A múlt évet jellemző szigorítások után pozitív változások következtek be a béren kívüli juttatások körében. Nőtt az adó- és járulékmentesen adható munkáltatói tagdíjátvállalás havi mértéke, kedvezőbb lett a sportszolgáltatásokra vonatkozó elszámolás, és ismét adómentesen finanszírozhatók az egészségpénztári számláról az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) listáján szereplő gyógyhatású készítmények. A kedvező változások sorát a minimálbér 69 ezer forintra emelése tovább növelte, hiszen az egészségpénztári szabályozások több esetben a minimálbérhez kötöttek. Az adómentesen adható béren kívüli juttatások éves keretösszege nem változott, adóalapnak továbbra is csak a 400 ezer forintot meghaladó rész számít, figyelemmel a munkáltatónál eltöltött napokra. Az önkéntes nyugdíjpénztári juttatás 2008-ban is az éves 400 ezer forintos keret fölött adható béren kívüli juttatásként.
A munkáltatói tagdíjátvállalás adó- és járulékmentes havi mértéke az önkéntes nyugdíjpénztárban nem változott, egészségpénztárban azonban nőtt. 2008 januárjától - a minimálbér növekedése miatt - a munkáltatók béren kívüli juttatásként önkéntes nyugdíjpénztárba havonta 34 500 forintot adhatnak adó- és járulékmentesen dolgozónként. Az idei szabályozások alapján egészségpénztárban a mindenkori havi minimálbér 20 százalékáról 30 százalékra emelkedett. Ennek és a minimálbér növekedésének köszönhetően a tavalyi 13 100 forint helyett idén havonta munkavállalónként 20 700 forintra nőtt az adó- és járulékmentes tagdíjátvállalás összege. Ugyancsak kedvező, hogy 2008-tól a munkáltató egy összegben, egyszerre elutalhat legfeljebb három hónapnyi elmaradt tagdíjat (azaz legfeljebb háromszor 20 700 forintot) a munkavállalójának, a tagsági viszony létrejöttét követően. (Az eddigi szabályozás szerint költséghatékonyan csak egyhavi tagdíjat lehetett utalni egyszerre).
Sport a minimálbér mértékéig
A sportszolgáltatások elszámolásában is kedvezőek a változások. A sporttevékenység (uszoda, fitnesz, pályabérlet és a többi) 69 ezer forintig fizethető ki személyenként, vagyis ez évtől a pénztártagon kívül már a jogosultjai - tehát családtagok, kedvezményezettek - is egyenként 69 ezer forintot költhetnek a pénztártag egyéni számlájának terhére. Pályabérlet esetén akár több név is szerepelhet a számlán.
A PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég által készített tanulmány felhívja a figyelmet arra: ha az önkéntes egészségpénztári tag magánszemély olyan szolgáltatást vesz igénybe, amely nem tartozik az adómentes körbe, akkor január 1-jétől az igénybe vett termék, szolgáltatás értéke után nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot is neki kell megfizetnie.
A gyógyhatású készítmények elszámolása szintén pozitív változást mutat. Az OGYI-listán aktuálisan megtalálható gyógyhatású készítmények ismét az adómentesen adható szolgáltatások közé kerültek.
Január elsejével megváltozott több természetbeni juttatás adómentes értékhatára: a munkáltató által biztosított hidegétkeztetés esetén 6000 forintra, melegétkeztetés esetében 12 ezer forintra nőtt az összeg, iskolakezdési támogatást pedig a minimálbér 30 százalékáig (20 700 forint) lehet adómentesen adni - mutat rá a PwC a változásokat ismertető tanulmányában.
Kibővült a művelődési intézményi szolgáltatások adómentes köre, amibe minden előadó-művészi tevékenység beletartozik. Ennek köszönhetően az úgynevezett kultúrautalvány egyebek között felhasználható színház-, koncert- és mozijegy vásárlására, továbbá könyvtári, múzeumi és állatkerti belépők, közművelődési intézmény által nyújtott oktatás kiegyenlítésére is.
Magánnyugdíj-pénztári változások
A választható portfóliós rendszert néhány magánnyugdíjpénztár már 2008. január elsejével - egy évvel a kötelező határidő előtt - bevezette. Tagjaik számára már a múlt évtől lehetővé tették a portfóliók közötti választást, s azok, akik nem éltek ezzel a lehetőséggel, a törvény alapján a nyugdíjig hátralévő évek száma alapján automatikus besorolással kerültek a különböző kockázatú portfóliókba.
