- Sokáig még az új, 225 kilowattórás dán szélerőmű karbantartói sem jöttek rá, hogy a kollégák fordítva kötötték be ezt a tíz kilowattórás cseh szélkereket, s azért áll - árulja el a titkot a tanya gazdája, dr. Nagy József. A háromszintes épület verandájáról nemcsak a jókora lendülettel dolgozó szélgépet lehet szemügyre venni, hanem a természet munkára fogott többi ajándékát is: a napelemeket, a fahulladék tüzelésére felállított kazánt például. De nem lehet látni azt a csaknem két évtizedes "folyamatot", amelyet Nagy-ferenczi Kft.-nek neveznek, s pár éve oktatórendszerként, pár év múltán pedig már EU-s támogatású kisbirtokrendszerként is ismerni fognak.

A Bükk déli lábánál, Bükkaranyos határában csak azt nem találtuk, amiért odamentünk. A tanyát. És nem leltünk ökoházat, ökofalut sem, ahol az emberek korábbi életmódjuk megváltoztatásával alkotnak félnomád közösséget. Ehelyett 60 hektáros, tóval, dombokkal és építkezésekkel tarkított, alternatív energiaforrásokat bőséggel hasznosító, patikatisztaságú farmra bukkantunk. A kórházi intenzív osztályok egyszer használatos, műanyagzacskó-papucsában lehet csak megközelíteni az "irodákat", ahol számosan dolgoznak a számítógépeken, például azon, amelyikkel "fel lehet hívni" a szélerőművet az aktuális áramtermelési adatokért ugyanúgy, ahogy az áramszolgáltató is tartja vele a kapcsolatot az ellenőrzések és a havi elszámolások miatt.

- Lego-rendszerben terveztük még a földek megvásárlását is: tudtuk, mi, hol lesz - kalauzol vissza a tanya őstörténetéhez a tulajdonos, az agrármérnök kandidátus, Nagy József.

A mai leltárban pedig már éppen úgy szerepel egy jókora tó, forrásokkal, mint az irodává is átlényegült háromszintes tanyaépület. Az energiaközpont utal rá: itt nem az ember alkalmazkodik a szél, a nap hasznosításához, hanem fordítva, ezeket az elemeket fogja munkára a gazda.

- A napelem és a kis szélerőmű által termelt áramot tápláljuk be az óra és a ház közé, a saját hálózatunkra, vagyis az ÉMÁSZ-tól a saját termelésünk mennyiségének arányában nem vételezünk áramot - tudjuk meg Nagy Józseftől. - A "megújuló energiák parkját" megpályázott uniós pénzen építettük, és építjük tovább, de nem akárhogyan: a Dunán innen semmilyen előzménye - telepítési, technológiai, működtetési munkakultúrája - nem volt az ilyen rendszereknek.

Azóta már tudják, hogy sikerült azt a szélturbinát megvenniük, amelyik a legelterjedtebb változtat Nyugat-Európában, s ami a kft.-nek külön is fontos: lehet a segítségével tanítani. Felmehetnek az erőmű tornyába, s mindent megtudhatnak a diákok az önmagát vezérelő, védő gépről. A cégnek lételeme az ismeretterjesztés, oktatási igazgatósága a piacon és az uniós támogatási szisztémában "Miskolci kistérség mezőgazdasági és alternatív jövedelemszerzési szakképző iskolája 2005-2007" elnevezéssel szerepel. A megújuló energiaforrások használatát is középfokon oktatják felnőtteknek.

Léptékváltó kisbirtokok

- A két tavunk között hamarosan lesz egy csőturbina is, az éjszakai árammal az alsóból fölhozott vizet nappal, csúcsidőszakban használjuk fel áramtermelésre, megoldva az alternatív energiaforrások egyik fő problémáját, a tárolást, konzerválást - avat be a "termelő tananyag" további titkaiba is a vállalkozás irányítója. Eközben, szinte mellesleg, megjegyzi, a második világháború óta most készül először Magyarországon új, kisméretű vízerőmű: a beruházó pesti cég a Rábán hozza létre a Nagy-ferenczi Kft. segítségével készült pályázat alapján az 1,5 megawattos "áramgyárat".#page#

A debreceni doktori iskola tagjaként is jegyzett kft. vezetője azonban ma már mást is láttat. A cég léptékváltását: a völgyzáró gáttal ellátott, még épülő tórendszert s a közeli dombokra álmodott kisbirtokrendszert. Magyarországon még egyedülálló módon alakítanak ki 1,1 hektáros birtokokat 25 tehetséges fiatal családnak. Az EU ezt a telekméretet önálló farmnak tekinti, tehát lehet pályázni is forrásokra. Az ifjú telepeseknek, valamint az idősek épülő rehabilitációs központjának közösségi központot is kialakítanak, ezek is élvezni fogják a földnek, a napnak, a szélnek az energiatermelő képességét.

