A modern, képzett, versenyképes és a régiós különbségeket csökkentő Magyarország jövőjéről gondolkodtak együtt a Piac & Profit immár hetedik alkalommal megtartott E-Magyarország, e-kormányzat konferenciájának két napján - november 20-21-én - miniszterek, államtitkárok, a közigazgatási és állami szervezetek hivatalnokai és persze a magyar IKT-szektor vezető cégeinek vezetői, szakemberei, a tudományos és civil élet elismert képviselői.
Mindent egy kézből
"Az infokommunikációs technológia, az IKT világában zajló konvergencia megkövetelte, hogy egységes szerkezetet alakítsunk ki az irányításban is. Aki a trendet követni akarja, annak ezen az úton kell mennie" - hangsúlyozta nyitó előadásában Baja Ferenc. A MEH államtitkára úgy vélte, a hírközlés és informatika egy kézbe kerülésének csak akkor van értelme, ha az nem öncélúan történik. A célok elérése érdekében most az eddig külön élő stratégiákat - e-közigazgatás, e-gazdaság, digitális írástudás, szélessávú hozzáférés - egységesítették.
A konferencia egyik legfontosabb üzenete is a konvergenciáról szólt: a résztvevők szerint eljött az ideje annak, hogy a gazdasági és technológiai fejlődés folyamatait végre a kormányzatiak is kövessék, és egy kézbe kerüljön az informatika és a távközlés. A miniszterelnöknek címzett nyílt levélben azt írták, hogy "a magyar informatikai szervezetek hangsúlyozottan kérték és kérik, a távközlés is kerüljön az informatikai kormánybiztosság irányítása alá".
Drajkó László az IKT-stratégia végrehajtásban várja az előrelépést. "Az infokommunikációs technológiák állami felügyeletének megosztottsága megszűnt, ezt a teljes IT szakma örömmel fogadta" - mondta a Microsoft első embere, aki szerint a jövőképpel miniszterelnöki szinten kellene foglalkozni, akár mint Finnországban, ahol a kormányfő az "informatika cárja". A kisebb szolgáltatók véleményének hangot adva Menyhárt Zsolt az igazi verseny megteremtését szorgalmazta felszólalásában, szerinte az alternatív szolgáltatók a jövőben mindenképp szeretnék elkerülni az internetadó-tervezet kapcsán kialakult mizériát, amelyet egyértelműen piacrontó elképzelésnek tartottak.
A Baja Ferenc által felvázolt mondanivaló jó, helyes irányba mutat - jelentette ki Nyitrai Zsolt, aki viszont az elmúlt hat évet elvesztegetett időnek tekintette, példaként az el nem költött uniós pénzeket és a nem megfelelően kiépített e-Magyarország Pont hálózatot említve. Papp István szerint is gyorsíthatja a haladást a Baja Ferenc vezetésével összehozott központosítás. Stumpf István megjegyezte, hogy ő maga a fejlesztési diktatúra híve, hiszen az IKT egy erős, aktív, korlátozott és intelligens állam megteremtéséhez szükséges eszköz.
"A megyei önkormányzatok nincsenek jó helyzetben, hiszen a területfejlesztési feladatokat a régiók vették át, a korábban pénzforrást jelentő illetékhivatalok pedig az APEH-hoz kerültek" - tette hozzá Kovács János. A megyék finanszírozási gondjaik mellett azt kívánják, hogy a kormány végre egyezzen meg a megyék gazdasági státusában. "Az önkormányzati szektorban látni, hogy megvan a kedv és az igény a fejlesztésekre, azonban nem mindegy, hogy ezeket a beruházásokat később hogyan tudják fenntartani a helyhatóságok" - mondta Csanádi Ágnes. Éppen ezért szerinte olyan beruházásokat kellene támogatni, amelyek olcsóbbá teszik a működést. "Gondot okoz, hogy az ilyen fejlesztéseket a kormány részéről sem ösztönzik eléggé" - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy hatékonyság- és nem presztízsnövelő beruházásokra van szükség.
Az Európai Unióban jelenleg folyó szabályozási kérdésekről beszélt Kőrösi Szabolcs Gábor, többek között arról a dilemmáról is, hogy milyen hatáskörrel rendelkezzék az új hírközlési hatóság. A jelenlegi szabályozási rendszer már nem tudja követni a technológia fejlődését, ennélfogva mára gátjává vált a szolgáltatók előrelépésének - hangsúlyozta a KHEM osztályvezetője.
Ezzel Bánhidi Ferenc is egyetértett, szerinte Magyarországon a piac jól működik, és mára az ország jelentős részében kialakult a hírközlési szolgáltatások versenye. Felmerül viszont, hogy a továbbiakban nincs szükség a szabályozó hatóság munkájára, így az NHH bizonyos területekről visszavonulhatna. Mácz Ákos is az infokommunikációs szektor mozgásterét meghatározó uniós szabályozás megszületésének fontosságát hangsúlyozta annak érdekében, hogy a következő 5-8 évben várható radikális innovációfejlődés betölthesse szerepét az emberek mindennapjainak hatékonyabbá tételében.
A biztonságos beruházási környezet megteremtését látja a továbblépés kulcsának Bóna Ákos, a piacélénkítést azonban ő a szolgáltatókra bízná. Pettkó András szerint, ha egy kézbe kerül a hírközlés és az informatika, akkor a kormányüléseken megfelelő szinten képviselnék a szakmát.
Informatikai milliárdok
"Önmagában egy üzleti folyamatokat támogató szoftver nem ér semmit, ha nincs meghatározva maga az üzleti folyamat. Ennek tudatában az igazi tartalék nem az informatikai beruházásokban, hanem az intézményi reformokban van" - mondta Kovács István Vilmos. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség alelnöke hangsúlyozta, hogy nem szabad rosszul működő folyamatokat "informatizálni".
Bálint Ákos szerint az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban (EKOP) korábban előirányzott forrásokat még nem érintették forrásátcsoportosítások, így még mindig 100 milliárd forinttal számolnak. Ebből idén már lekötöttek 41 milliárdot, 2009-ben pedig további 36 milliárd forintért lehet majd pályázni. Jövőre 26 milliárd, 2010-ben pedig 50 milliárd forint kerül a tervek szerint a programokban részt vevő vállalkozások számlájára. Bálint a jövőre indítandó programok közül kiemelte az e-TAJ-kártyát, amely az elektronikus azonosítás alapját jelenti majd.
Programokat nem csak az állam indít. A Microsoft által elindított TITAN program célja az információs társadalomhoz való alkalmazkodóképesség növelése (a programról szóló írásunkat lásd a 74. oldalon). Erről Vicze Gábor beszélt, kijelentve, a nagy cégek már összefogtak, hogy munkavállalóik olyan tudást szerezzenek meg, amely a későbbiekben is alkalmassá teszi őket az új informatikai ismeretek befogadására.
A gazdasági válság most lehetőséget nyújt egy New Dealhez hasonló fejlesztési programra, hívta fel a figyelmet Palánkai Tibor akadémikus, hiszen nem a nagy cégek megmentése a feladat (például az amerikai pénzügyminiszter is inkább fejlesztési programokra költené a három nagy amerikai autógyártó által veszteségpótlásra kért 25 milliárd dollárt), hanem a kulcságazatokra, és kiemelten az IKT-szektorra.
Netokrácia és digitális írástudatlanok
Mind az információ hiánya, mind a digitális írástudatlanság nagy baj António Felizardo szerint, s ezen csak helyi támogatással és oktatással lehet változtatni. Fontos lenne egyszerű, könnyen megismerhető szolgáltatófelületeket bevezetni, mint például Portugáliában az ATM automatákat. Ezek ma hozzáférési pontot jelentenek, és csak ötven százalékban használják őket pénzfelvételre, a többi esetben egészen másra, például adózásra. Papp István "a tartalom vagy infrastruktúra" kérdésében azt vallotta, hogy az internethez való hozzáférés megteremtése nem elhanyagolható, mégis előrébb való olyan tartalmak létrehozása, amelyek miatt az állampolgárok csatlakoznak a netre. Papp a kormánybiztos által felvázolt digitális közmű tervét korszerű ötletnek tartotta, amelyet az állam és a piac közös összefogásával lehet megteremteni.
Magyarország szélessávú lefedettsége eléri a 97 százalékot - ha a 256 kilobit/szekundum adatforgalmi sebességet tekintjük, és a mobil elérést is figyelembe vesszük -, viszont ha a végpontoknál 20 megabit/szekundum adattal számolunk, akkor ez a szám a harmadára zsugorodik, hívta fel a figyelmet előadásában Debreceni Győző. Mivel a végpontok kapacitása folyamatosan növekszik, a digitális szakadék újratermelődik, a szélessávú elérés folyamatos bővülésének ellenére, osztotta meg aggodalmát a hallgatósággal a főosztályvezető. Az információs társadalom kihívásaira az oktatás eddig nem sok választ adott, említette meg kritikaként Palánkai Tibor akadémikus. Stumpf István pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a digitálisan írástudatlan közalkalmazottak problémájával is foglalkozni kell.
A fejlesztések egyik legnagyobb problémája Somogyi Tamás szerint, hogy a programok nem vagy késve indultak el, így a cégek nem tudnak fejleszteni. Az önkormányzatoknál pedig az infrastruktúra és az informatikai tudás szintje is alacsony, és sokszor gondot jelent a rendszerek üzemeltetése.
Az Internet 2025 nevű kezdeményezésről Herczog Edit számolt be. Eszerint e dátumig a digitális írástudatlanság jórészt megszűnik Európában, hiszen ma a 12-17 éves korosztály 74 százaléka használja a digitális technológiákat. Az amerikai elnökválasztás is azt mutatta, hogy a "netokrácia" győzedelmeskedett: olyan rétegek döntötték el a választást, amelyek korábban nem is szóltak bele a közügyekbe, és korábban komoly befolyással bíró csoportok lemaradtak. Kérdés, mi lesz az írástudatlanokkal, akik kimaradhatnak a (politikai) döntésekből, ahogyan számos átalakuló munkahelyről is. Herczog szerint ahogy korábban az analfabetizmus ellen hatékonyan lehetett fellépni a közoktatás szerepének erősítésével, úgy a digitális írástudatlanság ellen is lehetséges a küzdelem. Molnár Szilárd szerint a népesség jelentős része nem vagy alig részesül az új technológiák nyújtotta előnyökből. Két társadalmi csoport két nyelven beszél, két életmódot folytat, és párhuzamosan létezik anélkül, hogy a másikkal kontaktusba lépne. Ez ma is jelentős károkat okoz az egész társadalomnak, hosszú távon pedig gazdasági és politikai konfliktusok alakulhatnak ki. Mayer Erika úgy vélte, annak a rétegnek, amelynek anyagi helyzete nem engedi meg a technológia és a szolgáltatás beszerzésének költségeit, állami programok kellenének. Hozzászólásában Koltai János is elsősorban finanszírozási kérdésnek tartotta a digitális írástudatlanság felszámolását, szerinte vannak projektek, a profitban érdekelt szállítók rámozdulnak a be nem töltött piaci résre. Az elhivatott "misszionáriusok", a társadalom saját kezdeményezései helyett az önfinanszírozási forma megtalálása lehet a kulcs.
Az e-közigazgatásban számos területen várhatunk előrelépést a következő évben, mondta előadásában Kópiás Bence, így többek között kibővülnek az e-fizetés lehetőségei, és könnyebb lesz az e-azonosítás is. Az egyik legfontosabb fejlesztés a "többcsatornás ügyfélszolgálat" kialakítása; a program lényege, hogy a lakosság az interneten kapna tanácsokat az ügyintézéshez, ami a remények szerint jelentős könnyítést jelentene az ügyintézésben. Legalább ilyen fontos projekt az egyablakos e-ügyintézés beindítása, amelynek fontosságáról nincs vita, hiszen ez uniós elvárás a tagállamokkal szemben - emelte ki a főosztályvezető-helyettes. Baja Ferenc arról beszélt, hogy meg kell teremteni az infrastrukturális hátterét annak, hogy a központ és az állampolgár közvetlen kapcsolatba léphessen. Alapvető cél, hogy az állampolgár komplett szolgáltatáscsomagokon keresztül egyre több funkciót egy helyen érjen el. Az infrastruktúrát meg kell nyitni a közszolgáltatók irányába, persze ehhez törvényi felhatalmazásokra is szükség van, két - az e-közigazgatásról, valamint az e-tértivevény módosításáról szóló - törvényjavaslat már a parlament előtt van.
Tóth Zoltán szerint viszont már a hazai közepes vállalkozások is rendelkeznek mindazzal, ami egy működőképes e-közigazgatáshoz szükséges. Ebből a szempontból Magyarország jó helyen áll az EU-ban, miközben a kormányzati oldalon késlekedés van belső viták és szakpolitikai akarat hiánya miatt. Pukler Gábor az oktatási feladatokra, a kultúraváltás szükségességére is felhívta a figyelmet, szerinte nemcsak a felhasználókat, hanem a szolgáltatást nyújtókat is képezni kell. Hegedüs Gábor a téma jogi és pénzügyi vetületeiről beszélt. Szerinte a stratégiai projektek indításának adminisztratív terheit kellene csökkenteni, másrészt az intézményeknek kellene a hozzáállásukon változtatni. Gáspár András, a TSR-modell társszerzője szerint már elegendő infrastruktúra, tapasztalat, erőforrás, hardver áll rendelkezésre, hogy az állam 150-200 információs alapszolgáltatást nyújtson a lakosságnak és a mikrovállalkozásoknak, ezek használatával egy átlagcsalád éves megtakarítása 36 ezer, egy vállalkozásé pedig 250 ezer forintot érhetne el, nem beszélve arról, hogy az államigazgatás megtakarítása 100 milliárdos nagyságrendű lenne.
E-önkormányzati lehetőségek
"Külön programot indítanánk a kis és közepes önkormányzatoknak, hogy azok a helyhatóságok is fejleszteni tudják az e-szolgáltatásaikat, amelyeknek korábban erre sem pénzük, sem a szakmai hátterük nem volt meg" - ígérte Kópiás Bence. A projekt során létrehoznának egy központot, melyhez az önkormányzatok kapcsolódnának. Így a korábbinál lényegesen olcsóbban tudnának előrelépni az e-közigazgatás terén, hiszen a helyhatóságoknak nem kellene saját rendszert kiépíteniük. Bár a források szűkösek, ha megvalósul a program, a lakosság 70 százalékát lehetne vele elérni, hangsúlyozta Kópiás.
A meghívott cégek előadói a hatékonyabb önkormányzati munkában látják a fejlődés lehetőségét. Czinege László szerint sokszor előfordul, hogy egy egyszeri beruházással az önkormányzatok költségcsökkenést érnek el, de később a ráfordítások nőnek, és visszaállnak a nem kívánt szintre. A HP Magyarország vezérigazgató-helyettese szerint az optimális eredmény a teljes eszközpark ésszerű kialakításával érhető el. Fehér András úgy vélte, az önkormányzat teendői, tervei projektként értelmezhetők, így azokból portfólió készíthető, amelyet az informatika segítségével hatékonyan lehet kezelni. Az IKT-eszközök a helyhatósági döntéshozatalt is megkönnyítik - jelentette ki, hozzátéve, hogy azok könnyen áttekinthetővé teszik a projekthalmazt. Peter Körner az e-kormányzásban használható PDF-megoldásokról szólt. Ezekkel például egy űrlap tartalma több nyelven is megjeleníthető egyazon fájlon belül, az intelligens dokumentumok egyes rubrikái interaktívan könnyen bővíthetők.
Az e-közigazgatás eklatáns példájaként Piróth István Hódmezővásárhelyt, Esztergomot, Pécset és Kecskemétet említette. "Elektronizálni számos területet lehet, ám a fejlesztések előtt érdemes a helyi igényeket felmérni, azt, hogy mivel tudják leginkább könnyíteni a hétköznapi életet" - hangsúlyozta a szakember. Cservenák Róbert pedig egy olyan rendszerről beszélt, amely a különböző adatbázisokat, többek közt a földhivatali, a közmű- és szakági térképeket digitalizálja, majd egy térképre viszi fel. Ha légi felvétel is rendelkezésre áll, akkor azt is integrálni tudják a rendszerbe, s ez utóbbi megoldás nagyon praktikus lehet, hiszen egy beruházó így nemcsak minden fontos közműadatot lát, hanem az egész helyszínt maga elé tudja képzelni. Kocsis József szerint egy átlagos vállalkozásnál a költségek 4-10 százaléka megy el dokumentumkezelésre, ám a legnagyobb gond, hogy a vezetők 95 százalékának fogalma sincs arról, mennyit költenek ilyen célra; egy felmérés szerint dolgozónként 150 ezer forintba kerül a dokumentumkezelés. Akár ötvenszázalékos költségcsökkentés is elérhető, amire főleg a kormányzati szektor van rászorulva, hiszen a cégek többsége már korábban belátta ennek célszerűségét, és megtette a szükséges lépéseket.
E-területfejlesztés
"Az építésügyben az elmúlt időszak egyik legfontosabb kormányzati lépése az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése volt" - hangsúlyozta Szaló Péter. A szakállamtitkár szerint a korábbi 60 napos ügyintézést 15-30 napra sikerült csökkenteni. A végső cél az, hogy ha a szomszédok nem tiltakoznak az átépítés ellen, akkor "a hatóság hallgatása is elég lesz". A kormányzat azt is szeretné elérni, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon az építéseknél az energiahatékonyság és -takarékosság, tehát a klímaváltozásra való felkészülés. "Az önkormányzat legyen vezető, amihez minden eszközt meg kell kapnia, így a hatalmat, a pénzt és nem utolsósorban az információkat" - szögezte le Szaló Péter, hozzátéve, hogy bár százmilliókat költenek közműnyilvántartásokra a helyhatóságok, mégis előfordulnak olyan esetek, mint a 4-es metró építésénél, hogy bedőlt egy munkagödör, mert senki nem tudta, hogy ott van egy csatorna.
Az informatika oldaláról nézve az uniós tendereknél rendben van a pályázatkezelő rendszer, ám Farkas Ferenc szerint szükséges a továbbfejlesztés, hogy a 150-200 ezer pályázatot minél könnyebben be tudják fogadni. Szerinte elemzésekre is szükség volna, amelyek azt mérnék, hogy az adott pályázati célok milyen hatással vannak az adott területre.
A Dél-dunántúli Operatív Program esetében egymilliárd forint juthat az e-közigazgatás kialakítására a 2009-2010-es időszakban - mondta Berkecz Balázs. Bár végleges döntés még nem született, várhatóan egy- és hatmillió forint közötti összegre pályázhatnak az önkormányzatok. A tervek szerint nem csak a helyhatóságokat fejlesztenék, hanem az Észak-Magyarországon már jól bevált WiFi falut is megpróbálnák a térségbe csábítani. A program során az északi megyékben élők 30 ezer forintért kapnak számítógépet és ingyen internetet, aminek kifizetésére sok önkormányzat pénzügyi támogatást is ad.
Az ország és a kormányzat előtt álló feladatokról szólva a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy korábban tabuknak számító területekhez is hozzá kellett nyúlni, ilyen például a két szempontból is szűkült 13. havi nyugdíjkifizetés. "Természetesen ez nem elégséges strukturális változás: hozzá kell nyúlni az önkormányzati rendszerhez, az adórendszerhez és a szociális rendszerhez is" - jelentette ki a miniszter, aki a kormány prioritásainak a pénzellátás stabilitását, az uniós források átcsoportosítását, az exportőrök és a munkahelymegtartás támogatását, valamint a bürokrácia csökkentését nevezte meg. A pénzügyminiszter szerint a reformok és változtatások elindítása kényszer Magyarország számára, ahogyan az euró bevezetése is az.
A válságot a Synergon vezérigazgatója olyan külső nyomásként éli meg, amely a döntéshozókat a programok végrehajtására serkenti. Lazarovits Márk bátran használta a centralizáció szót a koncentráció szinonimájaként, mert a mostani válság megszüntetésében ennek nagy szerepe lesz. Úgy vélte, a jelenlegi helyzetben még inkább a prioritásokra kell koncentrálni. Ezt könnyíti, hogy a végrehajtandó feladatok száma nem nagy, s a válság szülte lépések a későbbiekben pozitív eredményeket hoznak. Hogy ez így legyen, ahhoz nagyon kell figyelni arra, hogy ne pazaroljuk a rendelkezésre álló erőforrásokat.
