A legjelentősebb kereskedelmi partnerünk a három északi ország közül Svédország. A Dániába irányuló magyar kiszállítások volumene intenzíven növekszik, s 2001-ben az ide irányuló magyar export nagysága már-már megközelítette a finnországit. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezetében mindhárom ország esetében a gépek és gépipari berendezések kapják a legjelentősebb szerepet. Korábban csökkent az északi államokba kivitt magyar élelmiszer-ipari termékek értéke, tavaly azonban megállt ez a folyamat, és ismét egyre több élelmiszert tudunk szállítani e régióba.
2001 első kilenc hónapjának adatai szerint Svédország és Dánia esetében jelentősen lecsökkent a külkereskedelmi mérlegünkben korábban tapasztalt deficit mértéke. Ma már csak a finn viszonylatra jellemző, hogy az oda irányuló magyarországi kivitel alig több, mint a fele a behozatalnak.

*

Svédország befektetéseinek értéke 600 millió dollár körül volt 2000-ben, ez az elmúlt évben nem változott jelentősen. Ma Magyarországon körülbelül 400 svéd érdekeltségű vállalat működik, az általuk foglalkoztatottak száma meghaladja a 12 ezer főt. A cégek elsősorban termelőtevékenységet folytatnak, de jelentős a kivitelező vállalatok területén is a svéd érdekeltség. 2001-ben intenzíven növekedett a finn beruházások száma, és értékük megközelítette a svéd beruházásokét.
A három ország közül tavaly Dánia magyarországi befektetései növekedtek a legdinamikusabban. A sokáig óvatos dán vállalkozók a Grundfoss magyarországi sikerein felbuzdulva több ágazatban is tárgyalásokat kezdtek. Ami már biztos: a Coloplast egészségügyi termékeket gyártó cég egy közel 15 millió dolláros invesztícióval Tatabányán épít gyárat, amely előreláthatóan 280 embernek ad majd munkát. További egyeztető tárgyalások folynak számos kisebb, elsősorban mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és műszaki területen tevékenykedő vállalkozás magyarországi letelepedéséről.
Bár az unión belül az információtechnológiai ipar ezekben az országokban a legfejlettebb, az ilyen irányú magyarországi dán beruházások még váratnak magukra. Az ITD Hungary 2002 áprilisában tervezi egy szakértői csoport meghívását, amellyel feltérképeznék az ezen a területen mutatkozó hazai lehetőségeket és a befektetői igényeket.

*

Az ITD Hungary északi országokért felelős szakértője, Kukucska Pálné elmondta: sok magyar vállalkozás érdeklődik beszállítási lehetőségek iránt északi országok vállalatainak, elsősorban az információtechnológiai, az elektronikai ipar, a járműgyártás, a szerszámgyártás és a textilipar területéről, de ma még kevés a megkötött szerződés.
Mind a svéd, a dán vagy a finn vállalatok nagyon magas követelményeket támasztanak partnereikkel szemben. A megfelelő minőség, a just in time beszállítás, az alacsony árak és a kilencvennapos fizetési határidő nem könnyen teljesíthető kritériumok. A skandináv országok vállalatai általában koncentrált üzletpolitikát folytatnak, amelyben a beszállítói kapcsolatokat hosszú távra tervezik. Elsősorban olyan megbízható és tőkeerős partnereket keresnek, amelyek a gyártót akárhová követni tudják. Ha például holnaptól a Volvo Kínában szereli össze autóit, a beszállítóknak alkalmazkodniuk kell a változáshoz. Egy új partner pedig csak akkor jöhet szóba, ha a korábbival azonos minőségű terméket kínál, alacsonyabb áron.
Egy magyarországi vállalkozás számára valószínűleg még sokáig az első beszállítónak való beszállítás jelenthet piacot – véli Kukucska Pálné. Szerinte elsősorban az élőmunka-igényes, nagy szaktudást követelő ágazatokban – mint például a szerszámgyártás – van kereslet kifejezetten magyarországi cégekre.

