Magyarország hosszú távú fejlődésének kíván irányt szabni a kormány az Európa Terv összeállításával. Az építőkockák a különféle országos stratégiák és elképzelések, köztük a legfontosabb a 2007-től elérhető európai uniós források felhasználását koordináló II. Nemzeti Fejlesztési Terv. Az elmúlt év derekán megkezdett előkészítés eredményeképpen február végére áll össze az Európa Terv alapját képező első munkaanyag, a fejlesztéspolitikai koncepció.

- Milyen stádiumban van az előkészítés, lehet-e tartani a vállalt határidőket?

- Időben vagyunk, a munkaanyagok elkészültek, de még nincs olyan dokumentum, amelyet a kormány jóváhagyott volna, és amit így a nyilvánosság elé tárhatnánk. Jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Hivatal tervezőinek asztalán van az első vázlat, amelyet nemsokára megvitat a tavaly novemberben létrehozott új intézmény, a Fejlesztéspolitikai Kabinet. Az ügy fontosságát jelzi, hogy e kabinetet a miniszterelnök személyesen vezeti, a két alelnök pedig Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és Kóka János, a gazdasági tárca vezetője. Miután lezajlottak az egyeztetések, a fejlesztéspolitikai koncepció februárban a kormány elé kerül, és április végéig várhatóan az Országgyűlés is elfogadja.

- Melyek lesznek a fejlesztéspolitikai koncepció lényegi pontjai?

- A legfontosabb célok és prioritások a magyar sajátosságokból következnek, de természetesen figyelembe vesszük az európai uniós tagságból adódó követelményeket is. Alapvető célunk egyértelmű: versenyképessé kell tennünk az egész országot. Ez csak úgy képzelhető el, ha versenyképes lesz a gazdasága, ha a társadalom "tudásalapúvá" válik, ha erősítjük a kohéziót, elősegítjük a foglalkoztatást, és mindezt a fenntartható fejlődés szempontjainak betartásával. Az elhangzottak az Európai Unió lisszaboni stratégiájában meghatározott célok, tehát itt lényegében nem kellett semmi újat kitalálnunk. A megvalósításban azonban már nem elég az általános európai recepteket követnünk: szükség van a hazai "fűszerezésre". A prioritás szót sajátos tartalommal használják az unióban, azokat a területeket jelölik vele, ahol a legcélszerűbb beavatkozni, azaz támogatásokat adni. A foglalkoztatás növelését nálunk például az akadályozza, hogy az emberek nem szívesen költöznek más városba. Ezért a munkavállalók mobilitását az ingázás könnyítésével javíthatjuk, azaz könnyebbé kell tennünk a közlekedést. A foglalkoztatási szerkezet javítását célozza továbbá a bölcsődék, óvodák építése is, hiszen így a nők könnyebben visszatérhetnek a munkaerőpiacra, ahogy hasznos megoldás a távmunka-lehetőségek támogatása is. A fejlesztéspolitikai koncepció legfontosabb része a prioritások felsorolása lesz, az oktatás, az informatika, az innováció csak néhány olyan terület, amely kiemelt figyelmet érdemel.

- Egy objektív fontossági sorrend felállítása nagy ívű társadalmi egyeztetést feltételez. Milyen lehetőségek lesznek az érdekeltek, érintettek számára a tervezési munkában való részvételre?

- Több száz érdek-képviseleti, szakmai, társadalmi és civil szervezettel fogunk egyeztetni, bevonjuk a kamarákat, az önkormányzati szövetségeket és a kistérségeket is. Ők a tervezők partnerei lesznek, miközben a felsorolásból kimaradt régiók - "forradalmi" újdonságként - a tárcákkal egyenrangú szereplőkként vesznek részt a tervezésben. Elképzeléseinkkel január 10-én lépünk a nyilvánosság elé egy Partnerségi nyitányra keresztelt konferenciával, amelyen részt vesz a kormányfő és hat miniszter is. Biztos vagyok benne, hogy a széles tömegek figyelmét sikerül felkeltenünk ezzel a rendezvénnyel. Ezután indul a társadalmi egyeztetés. Már a fejlesztéspolitikai kabinet elé került annak módszertana, hogy miként aktivizálhatunk minél több, a közügyek iránt érzékeny állampolgárt.

- Hogyan lesz energiájuk ennyi véleményt akár csak meghallgatni is - nem hogy figyelembe venni?

