Igen dinamikusan, 38 százalékkal bővült a kétoldalú külkereskedelmi forgalom Magyarország és Románia között 2004-ben: 590 millió eurós magyar aktívum mellett meghaladta a 2,1 milliárd eurót. Ebből a volumenből a magyar export több mint 1,4 milliárd euróval részesedik - ez 43 százalékos növekedés az előző évihez képest -, míg a román szállítások 29 százalékkal bővültek, és elérték a 730 millió eurót.

Előkelő helyezések

A látványos növekedés a két ország gazdaságának a nyugat-európai átlagot jóval meghaladó mértékű fejlődéséből, valamint a multinacionális cégek és a vegyesvállalatok által generált szállításokból táplálkozott.

A kétoldalú áruforgalom volumene meghaladja számos EU-tagországgal folytatott kereskedelmünk szintjét: Románia az összforgalom alapján összeállított sorrendben a tizedik legnagyobb külkereskedelmi partnerünk. A román statisztikai adatok szerint hazánk Románia 2004. évi teljes importforgalmában a kilencedik, míg exportjában a hatodik helyen áll.

Délkeleti szomszédunk az Európai Unión kívüli régióban a magyar export legjelentősebb felvevőpiaca.

Ami a forgalom összetételét illeti, a magyar kivitel 83 százalékát a feldolgozott termékek, valamint a gépek és berendezések adják. E termékcsoportok szállításainak dinamikus - például a gépexport 157 százalékos (!) - növekedése ellensúlyozni tudta az agrártermékek kivitelében tapasztalható mintegy 20 százalékos elmaradást. A magyar agrárexport értéke ugyanis tavaly a 2003 azonos időszakában regisztrált 203,9 millió euróról 161,9 millió euróra csökkent. Behozatalunkban szintén a magas feldolgozottságú termékek dominálnak 79 százalékos részaránnyal és az átlagosnál nagyobb mértékű bővüléssel.

Kedvező adatok, vonzó változások

A román kormány - a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan - kiemelt célként jelölte meg a gazdasági reformok, a szerkezetátalakítás, valamint a privatizációs folyamat felgyorsítását, az ország exportteljesítményének fokozását. E célok valóra váltásában nagymértékben számoltak a külföldi tőke bevonásával és a befektetésekhez vonzó gazdasági-üzleti környezet megteremtésével.

A Magyarország és Románia közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok reményteljes fejlődése megbízható alapot szolgáltat a romániai piaci jelenlétre törekvő magyar cégeknek.

A 2004. évi makrogazdasági adatok kedvező képet mutatnak: Romániában a GDP növekedése 8,3 százalék, az infláció 9,3, a munkanélküliségi ráta pedig 6,5 százalék volt. A román kormány adóreformja - amelynek nyomán a 2005. január 1-jétől a nyereség és a személyes jövedelmek után egyaránt 16 százalékos egységes adót kell fizetni - a magyar vállalkozókat is arra biztatja, hogy külföldi befektetési terveikben Romániát is célországként vegyék figyelembe.

Befektetői kapcsolatok

Tavaly év végén Romániában több mint ötezer magyar tőkeérdekeltségű cég volt bejegyezve - közülük 674 társaságot a múlt év folyamán alapítottak -, ezzel hazánk a hetedik legnagyobb befektető az országban. A bejegyzett cégek törzstőkéje december 31-én 347,07 millió dollár volt, ez a 12. helyet jelenti a romániai külföldi befektetők rangsorában; valójában azonban a ténylegesen befektetett össztőke értéke mintegy 720-740 millió dollárra becsülhető.

A legjelentősebb új magyar tőkebefektetések az OTP-ROBANK-ügylet és a Mol akvizíciója - a romániai Shell-hálózat felvásárlása - voltak. Emellett jellemzően a már megszerzett pozíciók konszolidálása folyt - például a Richter Gedeon tőkeemelése marosvásárhelyi cégében - és új - az EU-csatlakozás után realizálandó - befektetések előkészítése.

Magyarországon a román származású tőkét több mint hatezer bejegyzett vállalkozás képviseli, amelyek jegyzett tőkéje 50-55 millió dollár. Ebből a román nemzeti olajtárság - a PETROM - vezeti a listát mintegy 17 milliós tőkebefektetéssel, amely várhatóan - a magyarországi hálózat bővítésével - növekedni fog, miután Magyarország EU-csatlakozásával élénkült a romániai befektetők érdeklődése. A továbbiakban elsősorban kereskedelmi, logisztikai bázisok létrehozására lehet számítani.