- A párom vállalkozása új típusú oktatási központhoz nyert pályázati támogatást, így nincs akadálya, hogy működhessen, és az oktatás tárgya legyen a teljes energiatermelő rendszer - "zárja le" a fosszilis energiahordozókat mellőző farmgazdaság nagyiparosítási programjának bemutatását Nagy József, miközben átkalauzol a következő "megújuló" vállalkozásukhoz: magyar szakemberek szabadalmaztatta eljárással, a nyugat-európainál gazdaságosabb biodízel-termelést indítanak el már a legközelebbi időben. Az új típusú oktatási központ egy jókora kertészeti üvegházban optimalizálja majd az alternatív források energiatermelését és persze a tanítást.

Tizedannyit fogyasztó panel

Ma már jó üzlet a megújuló energia hasznosítása a Nagy-ferenczi Kft.-nek, sőt ebbéli tudásának oktatása is. Ezzel akarva-akaratlan missziót teljesít, nyitottságuk egyfajta ellenpropagandája a titkolódzó, olykor kiismerhetetlen vállalkozásoknak.

Egy-két évvel ezelőtt például egy Pest megyei falu telkeket adott a környezetvédelmet fontosnak tartó családok tervezett ökolakóparkjának. A természetes anyagokból készülő otthonokat napkollektorokkal szerelték volna fel, a szennyvizet gyökérzónás módszerrel akarták tisztítani, s áramot nyertek volna energiaerdők elégetésével. A polgármester - tudtuk meg tőle - azonban hónapok óta eredménytelenül keresi a beruházást kezdeményező vállalkozást. Egy másik projektről, a budapesti Corvin-Szigony nevű városrész rehabilitálójáról hangzott el egy konferencián, hogy hőszivattyús rendszerrel kívánja az épületek energiaellátását gazdaságosabbá tenni. A Magyarországon egyelőre csak családi házas léptékű technológia "nagyiparivá" alakításáról ehelyütt mégsem tudunk beszámolni, mert a projekt gazdája szerint a téma nem időszerű.#page#

Hasonló léptékekért felelős - de eredményeit szerencsére nem "titkosító" - vállalkozás is több van persze, Dunaújvárosban például olyan is, amely klasszikus lakótelepi panelház energiaellátását racionalizálta igen jó hatásfokkal. A korszerű fűtés- és szigeteléstechnika mellett egyebek között úgynevezett passzív szolár építészeti megoldásokat alkalmaztak, s a végeredmény az lett, hogy a korábban négyzetméterenként több mint 200 kilowattóra fűtésenergiával "telelő" panellakások ezen a télen is már tizedannyi energiát fogyasztottak.

- A dunaújvárosi Lajos király útján lévő hétemeletes panelház elöregedett szigeteléseit a mai, modern rendszerekkel váltottuk fel, illetve mind a kasseli, mind a dunaújvárosi egyetemi kutatási és számítási eredmények alapján számos további újszerű megoldást is alkalmaztunk -mondta el a Piac és Profitnak Pikóné Perjési Irén, a város víz-, csatorna- és hőszolgáltató kft.-jének ügyvezető igazgatója. - A zöldtető kialakításán túl például a lakásokban árnyékoló megoldásokat alkalmaztunk a túlmelegedés ellen. De talán a legfontosabb, hogy az otthonokban olyan szellőzőrendszerek működnek már, amelyekhez hővisszanyerők kapcsolódnak. A meleg víz előállításához pedig napkollektort használ a lakóház.

Passzív készházlakók?

A panelházba utólag építették be a szellőző- és hővisszanyerő rendszert, ám ahol ez a műszaki lehetőség "adottság" lehetne, az az úgynevezett készház. Ausztriában elképzelhetetlen, hogy az ilyen épületeket gyártó cégek megélnének az előre "beszerelt" energetikai praktikák nélkül. Az osztrák hátterű, Magyarországon működő Bien-Zenker cég is felkínálja a vevőknek az összes lehetséges korszerű megoldást. Nem éppen elégséges eredménnyel.

- Olykor találkozunk olyan vásárlóval is, aki, ha már készen vesz egy új házat 20-25 évre, hajlandó beleépíttetni minden alternatív energiát hasznosító eszközt is - érvel Kárpáti József, a cég építészeti tanácsadója. - Ekkor lesz is a házban hőszivattyú, meleg vízhez napkollektor, pelletfűtés. Ők nem foglalkozzanak a megtérülési idővel, telik nekik mindenre. Az árérzékenyebbek a legjobb esetben is csak azt képesek finanszírozni, hogy kialakíttatják a gépészeti lehetőségeket a későbbi átálláshoz.

Az alacsony energiaigényű házakért Európában szinte mindenütt kormányszintű támogatással folynak a kutatások, az eredményeket a készházak gyártói képesek a leggyorsabban átvenni. Ma már ott tartanak a tudósok, hogy a passzívnak nevezett épületeik minden négyzetmétere szezononként akár egy liter olajjal kifűthető. Az épületek légátbocsátási tényezőjét is számszerűsítik: mérik és értékelik, hogy elejét vehessék a drága pénzen felmelegített levegő távozásának. Az sem véletlen, hogy a "légtömörséget" elősegítő légcserélő berendezések minden osztrák és német készháznak a kellékei. Nálunk még nem azok -pedig 20-30 százalék közötti energiamegtakarítás érhető el velük -, meglehet, azért nem, mert nálunk nem a házak, hanem azoknak a lakói a passzívak.