Románia kedvelt célpontja a magyar tőkének. Szerepet játszik ebben a magyar piac telítettsége éppúgy, mint a román gazdaság több éve tartó dinamikus növekedése, amely az uniós csatlakozás előtti évben például csaknem 8 százalékot ért el, az első uniós esztendőre 6 százalék körüli értéket valószínűsítenek (még nincs hivatalos adat), és a következő években is ugyanilyen eredményre számítanak. Különösen jól, 20 százalék fölött teljesít az építőipar. Nagy lendülettel igyekeznek behozni az infrastruktúrában tapasztalható hatalmas lemaradást: sok olyan település található az országban, ahol nemrég még vezetékes víz sem volt.

Magyarország a legfrissebb adatok szerint a tizenötödik a román tőkeimportban - voltunk előbbre is, 2005-ben például ötödikek -, a cégek számát tekintve viszont jobban állunk: 2006-ban a negyedik helyet foglaltuk el. Csaknem nyolcezer magyar cég van jelen a román piacon, zömmel a kereskedelemben, az iparban és az üzleti szolgáltatások területén. Az első húsz adja az összes - Magyarországról érkezett - jegyzett tőke nagyjából 80 százalékát.

Vonzó viszonyok

Az elmúlt években az egész dél-európai térség nagyot lépett előre, hogy idővel - ténylegesen is, ne csak intézményesen - a fejlett európai gazdaság integráns része legyen. Ez nagy lehetőségeket kínál azoknak a cégeknek, amelyek régóta az élvonalban vannak, vagy - mint a magyar cégek túlnyomó többsége - sok szempontból "a felsőbb osztályokba járnak már". A termelő vállalkozásokat - nagyot, közepest és kicsit egyaránt - ösztönzi, hogy közvetlen befektetéseik révén gyorsabban és könnyebben elérik a helyi piacot, mint ha csak exportálnának. További hatótényező, hogy folyamatosan alakul át a gazdasági szerkezet, ez pedig erősen igényli a külföldi tőkét.

Még két évvel ezelőtt is az volt az általános vélekedés, hogy a munkaigényes ágazatokban érdemes a határon túlra települni, mert jó esetben akár a hazai munkabérköltség felével lehet számolni. Ennek vége.

- A romániai munkaerőpiacon nagyon megváltozott a világ: nincs elég alkalmas ember, és az elérhetők sem szerezhetők meg olcsón, röviden így lehetne jellemezni a helyzetet - mondja Skapinyecz Péter, az ITDH programiroda vezetője. - Nyugodtan lehet magyarországi bérszinttel számolni, akkor nem éri csalódás az embert. Az építőiparból például több százezer munkavállaló hiányzik.

A rendszerváltozást követően, amint lehetett, rengeteg román állampolgár indult külföldre munkát keresni. Jöttek Magyarországra is szép számmal, de a nagy többség fejlettebb vidékeken keresett jövedelmezőbb elfoglaltságot, magas képesítésűek és képzetlenek egyaránt. Számukat kétmillióra teszik, és az ötmilliárd eurót közelíti az az összeg, amit hazautalnak. Mostanában megfigyelhető egy ellenkező irányú mozgás is: már vannak visszatelepülők, mert mind többen gondolják úgy, hogy a hazájukban is találhatnak munkát. Persze, nem mindenütt. Van, ahol 10-15 százalékos a munkanélküliség, s van, ahol hiány van, különösen szakképzett munkavállalókban.

Drágulás és munkaerőhiány

Románia a magyar tőkebefektetők számára ma olyan piac, ahol jelentős drágulás és munkaerőhiány van.

- Két-három évvel ezelőtt a magyarországi bérnek gyakran kevesebb mint a feléért lehetett embert találni - emlékeztet Söpkéz Sándor, az EastEuroCo. ügyvezetője. - Ma már sem a fehér-, sem a kékgalléros nem olcsóbb, mint nálunk, jóllehet a minimálbér alacsonyabb. De ha valaki nagyon kell, akkor nem sajnálják érte a pénzt. Nem ritka, az EU-csatlakozás óta pedig szinte rendszeresnek mondható, hogy egy kiszemelt vezetőnek vagy szakembernek, miután már megállapodott új munkaadójával, és éppen fölmondana a régi helyén, az addigi munkáltatója nyomban jelentősen megemeli, akár meg is duplázza fizetését, hogy mégis maradjon. Manapság Romániában a jó szakember kedvére válogathat az ajánlatok közül.

