Hitvita gerjesztője lett dr. Szemján Tibor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Foglalkoztatási és Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezetője. Az autóban, Nyíregyházáról Mátészalka felé döcögve, folyamatosan biztatta útitársát, a Homokszem Kft. ügyvezetőjét, Poór Józsefet, meséljen falujának, Beszterecnek és környékének energianád-akciójáról, amíg engedik szóhoz jutni, hiszen ahová igyekeznek, ott a vendéglátó az energiafűzre esküszik: Szilágyi János, a mátészalkai Szilker Agro Kft. ügyvezetője csalódott a nádban. A hitvitában az a jó, hogy sor kerülhet rá, hiszen - mondja Szemján Tibor - a két növény már a következmény.

Megmozgatja a fantáziát

Az előzmény az erőmű, ahol eltüzelhetik a nádat is, a fűzet is. Az "áramgyár" a puszta létével megannyi kérdésre ad választ. Például arra, hogy milyen ismeretek kellenek az energianövény termesztéséhez; hogyan, mivel és mikor kell betakarítani; kinek - a gazdának, az erőműnek - kell-e tárolnia a termést; mikor, s milyen minőségi kritériumok alapján fizetnek a gazdának; az átvételi ár a villamos áram árától függ-e, vagy a kereslet-kínálat klasszikus mezőgazdasági szabályaitól; mekkora mennyiségnél rentábilis energianövényt termeszteni; milyen távolságra lévő erőművet lehet, érdemes ellátni?

Az "üzleti" kérdéseknél is fontosabb, hogy legalább 1,7 millió hektár számít csekély aranykorona-értékű mezőgazdasági területnek az országban, s gazdáiknak egyre inkább nyűg az ilyen kihasználhatatlan "vagyon". Ezek a földek arra így is alkalmasak, hogy legalább 200 petajoule energiát jelentő, biomasszának alkalmas növényt termesszenek rajtuk. Tény, hogy az uniós csatlakozás következményeként ki kell vonni szántókat a mezőgazdasági művelés alól. Egy esetben kivétel tesz az EU: ha energianövényt termesztenek rajtuk. Számítások szerint így további 100 petajoule energiára tehetünk szert, s végső soron az ország energiaszükségletének 10 százalékáról gondoskodhatnak az energetikai növények. Szabolcsban a legalább 60 ezer hektár rossz minőségű föld kevés embert tart el. Nem is véletlen, hogy többek fantáziáját - néhányaknak meg a pénztárcáját is - megmozgatta: a közgondolkodásban mindinkább polgárjogot nyerő alternatív energia növénytermesztési lehetőségeit érdemes kihasználni. Vásárosnaményben pedig már épül egy 230 megawatt kapacitású kombinált ciklusú, gázzal működő erőmű, amelynél a keletkező hulladék hőt arra használják fel, hogy 300 ezer tonna kukoricából 100 tonna etanolt állítsanak elő. De mert még mindig marad hulladékenergia, azt az úgynevezett hőpaplanos kertészeti kultúra hasznosítja, első lépésben 50, a másodikban már 100 hektáron.

- Tervezünk egy 10-15 megawatt kapacitású biomassza erőművet is - közli az energianövények termelőit leginkább érintő információt a vásárosnaményi energetikai cég, a Szatáv Rt. vezérigazgatója, Imri László. - Itt az úgynevezett vágástéri hulladék eltüzelésére, illetve energianövények hasznosítására lesz mód. Évi 100 ezer tonnányi biomasszából állítanánk elő villamos áramot.

Kínai nád vagy japán fűz?

A vezérigazgatótól tudjuk, az "áramgyár" felépítésével párhuzamosan a növénytermesztést is megszervezik. Létrejött a Szatmár-vidéki Infrastruktúra-fejlesztési Kht., amelynek tagja Fehérgyarmat kistérségéből 48 önkormányzat, Csenger környékéről pedig további hat helyhatóság. Ebben a térségben az energetikai növények összegyűjtését, szállítását s a termeltetést is maga az erőmű szervezi.

