A tervek szerint igen komoly pénzek fordíthatók jövőre informatikai és információs társadalmi célú fejlesztésekre. Az operatív programok többségében lesz majd forrás az e-társadalom teljes körű kialakítását szolgáló lépésekhez. Jelenleg a fejlesztési irányok helyessége kapcsán zajlanak az egyeztetések. Már a következő két évre vonatkozó akciótervek társadalmi vitájába is az internet segítségével lehet bekapcsolódni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megtalálhatók azok az elképzelések, amelyek konkretizálása után pontosan kiolvasható lesz, mely pályázatok szolgálják társadalmunk és a gazdasági élet informatikai fejlődését. A Piac & Profit úgy tudja, decemberben születik meg az a kormánydöntés, amely zöld utat ad az előttünk álló két év pályázatainak.
Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) vizsgálata kikerülhetetlen, ha célunk az ország fejlődése informatikai irányvonalának kutatása. A 21. század kormányzatai alá vannak rendelve a technológiának. A modern kormányzat számára az IKT stratégiai vagyonnak tekinthető, fejlesztése a politika hatékony eszközrendszere lehet a nemzeti versenyképesség javításában. Az EKOP célja éppen ezért az, hogy - a kormányzati folyamatok átszervezésével, egyszerűsítésével, majd ezt követően infokommunikációs eszközökkel történő támogatásával - hatékonyabbá váljék az állam működése. Az operatív programon belül külön részt képeznek a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítását, valamint a közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogató fejlesztések. A konstrukciók támogatási formája: vissza nem térítendő támogatások.
Az állam azért szeretné igénybe venni működésének folyamataiban az informatika nyújtotta lehetőségeket, hogy ugyanannyi szolgáltatást kevesebb erőforrással tudjon ellátni. A társadalmi vitára bocsátott elképzelésekben számszerűsített célokat is találhatunk. Az EKOP hatására létrejött on-line közigazgatási szolgáltatások száma 2015-re el kell érje a nyolcvanat, az átlagos ügykezelői időráfordításnak csökkennie kell - mégpedig 20 százalékkal -, az on-line szolgáltatásokat nyújtó hatósági ügyintézést végző államigazgatási szervek arányának pedig a bázisértékként megadott 15 százalékról 100 százalékra kell emelkednie. Az on-line elérhető EU20 - kiemelt - eljárások arányának is növekednie kell, mégpedig a 45 százalékos bázisról 80 százalékra.
Ezek a fejlesztések teremtik meg az állampolgárok és a vállalkozások számára nyújtandó szolgáltatások hátterét.
Operatív motiválás
Azt már tudjuk, hogy az előző két évben az EKOP 45,6 milliárd forintnak nyitott utat. Az előzetes tervek szerint ehhez a következő öt évben további 54,2 milliárdot rendelnek még. Ennél nagyobb összegű informatikai célú támogatást csak a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program tartalmaz. Ebben 2007-2008-ban 53,7 milliárd forintot nevesítettek, 2013-ig pedig több mint 80 milliárdot szánnak fejlesztésre. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban 25,8 milliárdot már leköthettek a vállalkozások, a továbbiakban pedig még több mint 30 milliárdot szerezhetnek még.
Az informatikai ágazat tehát további kihívásokkal szembesül. Elektronizálni kell a leggyakoribb alapszolgáltatásokat, az elektronikus ügyintézés összetevőit rendszerbe kell állítani, az interoperábilis hozzáférést meg kell teremteni, hogy nőjön a felhasználók elégedettsége, többek között az adminisztratív terhek könnyítése által.