Söpkéz Sándor kiemeli, hogy jó a román képzés, jobban beszélnek például nyelveket, mint mi. A román munkaerő a magyarnál jóval mobilabb, országon belül is.

Az elmúlt másfél-két évben nagyon nagy mértékben bővült a kereslet, különösen megugrottak az ingatlanárak. Nem ritka, hogy egy ház néhány hónap alatt 50 százalékkal drágul. A kivitelezés is tartogat meglepetéseket: előfordult, hogy valaki egy 2006-ban elindított beruházást, amely döntően tavaly kész is lett, és csak kis része csúszik át erre az évre, 35 százalékkal drágábban fejez majd be. Pedig mindvégig folyamatos és igen szigorú volt a magyar pénzügyi ellenőrzés.

- Elhúztak mellettünk, és az egy főre jutó GDP-ben is öt éven belül utolérhetnek bennünket - teszi hozzá Söpkéz Sándor, aki szerint az a fejlődés, amely nálunk több mint másfél évtizedet vett igénybe, Romániában robbanásszerűen, két-három év alatt ment végbe, gyorsan, talán túl gyorsan jött az uniós csatlakozás, a folyamatok egymást erősítették, néha túl is gerjesztették.

Széles és sokat fogyaszt a középréteg

Mindez folyamatos alkalmazkodást kíván azoktól, akik már ott vannak a román piacon. Akik pedig most akarnak oda kijutni, azoknak számolniuk kell azzal, hogy termeltetni csak annak érdemes, aki vagy valami különleges termékkel tud előállni, vagy pedig a helyi piacra termel, és nagy lenne a szállítási költség.

- Nagy piacról van szó, sok mindent lehet és érdemes is ott gyártani, de a versenyre föl kell készülni - figyelmeztet Söpkéz Sándor. Szerinte érdemes azt is figyelembe venni, hogy erőteljesen bővül a romániai középosztály, arányában sokkal szélesebb, mint a magyarországi. Egy nem fogyasztó népesség alig három év alatt fogyasztói társadalommá vált, némely tekintetben hedonista attitűdökkel.

Nem késett-e el, aki csak most lépne a román piacra?

Van olyan vélemény, hogy az utolsó órában vagyunk, de a helyi viszonyokat jól ismerők szerint még van esély. A szolgáltatásban nagyok a lehetőségek, különösen, ami a pénzintézeti szférát illeti. A bankszektor hihetetlen bővülés előtt áll, a logisztika nemkülönben. A fuvarozott áru mennyisége nagyon megnőtt, raktározni, elosztani kell.

- Építőipari, környezetvédelmi, turisztikai beruházások és fejlesztések indulnak egymás után, az oda beszállítók, szolgáltatók nagy eséllyel indulnak - véli Pigniczki Ferenc, a Mac-Line Kiállításszervező Kft. képviselője, aki szerint ugyan nagymértékben megnőtt a nyugatiak jelenléte, és megerősödtek a helyi vállalkozók is, de kulturális és történelmi közös múltunk, különösen a Székelyföldön, előnyt jelent. Helyiek és magyarországiak egyaránt profitálhatnak az olyan fejlesztésekből, mint például a Borvizek útja program, amely Kovászna és Hargita megyét érinti.

Szűcs Zoltán, az AAM csoport vezérigazgatója szerint még mindenki mehet a román piacra, még senki sem késett el. Ők harmadik éve működtetnek ott leányvállalatot, az informatikai szektorban tanácsadással foglalkoznak. A tanácsadás itt most van születőben, kicsit elkéstek, nálunk ez már az EU-csatlakozás előtt kialakult.

