A nemrégiben az Év Vállalkozója Magyarországon címmel kitüntetett Hetényi Pétert, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökét arról kérdeztük, érezhető-e a német dekonjunktúra hatása Magyarországon.

– Németország gazdaságának állapota jelentősen befolyásolhatja Magyarország fejlődését. A jelenlegi német folyamatoknak milyen hatásai érzékelhetők a kétoldalú kereskedelemben, a tőkebefektetések területén és a hazai német–magyar tulajdonú vállalatok tevékenységében?

– A stagnáló vagy recessziós gazdasági jelenségeknek eddig csak csekély hatása volt a magyar konjunktúrára, a növekedési ráta ezért még mindig megközelíti a négy százalékot. Ha a németországi, illetve a világ többi részére is kiterjedő recesszió tartósnak bizonyul, Magyarországon is vélhetően erősebben fogja éreztetni hatását. A hatások a kérdésben foglalt minden területen, de főleg a kétoldalú kereskedelemben és a közvetlen külföldi beruházásokban jelentkezhetnek majd. Azok a német érdekeltségű magyar vállalatok, amelyek a fogyasztási javak piacára koncentrálnak, véleményem szerint kevésbé vannak ennek kitéve, legalábbis amíg a lakosság jelenlegi fogyasztáscentrikus viselkedése nem változik meg. Döntő lehet, hogy a németországi konjunktúra mikor kezd ismét fellendülni. Ha ez az év közepéig megtörténik, akkor elemzők szerint – és mi is ebben bízunk – van esély arra, hogy Magyarországnak nem kell leszállnia a Németország és más országok által már megjárt konjunkturális mélységekbe, hanem az előző években jellemző, gyors növekedési tempóját ismét felveheti. Ellenkező esetben a „völgymenetet” időeltolódással bár, de Magyarország sem kerülheti el. Mindenképpen fontos lenne, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme az EU-átlag kétszeres értékén maradjon, és ezzel az ország felzárkózása folytatódhassék; erre reális esélyt látunk.

– Milyen jövőbeli trendek képzelhetők el, figyelembe véve Magyarország remélhetőleg közeli uniós csatlakozását is?

– A növekedéshez az ország előttünk álló EU-csatlakozása további lendületet adhat. Az egységes európai piac ugyanis energiákat szabadít fel Magyarországon és Magyarország számára is. Ezt a pozitív várakozást kissé beárnyékolja, hogy egyes területeken nehezen képzelhető el a problémák felszámolása a belépés időpontjáig. Ilyen problémás terület egyrészt a közigazgatás, amely költségek, hatékonyság és szervezettség tekintetében még sok kívánnivalót hagy maga után. A másik terület a kis- és középvállalatoké, amelyek versenyképesség dolgában nincsenek felkészülve az európai piacra, és ezért könnyen bekövetkezhet a csődök számának és a munkanélküliségnek az emelkedése.

Hetényi Péter: „Döntő lehet, hogy a németországi konjunktúra mikor kezd ismét fellendülni. Ha ez az év közepéig megtörténik, akkor esély van arra, hogy Magyarországnak nem kell leszállnia a Németország és más országok által már megjárt konjunkturális mélységekbe”

Csökkenő magyar versenyelőnyök

A bérek folyamatosan, igaz, mértéktartóan emelkednek Magyarországon, a külföldi érdekeltségű vállalatoknál az átlagot kissé meghaladó mértékben is – áll abban a tanulmányban, amelyet a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum bérezési tanácsadó társaság készített 2001–2002-re vonatkozóan a külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok bérezéséről.
A külföldi társaságok átlagosan a magyar átlagkereset másfélszeresét fizetik munkavállalóiknak. A fizetések 2001-ben átlagosan 15 százalékkal emelkedtek, 2002-re pedig mintegy 10 százalékos emelkedést várnak, illetve terveznek. A béremelkedés 3-4 százalékkal haladja meg az inflációt, ami mértéktartó eredmény, és nem veszélyezteti a gazdasági fejlődést.

Sokkal komolyabb veszélyforrást és terhet jelent a vállalatoknak a változatlanul magas járulékos bérköltség. Ez a költségtényező nemzetközi összehasonlításban – és különösen a környező országokat tekintve – érzékelhető hátrányává válik Magyarországnak. A magyar államnak csökkentenie kell a vállalatok járulékterheit – szögezi le a tanulmány.

„Drámai mértéket ölt” a szakképzett munkaerő hiánya. Egyrészről teljes foglalkoztatás mutatkozik, másrészről azonban magas a munkanélküliség azok körében, akiket elégtelenül vagy rossz szakmára képeztek ki. A jövőben is jelentősen emelkedik a vállalatok szakemberigénye. A kialakult helyzetért a szakképzési rendszer és a nem megfelelő gyakorlat okolható: a szakmai képzésben és továbbképzésben ugyanis figyelmen kívül hagyják a vállalatok igényeit. Az állam az egyetemi képzést részesíti előnyben, így főképpen a képzett szakmunkásokból mutatkozik hiány. A vállalati továbbképzések széles skálája nem oldja meg a problémát.
A 2001. december végén elfogadott felnőttképzési törvény sem veszi figyelembe a gazdaság igényeit, tehát a jogalkotók – a német szakértők szerint – az irányváltás lehetőségét mulasztották el. A szakképzés hiányosságaival veszélybe kerül Magyarország egy korábbi, „hagyományos” erőssége a nemzetközi versenyben.
Ezzel együtt, a külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok többsége többé-kevésbé elégedett saját gazdasági helyzetével – zárul a tanulmány.