- Elnök úr, valószínűsít-e ön valamiféle változást vagy fejlődést a német–magyar gazdasági kapcsolatokban a májusi EU-csatlakozás után? Mi az ön jövőképe e téren?

- Az Európai Unió korábbi bővítéseinek tapasztalatai alapján és minden rá vonatkozó prognózissal összhangban azt várjuk, hogy Magyarország májusi belépése az unióba további nyomatékot ad az eddig is kiváló gazdasági kapcsolatainknak. Alig van más ország, amellyel Magyarország ennyire szoros gazdasági kapcsolatokat ápolna, és ezért éppen ebben a viszonylatban lesznek érezhetők a pozitív hatások. Az elmúlt években már a csatlakozás előkészítő szakasza is jelentős jogi és eljárási összesímításokat hozott. A csatlakozásból fakadó piaci illeszkedésben már most is nagy előrehaladás érezhető. Túl ezen, a kevés, még meglévő kereskedelmi és vámsorompó megszüntetése is pozitív hatású lesz. Mindezt a magyar fogyasztók előnyösnek élik majd meg. Természetesen a verseny sok magyar cég számára érezhetőbb lesz. Más tagjelölt országokkal összehasonlítva Magyarország az elmúlt években meglehetősen jól készült fel erre is. Ahol az átállás folyamata még nem zárult le, a csatlakozásig hátralévő néhány hónapban ez minden bizonnyal megtörténik.

- Hogyan látja ön a hétköznapi gazdasági kapcsolatok jövőjét Magyarország és az egyes szövetségi tartományok - mint például Bajorország, Észak-Rajna–Vesztfália vagy a volt NDK-területek - között?

- A hétköznapi gazdasági kapcsolatokban a vállalatok számára a tranzakciós ráfordítások és költségek további csökkenése várható. Az egyes szövetségi tartományok esetében ez különböző lehet aszerint, hogy milyen szoros már jelenleg is a gazdasági összefonódás. Bajorország hagyományosan messze a legintenzívebb gazdasági kapcsolatokat ápolja Magyarországgal. A várható előnyök ezen a téren megsokszorozódhatnak. De a kevésbé kifejlett gazdasági kapcsolatok is profitálhatnak a könnyítésekből. Abból indulunk ki, hogy a többi szövetségi tartománnyal való gazdasági kapcsolatok is pozitív impulzusokat kapnak.

- A gazdaságtörténészek szerint a Duna-medence a Fekete-erdőtől a dél-magyarországi területekig évszázadokon át egyetlen gazdasági nagyegység volt. Gondolja, hogy ezek a szoros kapcsolatok ebben az évszázadban újjáépülhetnek?

- Kétségtelen, hogy a Duna menti államok történelmileg kialakult viszonyai a magyar EU-csatlakozás után a további gazdasági integráció biztos alapjául szolgálhatnak. Ez annál inkább megvalósul, minél inkább sikerül fő közlekedési ütőérré kiépíteni a Dunát és a hozzá tartozó vasúti és közúti vonalakat. Ezenkívül persze Európa különféle régióinak gazdasági integrálódását más, hatékonyabb eszközök is segíthetik. A modern kommunikációs eszközök használata, a vállalatok innovációs készsége, az állami hivatalok rugalmassága és az együttműködés új formáira való nyitottság a kooperációban gyakran fontosabb, mint a történelmi hivatkozások.

- A gazdaságkutatók szerint a német gazdaság új fellendülés előtt áll, sőt ez el is kezdődött. Hogyan befolyásolhatja ez a német és magyar vállalatok együttműködését?