- Mi is piacformáló tényező vagyunk - mondja a vezérigazgató. - Tizenöt román alkalmazottunk van. Jók az üzleti kapcsolataink.

Ez idő szerint az állami megrendeléseik még túlsúlyban vannak, de már megjelent ügyfeleik közt a civil szféra is. Személyes tapasztalata szerint több mindenben előbbre tartanak, például a kormányzati személyügyi rendszer kiépítésében: már fölállt a szervezet, működnek a folyamatok. Dicséretesnek mondja a kormányközi kapcsolatokat, jó az együttműködés, érzik az előnyeit. Szűcs Zoltán utal Románia hídszerepére is: Moldova például rajtuk keresztül is elérhető.

Fontos a jelenlét

Többen hangsúlyozták, hogy a gazdasági kapcsolatokra szerencsére korábban sem volt nagy hatással, ha egyéb területeken esetleg időről időre gondok adódtak. Azzal pedig, hogy a romániai magyarság képviselői évek óta jelen vannak a kormányban, miniszteri, államtitkári tisztséget töltenek be, vannak magyar polgármesterek, sok a magyar köztisztviselő, vállalkozó, cégvezető, jelentősen megnőttek az anyaországi cégek gazdasági érdekérvényesítésének lehetőségei.

Skapinyecz Péter fontosnak tartja, hogy tovább bővüljön a magyar gazdasági jelenlét a romániai piacon. A hazai piac szűkül, a beruházások csökkennek, az elveszett piacokat is lehet Romániában pótolni. A mintegy másfélmillió magyar nemzetiségű román állampolgár nagyon jó közvetítő közeg lehet a piac megdolgozására. Szerinte egyáltalán nem telített még a román piac, de meg kell nézni, hol keres helyet magának az ember. Az ITDH programiroda vezetője kiemelte, hogy újraindult a romániai privatizáció. Még van miből válogatni, érdemes beszállni, de nem árt igyekezni, mert szeretnék lezárni a programot.

Az előzetes piaci tájékozódás szükségességére, az igények fölmérésére hívta föl a figyelmet Papp Júlia is, a P&Bert személyzeti tanácsadó cég operatív vezetője. Ők tavaly márciusban nyitották első romániai képviseletüket Temesváron. Három évvel korábbi szlovákiai tapasztalataik megerősítették őket abban, hogy az irodavezető kiválasztásában a kifogástalan szakmai alkalmasságon túl fontos, hogy a jelöltnek megfelelő helyismerete legyen. Sikerült egy temesvári születésű szakembert találniuk, aki a városban nőtt föl, Kolozsváron végezte el az egyetemet, széles körű tapasztalatot szerzett a termelésben és a tanácsadásban egyaránt, és bár tíz évvel ezelőtt átköltözött Magyarországra, szívesen vállalta a rábízott feladatot szülővárosában.

Tudunk még mit átadni

A magyar szellemi tőkére, munkakultúrára van kereslet Romániában Papp Júlia szerint, és különösen ez utóbbit illetően tudunk még mit átadni. A román munkaerőpiac igen osztott, mások a szokások, más a képzettség - és a hozzáállás! - mondjuk a Bánságban vagy Erdélyben, Dél-Romániában vagy Bukarest körzetében, Moldváról már nem is szólva. A szolgáltatások minőségét illetően sok még a kívánnivaló. Az infrastruktúrában is nagy Románia lemaradása, Temesvárról Erdélybe eljutni például egy napot vesz igénybe, hacsak nem ül repülőre az ember.

Ezzel együtt Románia egészében nagyon jó lehetőségeket kínál az ott letelepedni kívánó külföldieknek. Magyarországnak az az előnye, amely a rendszerváltozás idején, sőt még néhány évvel ezelőtt is megvolt, rohamosan csökken, szép lassan elfogy. Elgondolkodtató, hogy azok közül a magyarok közül, akik néhány éve még Magyarországon látták biztatóbbnak kilátásaikat, mind többen - főleg fiatalok - költöznek vissza Romániába. Egyes szakmákban, informatikában, műszaki területen könnyebben kapnak állást, és jobban megfizetik őket.