Egy hazai építőipari cég alvállalkozóként szerződést kötött egy hollandiai munka elvégzésére, ám a helyszínre küldött dolgozója nem tudta a feladatát időben ellátni, mert a hatóságok nem adták meg számára automatikusan a szükséges engedélyeket. Végig kellett járnia az egyéni munkavállalási engedély beszerzésének hosszadalmas és bonyolult procedúráját annak ellenére, hogy az Európai Bizottság irányelve mást mond. A hazai cég a Solvit magyar irodájától kért segítséget. A Külügyminisztérium égisze alatt működő szervezet néhány hét alatt elérte, hogy Hollandia eltörölte az egyéni munkavállalási engedély beszerzésének kötelezettségét a szerződéses teljesítés körében kiküldött munkavállalók számára, arra a munkára és az adott időre vonatkozóan, annak ellenére, hogy a jogszabály-módosítás belpolitikai vitákat kavart.

- A Solvitot az Európa Tanács határozata alapján az Európai Bizottság hozta létre öt évvel ezelőtt, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a belső piac mélyülése egyre több irányelvet szül, és ezeket a tagállamok nem mindig alkalmazzák időben vagy megfelelően. Minden tagállamban, valamint Norvégiában, Liechtensteinben és Izlandon működik Solvit-iroda az adott ország külügy- vagy gazdasági minisztériuma, illetve egyes helyeken a miniszterelnöki hivatal égisze alatt. Magyarországon a csatlakozás óta működik a szervezet, ma a Külügyminisztérium fennhatóságával. A nemzetközi vitarendezési hálózat célja elsősorban az, hogy az egységes belső piac valóban zökkenőmentesen működjön, és az állampolgárok, cégek mozgását ne gátolják adminisztrációs félreértések vagy esetleg a hibásan átvett jogszabályokból fakadó nehézségek - mondja Kátai Anikó, a magyar központ vezetője.

2002-ben már nyilvánvaló volt, hogy az Európai Unió elvei a gyakorlatban nem mindig úgy valósulnak meg, ahogyan azt a döntéshozók elképzelték. Egyre több kötelezettségszegési eljárás indult a tagállamok ellen, és az európai bíróságokon is szaporodtak az állampolgárok, illetve cégek által indított, rendezésre váró vitás ügyek. A bizottság úgy vélte, hogy a közösségi jogszabályoknak nincs megfelelő mértékben érzékelhető hozadékuk sem az állampolgárok, sem pedig a vállalkozások irányában.

A Solvit az egyedi problémák kezelésére jött létre. Az adott országok nemzeti közigazgatási rendszere részeként dolgozó szervezet feladata az, hogy a hosszadalmas bírósági eljárásokat párbeszéden alapuló megegyezés váltsa fel a tagállamok együttműködése révén. Bár egyedi jogvitákba nem tud beleszólni - tehát olyan vitás kérdésekben, mint a cégek közötti nemfizetés vagy a nem megfelelő teljesítés, a szervezet nem kompetens -, a termékek forgalomba hozatala kapcsán felmerülő problémákban vagy a diplomák elismertetésében gyors, hathatós és ingyenes segítséget kínál.

A vállalkozásoknak elsősorban akkor érdemes a szervezethez fordulniuk, ha az általuk forgalmazni kívánt, másik uniós országban már engedélyezett termék értékesítése adminisztratív akadályokba vagy újabb nemzeti követelményekbe ütközik, esetleg áfa-visszatérítéssel kapcsolatban támadnak nehézségeik. Magánszemélyek pedig elsősorban a tartózkodási engedély megszerzése, gépjárművek nyilvántartásba vétele, a munkavállalás, a társadalombiztosítás, a jövedelemadó vagy a szavazati jogok elismerése körüli nehézségek elhárítása érdekében.

Az elmúlt öt évben összesen több mint 1700 ügyben jártak el, 82 százalékban pozitív végeredménnyel. A 2006-os éves beszámoló adatai szerint a megoldott ügyek aránya továbbra is nagyon magas, miközben az ügyintézés egyre gyorsabb: a 2005-ben tapasztalt átlagos 74 nap helyett 2006-ban már 55 nap is elegendő volt egy-egy ügy rendezéséhez.

Magyarországon a 2007 nyarán készült kimutatás szerint körülbelül 500-600 megkeresés érkezett a Nemzeti Solvit Központba. A szervezet fellépése 80 százalékban eredményes volt.

- Nemzetközi átlagban nézve ez viszonylag alacsony szám, aminek két oka is lehet. Egyrészt, hogy viszonylag szűk körben ismert a tevékenységünk, másrészt, hogy a magyar mobilitás alacsony fokú. A statisztikák egyértelműen azt tükrözik, hogy a vállalkozások ritkán élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen ügyfeleink túlnyomó része magánszemély - magyarázza a Külügyminisztériumban működő iroda vezetője.

A hálózat működésének alapja a strukturált információcsere, amelynek hátterét egy a bizottság által erre a célra kifejlesztett szoftver adja. Ha valaki - legyen szó cégről vagy magánszemélyről - azt tapasztalja, hogy egy uniós tagállamban nem tartották be a közösségi jogot, és emiatt ő hátrányba került, a saját országában működő irodához fordulhat segítségért. Ezután a képviselet felveszi a kapcsolatot az érintett országban működő Solvit-irodával, ahol kivizsgálják a kérdést, és intézkednek. Persze függ az adott ügytől, de átlagosan hat-tíz hét alatt pont kerül a vita végére.

- Nemrégiben egy külföldön élő magyar hölgy fordult hozzánk, miután az ottani társadalombiztosítási szervezet nem akarta elismerni az anyasági segélyre való jogosultságát. Ebben az esetben három óra alatt sikerült orvosolni a kérdést. A tapasztalatok azt mutatják, sokszor egyszerű ügyintézési hiba, illetve az adminisztratív apparátus szűkössége áll a probléma mögött. Ilyenkor akár néhány nap is elegendő a kérdés rendezésére. Persze, ha a megoldáshoz jogszabályt kell módosítani - amennyiben egy tagállam hibásan vette át az uniós irányelvet -, tovább tart a megoldás. Annak érdekében, hogy a határon átnyúló ügyintézés minél hatékonyabb legyen, minden évben összegyűlünk, és megvitatjuk a különböző irodák tapasztalatait. Ezenkívül a bizottság fennhatósága alatt is dolgozik egy támogató csoport - hangsúlyozza Kátai Anikó.