- Tudatos, hogy először a kombinált ciklusú gázerőmű készül el - magyarázza a kapcsolatot az alternatív energiához Imri László -, az áramot megvásárló partnernek csak így tudjuk garantálni a hosszú távú szerződésben vállalt energia előállítását. A kisebb biztonsággal működő biomassza-erőműnek is helye van tehát, de a második helyen. Bár az erőmű a logikai - és technológiai - sor végén van, mégis elsőnek kell elkészülnie. A kérdés pedig az, hogy mekkora a kockázata a befektetőnek, ha nem az ő földjein és nem ő vet? S vajon hogyan számol a tulajdonos, amikor dönt, hogy nem búzából, hanem kínai nádból, japán fűzből akar megélni az elkövetkezendőkben? A vásárosnaményi vezérigazgató válasza az, hogy az alacsony, 6-12 aranykoronás földek zöme hagyományos körülmények között legelőnek, erdőnek jó. Mégis lehet hosszú távon intenzív agrártermesztést folytatni. Az erőmű ugyan nem akar földtulajdonos lenni, de kész 10-15 éves szerződéseket kötni a termelőkkel.

A földtulajdonosok, akik "eladják" a munkaerejüket is, megtalálják anyagi számításukat. A szabolcsi hitvitához így jutunk el: a gazdálkodók már-már nem azon hezitálnak, hogy jó dolog-e "energiát vetni és aratni", hanem azon, hogy náddal vagy fűzzel kötelezzék-e el magukat akár évtizedekre is.

Drága a kezdés

Szemján Tibor nem is kíván a kínai nád, illetve a japán fűz mellett vagy ellen voksolni, védje csak mindenki a magáét. Ő az energetikai célokra kivágott fa miatti túlkapásokról emlékezik meg néhány keresetlen szóval: az indokolatlan és mind gyakoribb erdőpusztítások nem azonosak a megújuló energia hasznosításának programjával. Sőt, több mint károsak az ilyen erdőkbe "befektetők", hiszen a fával fűtő lakosság is, a bútoripar is felhajtott áron jut hozzá a tüzelőhöz, illetve az alapanyaghoz.

- Fagytűrővé nemesítették a pécsi vállalkozók a kínai nádat, ővelük szerződve kapcsolódtunk be az országos mikroszaporító programba - mutatja be a Homokszem Kft. ügyvezetője, Poór József a számára oly fontos növényt. - Azzal számolunk, hogy idővel hektáronként 20-40 tonnányit lehet majd betakarítani. Tény, hogy drága a kezdés, sőt drága a folytatás is, hiszen két-három évig gyomtalanítani is kell az ültetvényt. Ha az első két-három éven túl vagyunk, finanszíroztuk a telepítést, a gyomtalanítást, akkor már nekünk dolgozik a kínai nád legalább húsz-huszonöt évig, mégpedig úgy, hogy az "aratáson" kívül túl sok más tennivalónk nem lesz.

Az ügyvezető falujának határában 25 hektár földet átadtak mikroszaporításra, s a mostani, illetve későbbi ültetvényeken Rétköz húsz falujában legalább száz ember jut munkához a nádnak köszönhetően. Mindez azért sem álom, mert rátaláltak azokra a pénzekre, amelyek a kezdés nehézségein átsegítik őket. A telepítést magát is finanszíroztatni lehet, s ugyancsak jár a földalapú támogatás: a költségek 50 százaléka ilyen jogcímen vehető igénybe, ami hektáronként 60-70 ezer forintot jelent.