A majdani öregségi nyugdíjnak lényeges része a magánnyugdíj-pénztári megtakarítás, amelynek alapját az egyéni befizetések, valamint az azok befektetései révén elért hozamok teremtik meg. A befektetésekhez élethelyzete, életkora, hozamelvárásai, kockázatviselési hajlandósága szerint különbözőképpen viszonyul mindenki, és ezek az egyéni szempontok a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások esetében is meghatározó fontosságúak. Mindezek gondos mérlegelésével dönthetnek azok a pénztártagok, akik számára elérhető a három választható portfóliós rendszer.
A három lehetőség közül a "klasszikus" képviseli a legalacsonyabb kockázatot, ennek várható hozama már néhány év átlagában nagy valószínűség mellett infláció feletti hozamot (reálhozamot) érhet el. A javasolt befektetési időtáv ebben az esetben 1-5 évre tehető, a portfólió elvárt hozama infláció feletti, s leginkább a kockázatkerülő befektetőknek ajánlják. A "kiegyensúlyozott" portfólió közepes kockázatú, és több év távlatában, 5-15 éves intervallumra ajánlott, a kockázatmentes befektetésekhez képest lényegesen kedvezőbb hozamot is nyújthat, kockázattűrő befektetőknek ajánlják. A "növekedési" portfólió képviseli a legmagasabb kockázatot, azonban hosszú távon - tőkepiaci statisztikák alapján - ezzel a befektetési stratégiával növelhető leginkább a megtakarítások értéke.
Azoknak a nyugdíjpénztári tagoknak a megtakarítását, akik nem választottak a portfóliók közül, a vonatkozó (1997. évi LXXXLL.) törvény alapján, az öregségi nyugdíj eléréséig várhatóan hátralévő évek száma szerint automatikusan besorolják: ha a nyugdíjig hátralévő idő 5 évnél kevesebb, a "klasszikus", ha 5 és 15 év között van, a "kiegyensúlyozott", ha meghaladja a 15 évet, a "növekedési" portfólióba.
A pénztár tagjainak 12 százaléka választott, ezt az elnök magas aránynak ítéli, s úgy véli, nem igaz, hogy a tagok nem fordítanak kellő figyelmet a megtakarításaikra, s nem értenek a befektetésekhez: nagyon is tudatosak, s előre kalkulálják, mire számíthatnak.
A Stabilitás Pénztárszövetségbe tartozó Honvéd Nyugdíjpénztár tagjainak 30 százaléka élt önként a választás lehetőségével, ez a többi pénztárhoz képest sokkal aktívabb választási hajlandóságot mutat a tagság részéről - mutatott rá Szenes Zoltán, a pénztár ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a visszajelzésekből megállapítható, hogy a tagok némiképp óvatosabbak a törvényi előírás szerinti besoroláshoz képest, ez azonban a teljes pénztári taglétszámra vetítve nem jelent szignifikáns eltérést.
A magasabb várható hozam magasabb kockázattal jár, így természetszerűleg lesznek olyan időpontok - akár évek is -, amikor a részvénypiacok kedvezőtlen teljesítménye miatt a nagyobb részvénykitettségű portfóliók gyengébb vagy akár negatív hozamot érhetnek el. Nem szabad azonban a hozamokat egy-egy rövidebb időszakot kiragadva vizsgálni, értékelhető teljesítménymérésre részvénybefektetések esetén a legalább ötéves időtáv ad lehetőséget. Értelemszerűen a vagyonkezelés is ehhez igazodik, a stratégiát hosszú távra, a nyugdíjcélú megtakarítások várható időtartamára optimalizálja.
Az Aranykor Nyugdíjpénztár befektetési vezetője, Demeter Zsolt a választási lehetőség megteremtését emelte ki: a pénztár tagjai korábban egyetlen befektetési stratégia szerint kamatoztathatták nyugdíjcélú megtakarításaikat, az új választható portfóliós rendszernek köszönhetően viszont ezentúl három eltérő befektetési filozófia közül választhatnak, egyéni adottságaik szerint.
A pénztár az elsők között vezette be az új rendszert, hogy ügyfelei a lehető leghamarabb élhessenek a választás lehetőségével. A jelenlegi tőkepiaci helyzetre tekintettel a pénztár fokozatosan, körülbelül 10 hónap alatt tölti fel portfólióit részvényekkel, kihasználva a csökkenő részvényárfolyamok nyújtotta egyre kedvezőbb vételi lehetőségeket.
