pedig megnő a hőszigetelés jelentősége. A hagyományos szigetelőanyagok szerepét növelni kell, mivel a klímaberendezések nem jelentenek tartós megoldást a hatalmas energiaigényük és a kifújt forró levegő miatt."

Végezetül: "A klímaváltozásra való felkészülésben és a különféle bekövetkező események levezénylésében növekednie kell az állam kezdeményező szerepvállalásának."

Véleményvezér

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát 

Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba

Ömlik az uniós pénz Lengyelországba 

Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten 

Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo