A multinacionális gyártók után ma már a kis- és középvállalatok (kkv) is felismerték, hogy a termékek energiatakarékos és környezetbarát jellemzői előnyt jelentenek: a környezettudatos vevők piaca az elkövetkező években folyamatos nő, ráadásul akár többet is hajlandók fizetni, ha tudják, hogy "zöld" terméket vagy szolgáltatást vásárolnak.

Semmit nem jelent

A fogyasztó azonban nincs könnyű helyzetben a választáskor, hiszen honnan is tudná, hogy az adott terméket tényleg környezetbarát módon állították elő, újrahasznosított anyagokból készült-e egyáltalán, vagy a gyártási folyamat alatt valóban odafigyeltek az energiafogyasztásra.

- Számos terméken van olyan felirat vagy címke, ami környezetbarát jellemzőt sugall, ez azonban nem feltétlenül fedi a valóságot - mondja Pap Imre, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület, a Követ szakértője. Az egyik ilyen logó, a két egymásba forduló nyíl például csak azt bizonyítja, hogy a termék előállítója befizette a kötelező környezetvédelmi termékdíjat. A három egymás felé mutató nyíl pedig azt jelenti, hogy a termék csomagolása vagy egyes összetevői újrahasznosíthatók. Ezek a termékek nem feltétlenül környezetbarátok, mindössze előállítójuk jogszabálykövető magatartásában lehetünk biztosak.

A tudatos fogyasztó - legyen magánszemély, cégbeszerző vagy állami szervezet - számos más jellemzőből döntheti el, hogy egy termék megvásárlásával előtérbe helyezi-e a zöldszempontokat. Néhány esetben ez egészen egyszerű is lehet: például egy Magyarországon termesztett biogyümölcs megvétele esetén tudhatjuk, hogy egyrészt a szállítás nem terhelte meg túlzottan a környezetet, mivel nem más országból kellett ideszállítani, másrészt a termesztése során nem használtak műtrágyát, ami szintén környezetkímélő.

A legtöbb esetben azonban csak több jellemző ismerete alapján lehet eldönteni, hogy környezetbarát-e egy termék. Ilyen a kevés csomagolás, a természetes alapanyag, a tartós használat lehetősége - hiszen ebben az esetben nem kell újat venni -, az alacsony energiafogyasztás vagy éppen az, hogy használata után újra feldolgozható, de legalábbis nem veszélyes hulladékként végzi. Jó példa erre egy egyszerű elem: a tölthető elem mindenképpen "zöldebb", mint egy hagyományos, hiszen sokkal tovább használható.

Fogyasztói szemléletváltás is kell

A környezettudatosabb életmód kialakításához a legegyszerűbb út: minden vásárlás előtt fel kell tenni a kérdést, hogy egyáltalán szükségünk van-e arra az új dologra, nem használhatunk-e a helyett például mást, már meglévőt. Változtathatunk vásárlási magatartásunkon is, ez különösen fontos a tartós fogyasztási cikkek esetében, hiszen az utóbbi évtizedekben jelentősen lerövidült ezek - például az autók, elektronikai eszközök - használati ideje. Ma, az állandó fejlesztések korában hamar elavultnak látjuk a két-három éve megvásárolt iparcikkeinket, és újat vásárolunk, esetleg azért is, mert a gyártó az új típus kevesebb energiafelhasználását, környezetbarát előállítását és használatát reklámozza. A fogyasztó pedig beleesik ebbe a "csapdába", és lecseréli a régit, pedig ezzel nem éppen a tudatosvásárló-énjét erősíti.

Szerencsére az eladásban érdekelt nagy gyártók és forgalmazók az elmúlt években eladásösztönző programjaikba integrálták a környezettudatos hozzáállást: a megunt vagy tönkrement termékeket visszaveszik, és számottevő kedvezményt adnak az új árából. Így végül több esély van arra, hogy nem a háztartási hulladékok közé kerülnek például az elavult vagy tönkrement elektromos eszközök.

Minősítési rendszerek

Hivatalos értelemben a környezetbarát termék védjeggyel ellátott árucikkeket tartjuk környezetbarátnak. A világon először 1977-ben, Németországban jött létre környezetbarát terméket minősítő szervezet. A német rendszer után Kanada, Japán, a skandináv országok (Norvégia, Svédország), majd Ausztria és Franciaország hozott létre hasonló minősítő-tanúsító rendszert.

Az utóbbi években a világ minden táján egymás után alakultak a nemzeti tanúsító intézmények, az Európai Unió pedig 1992-ben hozta létre a saját egységes terméktanúsító rendszerét. Az unió hivatalos honlapján - eco-label.com - gyártóra, termékre, származási országra és forgalmazási helyre kereshetünk rá. Itt több mint ötszáz gyártó közel 4000 terméke rendelkezik az uniós minősítési rendszerrel.