*

Bár az északi államok magyarországi befektetéseinek összvolumene, a termelőegységek száma és a foglalkoztatottak létszáma növekszik, a világgazdasági recesszió hatása itt is érződik: néhány vállalat kivonul, mások bizonyos tevékenységeik leépítésére kényszerülnek. Az anyavállalatnál lezajló racionalizálás akarva-akaratlanul hat a magyarországi cégre is. A finn Elcoteqtől a svéd Ericsson – értékesítési nehézségei miatt – megvonta a megrendeléseit, így finnországi vállalata jelentős leépítésekre kényszerült, és ez hatott az itteni gyár helyzetére is. A pécsi ipari parkban a finn Eimo vállalat lépett a Nokia Monitor Kft. helyébe: a cég az elektronikai részegységek gyártásával foglalkozó Elcoteq számára gyárt Nokia mobiltelefonokhoz előlapokat.
Az északiak koncentrált üzletpolitikájának és gazdasági megfontolásoknak köszönhetően a már hazánkba települt vállalatok – ha pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek – vonzzák maguk után a legjelentősebb beszállítóikat is. Legutóbb a pátyi M1-es business parkba azért települt be a finn Stora Enso Packaging, mert legfőbb partnerei, a Nokia és a Flextronics már régóta itt termelnek. A befektetés értéke 8 millió dollár volt.
A kedvező országvélemények elősegítik a befektetések növekedését. Van azonban, ami lassítja: 2000 végén, pénzügyi okokra hivatkozva, hazarendelték a finn kereskedelmi tanácsost, 2001 nyarán pedig – hasonlóan gazdasági megfontolásból – az ITDH bezárta a helsinki és koppenhágai magyar kereskedelmi irodákat. A Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Intézet most inkább Amerikára és a környező országokra koncentrál – mondja Kukucska Pálné.
A jövőben az északi országokban a kereskedelemfejlesztési feladatokat többnyire a magyar konzulátusokon dolgozó külgazdasági attasék fogják ellátni, egyedül Stockholmban működik továbbra is önálló kereskedelmi iroda.

Gripen-várakozások

A legnagyobb svéd vállalatok szinte az első külföldi befektetők között voltak Magyarországon. Ma már – a gyártáson túl – többen a kutatási és fejlesztési üzletágukat is hazánkba telepítették, kihasználva az itteni szellemi kapacitást és javítva a magyar know-how-t. Ezen túlmenően az Ericsson például a hazai alapkutatásokat is támogatja, és nagysebességű hálózatok kutatására alkalmas laboratóriumot működtet a Budapesti Műszaki Egyetemen.
A magyarországi svéd tőkebefektetések ugrásszerű megnövekedése a Gripen repülőgépekről szóló lízingszerződések aláírását követően várható. A svéd kormány a 108 milliárd forintos beruházási értékre 110 százalékos ellentételezést vállalt, kilenc év alatt. Ennek 30 százaléka beruházások formájában fog visszaáramlani a magyar gazdaságba, 70 százalékban pedig magyar áruk és termékek svédországi többletexportját teszi lehetővé. Miután a magyar kormány álláspontja a „minél többet, minél előbb” elv volt, a szerződés előrevetíti, hogy már 2002-ben intenzívebbé válik svéd részről a befektetési lehetőségek keresése. Azt, hogy a kompenzációs megállapodásba mely vállalatok teljesítése számíthat bele, azt a repülőgépeket gyártó Saab vállalatnak kell előzetesen kijelölnie. A szándékok szerint egy most alakuló svéd kockázatitőke-alap hivatott majd ezeket a befektetéseket segíteni.

Titokzatos dánok

Nehéz valós adatokat közölni a magyarországi dán érdekeltségek számáról, méretéről, beruházásaik volumenéről. A dán nagykövetség kereskedelmi osztályán regisztrált dán vállalatok száma 60 körül van, de – miután a bejelentkezés nem kötelező – a munkatársak szerint ezen felül akár 150–200 dán cég is működhet hazánkban. Ezek között ugyanúgy megtalálható a minimális beruházással idetelepült egyszemélyes kiskereskedelmi képviselet, mint a több száz millió dollárt invesztáló, több mint száz főt foglalkoztató gyártó vállalat is. A legnagyobb dán befektető egyébként a Teledanmark telekommunikációs cég. A követség kereskedelmi osztályának becslése szerint összesen 2000 körülire tehető a dán érdekeltségű vállalatok által foglalkoztatottak száma. Arról azonban, hogy milyen volumenű lehet a befektetett tőke nagysága, még csak becslésekbe sem hajlandók bocsátkozni. Egy ilyen kis ország vállalkozói közül sokan üzleti titokként kezelik a beruházásaik nagyságát – mondta el kérdésünkre a követség munkatársa.

Finn portál

A már 15 országban működő FinnAgora alapítvány előreláthatólag 2002 tavaszán kezdi meg működését Budapesten. Célja a finn–magyar kulturális, tudományos, gazdasági és technológiai együttműködések kialakulásának elősegítése, s hogy az új gazdaság technológiai lehetőségeit kihasználva elérhetővé tegyen különböző szolgáltatásokat.
A FinnAgora nem csak az üzleti világ szereplőit szolgálja; támogatást nyújt majd művészek, diákok és kutatók számára is, illetve különböző projektekhez (például publikációk, kutatási programok, szemináriumok, konferenciák, kiállítások, cserelátogatások és tréningek).
Az alapítvány egyszerre teremti meg a kapcsolatfelvétel fizikai és virtuális lehetőségét. A hálózati portál fórumot teremt arra, hogy a különböző földrajzi helyeken keletkező tudást, know-how-t közelebb hozza egymáshoz. Az oldalon összegyűjtve megtalálhatók lesznek a különböző üzleti és társadalmi információk, a mögötte lévő szervezet pedig elősegíti a partnerkeresést és a kapcsolatfelvételt a szereplők között. A tényleges találkozási helyszín egy budapesti internetkávézó és -könyvtár lesz.