- Úgy számolnak mifelénk a gazdák - tolmácsolja Poór József -, hogy akkor is van munka meg költség a földdel, ha már nem termelnek rajta. Itt, Szabolcsban gyümölcsöt, erdőt s most már nádat lehet telepíteni, az emberek megnézik, mi mennyibe kerül, melyik növényen mennyi pénz jön be. Egyre inkább az erdő és a nád versenyez csak, a nád először sokba kerül, de a harmadik év után évente van bevétel szépen, a munka jól gépesíthető. Az erdő olcsóbban kezdődik, de 15-20 év, mire jól kitermelhető. Ezt is, azt is több tíz hektárnyi területen érdemes elindítani.

Túl az első csalódáson

A szabolcsi rétköziek abban biztosak, hogy a földgáz, az olaj egyre drágább lesz, villamos áramot termelni nem fog olcsóbban a világ, így tehát van jövője az energianövények termesztésének. Sőt, egy erőmű talán még jobb szerződő partner is, mint azok a kereskedők, akik a gyümölcsöt veszik meg a szabolcsiaktól.

Beszterec és környéke tehát felfedezte magának az energianádat, s okkal lesznek boldogok mindazon helybéliek is, akik egyáltalán nem mellékest kereshetnek a telente esedékes betakarítással. Ezt az örömöt nem sajnálja tőlük, de nem nagyon érti Szilágyi János, a mátészalkai Szilker Agro Kft. ügyvezetője. Mint mondja, ő már túl van a nádkorszakon, az első csalódásokon, ugyanakkor az azonos hasznosítású fűz őt is, cégét - jókora birtokát - is bőséggel kárpótolja. A kétszikű, kétlaki fás növény, a japánok nemesítette "husángfűz" páratlan gyorsasággal nő - a hajtása naponta(!) akár 3-5 centit -, és már az első vegetációs év után vágható állapotba kerül. Az első év után hektáronként 8-10 tonna, a harmadik-negyedik évtől 20-40 tonna a "kapacitása", magas talajvizű területeken is hasznos, mivel naponta 15-20 liter vizet képes elpárologtatni a kifejlett példány.

- Tavaly kezdtem, s csak májusban ültettettem ki a húszcentis dugványokat - számol be a fűz mátészalkai premierjéről a vállalkozó. - Már tudok kalkulálni: a nádtermesztéshez képest is kevesebb élőmunkára van szükség. Egy hektárnyi telepítés - a talajlazítással együtt - 500-600 ezer forintot emészt fel, a következő három évben hektáronként százezer forintot el kell még költeni a terület "takarítására", de már a második évben húsz tonna körüli betakarításra van lehetőség, s az már hoz bevételt. Úgy tűnik, hogy ötszáz hektáronként érdemes betakarítógépet venni, használni. Ennek a növénynek is decemberben indul az "aratása". A tárolás megállapodás kérdése az erőművel. Visontán és Pécsett például átveszik a termést, függetlenül attól, mikor használják fel.

A mátészalkai nagygazda nem a nádra - annak szerinte magas költségeire - esküszik, hanem a fűzre. Szilágyi János számára már csak azért is élmény ez a növény, mert ő maga termel és termeltet, s egyben részese a növény magyarországi kísérleteinek. De biztos benne, hogy nem nagyon téved az, aki belevág a termesztésbe. A cudarabb időjárási viszonyok dacára több tízezer hektárnyi fűzzel rendelkeznek a svédek, akik nagyüzemi módon folytatják a telepítést. Az ország legkeletibb végein már működni látszik a "szántóföldi energiaipar". A megye tizenegy kistérségében létesítenek granulátumot gyártó üzemeket, hogy az önkormányzati intézményeknek, majd meg a lakosságnak legyen új és olcsó fűtőanyaga. Kis túlzással: előbb-utóbb energetikai önellátóvá válik Szabolcs, ahol a jelenlegi 300 millió köbméter földgáznak 20 százalékát e földeken termő náddal, fűzzel, fűvel és cserjével "kiválthatják". Kezdetnek egyáltalán nem rossz.