Bár egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kereskedelmi bankok is a magas kockázati kategóriába tartozó kis- és középvállalati (kkv) körre, eddig nem sikerült igazán vonzó ajánlatot kidolgozni a számukra. Az egymáshoz közeledés jelei viszont már mutatkoznak: a bankárok az év második felében - megtörve a kétéves tendenciát - nem szigorítanak a bírálati standardokon, sőt jövőre akár lazíthatnak is rajtuk - derül ki a Magyar Nemzeti Bank idén nyáron készült felméréséből. Továbbá egyre több a mikro-, kis- és közepes méretű vállalatoknak kínált termékcsomag és hitel, jelenleg főként devizaalapú konstrukciókban. A kedvezőbb kamatok miatt a svájci frank vagy euróalapú vállalati kihelyezések növekedési üteme például jóval meghaladta a más pénznemeken nyugvó lakossági hitelezés bővülését - olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének első féléves jelentésében. Az árfolyam ingadozásából eredő kockázatot azonban az adósnak kell átvállalnia.

Államilag támogatott

A gazdasági tárca tavaly nyáron régebbi kezdeményezéseket - Mikrohitel, Széchenyi-kártya - felkarolva, és két új konstrukciót - Európa-hitel, Midihitel - kidolgozva az állami vállalkozásösztönzés új szakaszát vetítette előre. A tervek szerint négylépcsős rendszeren, a minden vállalati mérethez igazodó hitelcsokron belül azonban nincs valódi összhang. A Széchenyi-kártya és az Európa-hitel egyre több kis- és középvállalat rövid és hosszú távú finanszírozási gondját oldja ugyan meg, de eközben elvonja a figyelmet a másik két hiteltermékről.

De elsősorban nem is emiatt foghíjas a négylépcsős hitelprogram, hanem azért, mert e két utóbbi termék feltételei önmagukban sem vonzóak (lásd a Piac és Profit 2004. július-augusztusi számát). A tárcánál őszre ígérték - és lapzártánkkor még mindig csak ígérik - a módosításokat.

A kezdő vagy banki múlt nélküli vállalkozóknak szóló Mikrohitel Program módosításán fáradozók programkoordinátorai a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és a helyi vállalkozásfejlesztési központok, illetve a GKM. Ezek eddig egy pontban tudtak megegyezni: a háromról ötmillióra emelt összeghatárban. Az MVA azonban a plafonemelést kevesli, szerinte a futamidőt is ki kellene tolni háromról öt évre, és a forgóeszközre felhasználható 20 százalékos hányadot is növelni kellene. De a bő egy éve bekövetkezett módosítás óta a Mikrohitel Program kihasználtsága folyamatosan csökkent, jelenleg a lehetőségeknek mindössze egyötödét, havonta 100 millió forintot helyeznek ki, s a tárca szerint ez indokolja a feltételek további lazítását.

A Midihitel az ötven főnél kisebb alkalmazotti létszámú, 700 millió forintos árbevétel vagy 500 milliós mérlegfőösszeget el nem érő, bankképes kkv-kat célozza. A tavaly októberi indítása óta azonban mindössze 85 darab kérelem érkezett be erre a hitelre, 69-ből lett szerződés, összesen 460 millió forint értékben, amihez 42 milliós állami szubvenció társul. E konstrukció új feltételrendszere már tisztábban látszik, mint a Mikrohitel esetében: a hitelplafon 25 millió forintra emelkedik, és új hitelcélok, mint a telephely vásárlása, is szóba jöhetnek, pontosítják személygépkocsi-beszerzésre és a fuvarozókra vonatkozó részeket is. Emellett egyszerűsödik majd az adminisztráció, a többi feltétel - maximum háromhavi Bubor vagy jegybanki alapkamat plusz egy, legfeljebb 4 százalékpontos prémium, amelyet az állam átvállal az első három évben - előreláthatólag nem változik. A kapcsolódó egyéb költségeket, ahogy a futamidőt is, a közreműködő bankok és takarékszövetkezetek állapítják meg.

Népszerű forgóeszközhitel

Az állam és a gazdasági önkormányzatok példaértékű együttműködésének nevezhető a 2003-as indítása óta folyamatos fejlesztéseken áteső, igen népszerű Széchenyi-kártya Program. Utolsó, idén július 1-jén bekövetkezett változtatása sok szempontból könnyítést hozott a vállalkozóknak. A legfontosabb lépést a plafon tízmillió forintra emelése jelenti, tehát a jelenlegi kártyatulajdonosok a futamidő lejártakor akár hitelkeretük kétszeresét is igényelhetik, ingatlanfedezet nélkül. Bővült a partnerek hálózata, az OTP, az MKB és a korábbi Postabank, augusztus 31-étől pedig az egyesített Erste Bank mellett immár a Volksbank és 107 takarékszövetkezet is csatlakozott, így a Széchenyi-kártya országszerte 965 fiókban érhető el.