- Németország, mint a régi EU más országai is, a világháború utáni időszak legnagyobb stagnáló korszakát élte át. Ahogyan mindannyian tudjuk, néhány „házilagos”, strukturális ok miatt ez Németországnak különösen fájdalmas volt. A változtatás szükségessége, a régi szokásainkkal való felhagyás igénye egyre láthatóbb lett a lakosság minden rétege, de különösen a vállalkozói szféra és a politikusok előtt. A gazdasági gyógyulás első jelei, mint a bizalom tényezői, nemcsak a német gazdasági élet résztvevői, hanem a hozzá szorosan kötődő országok - mint például Magyarország - számára is érezhetők. Magyarország biztosan azokhoz a csatlakozó országokhoz tartozik, amelyek előbb profitálhatnak a németországi gazdasági fellendülésből, mint mások. Azonban mindenképpen szükséges ehhez, hogy a magyar cégek a mutatkozó lehetőségeket lendületesen megragadják, és hogy a magyar gazdasági és pénzügyi politika ehhez bővítse és ne szűkítse a játékteret. Ha ez sikerül, sok új és elmélyített kooperációs lehetőség nyílik a német és magyar cégek között. A mi feladatunk, hogy ezt mindkét oldalon segítsük. A kamara ehhez egyaránt a német és magyar vállalatok rendelkezésére áll.

- Hogyan értékeli a német és magyar kis- és középvállalkozások szerepét? Miben látja a kkv-szektor lehetőségeit?

- Éppen a kkv-szektor profitálhat az átlagon felül a magyar EU-csatlakozás hozta könnyítésekből. Már most érezzük a német középvállalatok érdeklődését a magyar partnercégekkel való együttműködés kiaknázása iránt, sőt a beruházások iránt is. A konjunktúra újrafellendülésével lehetőség nyílik a magyar kkv-szektor számára, hogy jelentkezzék beszállítónak azoknál a nagy nemzetközi cégeknél, amelyek Magyarországon vagy a szomszédos országokban ruháztak be.

- Milyen iparágak, illetve szolgáltatások állnak a német–magyar gazdasági együttműködés fókuszában?

- A német–magyar gazdasági kapcsolatok középpontjában hagyományosan a gép- és gépjárműipar, az elektronikai ipar és a szolgáltatási szektor áll. Ez előreláthatóan így is marad. Emellett sok új kezdeményezés fejlődik, kezdve az élelmiszeripartól a környezeti és biotechnológiákon, az IT-szektoron át a turizmusig és a logisztikai szolgáltatásokig.

- Ön szerint miképpen kellene fejleszteni a Németországba irányuló magyar marketinget?

- Németország a fogyasztási javak területén és a B2B szektorban magasan fejlett és nagyon igényes piac. Ennek megfelelően a piacra belépő új szereplők előtt magasak a modern, profi és célratörő marketing iránti követelmények. Itt kétségtelenül jókora behoznivalójuk van a magyar vállalatoknak. Éppen ezért a kamara a magyar cégek számára egész katalógust állított össze a támogatási ajánlatokból. A másik oldalról új utakat kell találni ahhoz is, hogy Magyarországot mint továbbra is attraktív beruházási piacot mutassák be. Sokkal inkább, mint eddig, a potenciális beruházók látókörébe kell kerülni, az igényeiket fel kell mérni, és olyan támogatási ajánlatot készíteni, amely elsősorban az ügyfél igényeit szolgálja. Az elmúlt hónapokban éppen ezért készített a kamara egy sor olyan tanácsadói ajánlatot, amely már a magyar EU-csatlakozás keretfeltételeihez igazodik. Ilyen például a mi ÖKOLINK nevű tanácsadói koncepciónk. Ennek a célja, hogy a magyar településeknek bemutassa a környezetvédelmi infrastruktúra - szemétlerakók, tisztítóművek és vezetékhálózatok - német technológiai megoldásait, a rendelkezésükre bocsássa a szükséges know-how-t; mindezt azért, hogy kihasználhassák azokat a támogatási lehetőségeket, amelyeket a jövőben Brüsszel nyújthat. Az érdeklődés, amely a kezdeményezésünket övezi, jól mutatja, hogy nagyon beletaláltunk az aktuális igényekbe.