1993 óta a magyar értékelési rendszer szerint egy termék akkor jogosult a címkére - "Kocsánytalan Tölgy" -, ha a teljes életutat, gyártási folyamatot végigkísérve van két olyan pont, amely tekintetében a környezeti teljesítménye jobb, mint a hasonlóé. Ez lehet élettartam, anyaghasználat, csomagolás, alkatrészek terén vagy más területeken megvalósított javítási pontok. Magyarországon nem igazán terjedt el a védjegy: a minősítő-tanúsító rendszer koordinálását és működtetését 1994 óta végző Környezetbarát Termék Kht. kevesebb, mint 30 cég nagyjából 4000 termékére adta ki a "Kocsánytalan Tölgy" emblémáját.

Kevés zöld

Magyarországon egyelőre kevés gyártó és forgalmazó látta elérkezettnek az időt, hogy termékeit igazoltan környezetbarát minősítéssel lássa el. A Környezetbarát Termék Kht. weboldalán található listák alapján a legtöbben a biológiai úton lebomló csomagolóanyagra - jellemzően polietiléntáskákra - kértek és kaptak zöld minősítést. Néhány építőipari cég egyes termékei, tűzoltó készülékek, valamint két, Magyarországon is jelen lévő elektronikai termék gyártója és forgalmazója vette lajstromba környezetbarát módon előállított és működő berendezéseit.

A csomagolóanyagok, építőanyagok, autószerelési adalékok vagy a környezetbarát takarítás termékein és szolgáltatásán kívül a védjegy elnyeréséhez szükséges minősítési feltételrendszer még számos termékre és szolgáltatásra rendelkezésre áll. A 150 ezer forintos eljárási díj ugyan nem jelentéktelen összeg, ám kereskedelmi szálláshelyek, szállítmányozók, irodatechnikai eszközöket gyártó vállalkozások vagy éppen tisztítószereket előállító cégek is bekerülhetnének a minősített kategóriába annak érdekében, hogy a megrendelők és fogyasztók még egy szempont miatt dönthessenek mellettük.

Az uniós és magyar jogalkotók szerint a környezetbarát minősítés és tanúsítás célja a környezet iránti felelősségtudat erősítése, a gyártók, forgalmazók ösztönzése a környezeti szempontból kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező termékek és eljárások bevezetésére, illetve a fogyasztók tájékoztatása a minősített termékekről és szolgáltatásokról.

Zöld tervezés

A gyártói oldal felelőssége hatalmas. Ahogyan az a Követnek a környezetbarát termékfejlesztésről szóló február végi szakmai képzésén is szóba került: a mai környezeti hatások szinten tartása érdekében a következő harminc-negyven évben 90 százalékkal kellene csökkenteni a termelés során megjelenő környezeti terheket (Ehrlich&Ehrlich fenntarthatósági képlet), ráadásul a környezeti hatások legalább 80 százalékát a tervezés határozza meg, így különös hangsúlyt kell a cégeknek fektetniük erre a szakaszra.

A Követ által ajánlott megközelítés szerint a gyártóknak hatékony anyagfelhasználással - minél kevesebb és környezetbarát alapanyaggal - a lehető leghosszabb élettartamú terméket kell előállítaniuk, miközben kevesebb hulladék keletkezik, és az újrahasznosíthatóság lehetőségei nőnek. A gyártás megtervezésének középpontjában kell állnia a hatékony energiafelhasználásnak is: az előállításnak megújuló, "zöld" energiaforrások és energiatakarékos berendezések segítségével kell megtörténnie.

Természetesen maga a termék sem maradhat ki ebből a megközelítésből: ilyenek a ma egyre gyakoribbá váló hibrid autók (lásd a "zöldautókról" szóló cikkünket), energiatakarékos háztartási eszközök, és szerencsére a sor folytatható.

A gyártás folyamata alatt a cégeknek a környezeti kockázat csökkentését is előtérbe kell helyezniük: a cél a minél kevesebb veszélyes komponens felhasználásával megfelelően biztosított kezelési körülmények közötti előállítás. Jó példák erre a vízbázisú festékek és lakkok, formaldehid nélküli bútorok.

Végezetül a termék csomagolásának is környezetbarát szempontokat kell magán viselnie: cél a lehető legkisebb tömegű és térfogatú, környezetbarát alapanyagú, többszörösen használható csomagolás, és amennyiben lehetséges, a terméket csomagolás nélkül kell forgalmazni, vagy újrahasznosított anyagot kell használni a csomagolására.