A forgóeszközhitel éves kamata háromhavi Bubor - a budapesti bankközi kamatláb, jelenleg 10-11 százalék - hat százalékponttal növelt értéke, amelyből idén hármat a büdzsé átvállal. Jövőre és 2006-ban a támogatás mértéke két százalékpontra csökken, a fedezetként igénybe vehető, Hitelgarancia Rt. által nyújtott készfizető kezességvállalás éves díja pedig idén 2, jövőre 1,8 százalék lett, amelynek felét szintén átvállalja az állam. A közel húszezres ügyfélszámmal büszkélkedő konstrukció feltételeinek nyári könnyítése során a negyedéves törlesztési kötelezettség a korábbi 50 százalékról 20 százalékra mérséklődött, az ugyanakkor esedékes kamat- és díjelszámolást követően a teljes keret ismét az adós - amely már szövetkezet vagy részvénytársaság is lehet - rendelkezésére áll.

Fejlesztési sikersztori

A gazdasági tárca 2003 márciusában hirdette meg az Európa Technológiai és Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogramot - röviden Európa-hitelt -, amely a kkv-knak legfeljebb 500 millió forintos, kedvező kamatozású kölcsönt kínál. A program vonzerejét az adja, hogy az igénylők lényegében forintban jutnak euróalapú hitelhez, a részt vevő - MFB által refinanszírozott - bankoknak az árfolyam ingadozásából adódó különbözetet az állam megfizeti, így ezzel a vállalkozóknak nem kell számolniuk.

A program nyolcvanmilliárdos kerete szeptember közepére 90 százalék feletti kihasználtságot ért el. Közel 1400 darab kérelem érkezett be a bankokhoz, amelyekből csupán százat nem engedélyeztek. Tekintettel a jelentős keresletre, a kormány nemrég hozott döntése alapján további húszmilliárd forinttal bővül az eredetileg 2004-es kifutású, időközben 2006 végéig kitolt hitelprogram. Ez az összeg erre az esztendőre még elég lehet, az Európa-hitel sorsa azonban nagymértékben függ a jövő évi költségvetéstől.

Pótlólagos, pár tízmilliárd forintra azért még szükség lenne, mert az MFB-ben információink szerint egy, a kisebb - száz főnél kevesebbet foglalkoztató - vállalkozókat megcélzó, lazább fedezetelvárású, alacsonyabb kamatozású konstrukción is dolgoznak.

A humán-egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozók által igényelhető beruházási hitel mellett az MFB termékpalettáján késő tavasszal megjelent Európa Terv Projektkiegészítő Hitelprogram tarthat még számot a kkv-k érdeklődésére. Azok a vállalkozók igényelhetik, amelyek a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) valamely operatív programjának kiírásán indultak, és van aláírt támogatási szerződésük.

A minimum 5 milliós hitel a pályázat által megkövetelt saját erő felének, illetve a támogatáson felüli projektköltség forrásigényének finanszírozására kérhető. A konstrukció hasonlít az Európa-hitelhez, de valamivel drágább annál, a minimális kamatteher hét százalék körüli, amely nem tartalmazza a kezelési költséget, illetve a bankok által felszámítható egyéb tételeket, mint például a projektvizsgálati díjat vagy a rendelkezésre tartási jutalékot. A kereskedelmi bankok járulékos költségeinek hada megkerülhető ötvenmillió forint feletti kölcsön esetén, ilyenkor ugyanis egyenesen az MFB-hez is be lehet küldeni a kérelmet. A projektkiegészítő hitel pozitívuma, hogy a vissza nem igényelhető áfát is finanszírozza, nem így a forgóeszközök vásárlását. A lejárat a projekt megtérüléséhez igazodik, de legfeljebb 15 év lehet.

Pályázati kiírások

A kis- és közepes méretű vállalatok fejlesztésére az Európai Unió társfinanszírozásával kiírt pályázatok az NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjában (GVOP) találhatók meg. Ezek döntő többsége szeptember végén lezárult, de 2005 elején várhatóan kisebb-nagyobb módosításokkal ismét megnyílik. Bár a GVOP kiírásaira több mint 11 ezer pályázat érkezett, eddig nem sok szerződést kötöttek. A projektvizsgálati folyamat látszólag komoly kihívások elé állította a GKM Széchenyi-programon edzett munkatársait. A felgyűlt, több ezer pályázattal kapcsolatos adminisztrációt az augusztusban miniszteri rendelettel 60 naposra kitolt elbírálási határidő sem gyorsítja fel. Így könnyen előfordulhat, hogy a dokumentációját az év elején beküldő pályázó november-decemberben értesül annak sorsáról, de siker esetén is csak a projekt előrehaladásának bizonyítékaként szolgáló első számlacsomag beküldését és ellenőrzését követően, azaz akár egy év elteltével juthat a pénzhez.

A GVOP kiírásain túl a gazdasági tárca népszerű, hazai finanszírozású, kkv-t segítő programjai - mint például az interneten való megjelenés támogatása vagy a különböző turisztikai pályázatok - is lejárnak október végéig.