- A Nemzeti Fejlesztési Hivatalban alig háromtucatnyian foglalkoznak a terv elkészítésével, tehát nincs elég emberünk ahhoz, hogy minden fórumon részt tudjunk venni. Ezért jól átgondolt munkamegosztásra lesz szükség: a lakossági rendezvényeken összegyűjtött javaslatokat az önkormányzatoknak kell begyűjteniük és rendszerezniük, majd a kistérségi csatornákon át a régiókhoz és hozzánk eljuttatniuk. Továbbá el fogunk indítani egy internetes fórumot azok számára, akik nem mennek el egy lakossági rendezvényre, de a hivatallal szívesen szóba állnának. 2004 első felében, a pályázati rendszer indulásakor több mint félmillió érdeklődő látogatott a honlapunkra. Ha ennek a számnak csak a töredéke gyűlik össze regisztrált javaslatokban, már az is csodálatos eredmény. Természetesen minden ötletet nem tudunk beépíteni, mert lesznek, amelyek kioltják egymást, vagy irreális célokat tűznek ki, de minden véleményt meghallgatunk. A tervezési munka részeként ezen túlmenően a települési önkormányzatoknak és a kistérségeknek gőzerővel kell dolgozniuk saját projektötleteiken, hogy ha majd 2007-től elindul az a közel 25 milliárd euró Magyarország felé, akkor mielőbb ki lehessen válogatni a támogatásra leginkább érdemes pályázatokat.

- Tehát ezekből a begyűjtött javaslatokból áll majd össze az új terv?

- Igen, meg az együttesen elfogadott prioritásokból. A projektötletek fontos információkkal látják el a tervezőket, hiszen jelzik, hogy az önkormányzatok, az emberek milyen fejlesztéseket tartanak fontosnak. Egyébként a kormány is készül a maga projektjeinek kidolgozására. Ezek olyan drága, esetenként több tízmilliárd forintot felemésztő egyedi fejlesztések vagy több beruházásból álló programok, amelyeknek már az előkészítéséhez is rengeteg pénz kell - meg persze sok hónapnyi, néha több évnyi idő. A 2005-ös költségvetésben hétmilliárd forint szerepel erre a célra, és ha a keret nem bizonyul elegendőnek, további húszmilliárdra vállalhatunk kötelezettséget. Olyan projekteket kell kiválasztanunk, amelyekről tudjuk, hogy az unió 2006 után is támogatni fogja. Ezek főként közlekedési infrastruktúrát érintő beruházások lesznek, amelyek előkészítéséhez még az országstratégia kidolgozása előtt neki kell látnunk, hogy ne veszítsünk egy évet.

- Legutóbbi értesülések szerint nyolc ágazati operatív program lesz, és a régióknak is saját, az önkormányzati és kistérségi stratégiákból felépített elképzelésekkel kell rendelkezniük. Még ha sikerül is erőforrásokat mozgósítani minden szinten a helyzetelemzési, tervezési, projektgenerálási feladatok elvégzésére, az eredmények összefésülését hogyan fogják megoldani?

- Elöljáróban hadd jegyezzem meg: még nem született döntés arról, hány operatív program lesz. Ami a kérdését illeti, már a módszertan kidolgozása is komoly erőfeszítést igényel. A korábban említett kétirányú munka párhuzamosan folyik, egyszerre készül az ország és a régiók stratégiája. A találkozási pont a nyolc tematikus munkacsoport, amelyekben minden régió képviselője részt vesz. A munkacsoportok nem ágazatok, hanem olyan integrált témák köré szerveződnek, mint az egészséges társadalom, az élhető környezet vagy a dinamikus településrendszer. Ugyanakkor maguk a régiók is szerveznek ilyen munkacsoportokat, ahol meg az ágazati szereplőkkel tudják egyeztetni szempontjaikat. A koordinációt nagymértékben könnyíti majd a hivatalunkban idén munkába álló szoftver, amely segít abban, hogy a dokumentumok tervezése közösen történjék.

- Az elkövetkezendő évtized fejlesztéspolitikai koncepciója súlyánál fogva egyetértésen alapuló szavazást követelne meg az Országgyűlésben. Ismerve a magyar politikai környezetet, hogyan akarják kivívni az ellenzék együttműködését?

- Tavaly nyáron valamennyi parlamenti párt frakcióját felkértük, hogy jelöljék ki azokat a szakértőket, akik részt fognak venni a terv előkészítésében. Jelenleg tehát szakértői szintű egyeztetések folynak. Természetesen ezek még nem haladhattak nagyon előre, hiszen eddig főleg a helyzetelemzéssel foglalkoztunk. Nem merem megelőlegezni, hogy a parlamenti pártok hogyan viszonyulnak majd a fejlesztési koncepcióhoz. Azt viszont le szeretném szögezni, hogy itt nemcsak szükség, hanem lehetőség is van az együttműködésre. Nem a jelenlegi kormány vagy a koalíció elképzeléseiről van szó, hanem ez egy igazi nemzeti ügy, és minden politikai erőnek kötelessége, hogy részt vegyen Magyarország jövőjének megálmodásában.