Klímaváltozás: mérséklés és alkalmazkodás

Láng István akadémikus, a VAHAVA-projekt vezetője előadásában emlékeztetett: az üvegházhatású gázok feldúsulása a légkörben nem a mai társadalmak működésének következménye, hanem már az ipari forradalom óta tart. "Rá kell ébrednünk, hogy az emberi tevékenység nyomot hagy a természetben, a társadalom változásai pedig kiváltképp védtelenné teszik az embert" - hangsúlyozta a professzor, aki szerint, ha nő a városlakók száma, akkor sokkal többeket érintenek az egyre gyakoribbá váló természeti anomáliák. A klímaváltozás hatására csökken a megművelhető területek mérete, a szűkös források miatt konfliktusok alakulnak ki, nő a tengerszint magassága, s ez mind-mind olyan változás, amelyre muszáj felkészülnie az emberiségnek. Holló Gyula, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint a klímaváltozással a víz hiánya okoz majd egyre nagyobb problémákat, és már ma is hét másodpercenként hal meg egy ember a vízhiány vagy az egészségtelen víz miatt.

Misztikus probléma

Dr. Faragó Tibor, az IPCC magyarországi koordinátora, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium stratégiai főosztályának a vezetője úgy vélekedett, mindenki hozzájárul a klímaváltozáshoz: mindenkit érint, és mindenki tehet ellene. A nehézség szerinte abban is rejlik, hogy szemben az ólmozott benzinnel vagy a Tisza ciánszennyezésével, a klímaváltozás sokak számára felfoghatatlan, szinte misztikus probléma.

Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára is az észlelést állította a középpontba. "Azt hihetjük, hogy a földi átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokos változása nem komoly mérték. Nagy tévedés!" - mondta. - Ez a 2 fok akár azt is jelentheti a jövőben, hogy a Kárpát-medencében nem lehet búzát termeszteni. Magyarországon ráadásul amellett, hogy a világátlaghoz képest jelentősebben nőtt az átlaghőmérséklet, az elmúlt 100 évben 10 százalékkal csökkent a csapadék éves mennyisége, "így országunk kiváltképp érzékeny területe a klímaváltozásnak" - kommentálta a szakállamtitkár a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS) legfontosabb megállapításait.

Lassú önkormányzatok

Iványi Zsuzsa, a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) osztályvezetője tapasztalatait összegezve arról beszélt, hogy a klímaváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos együttműködésben a kormányzat, a civil szervezetek és a cégek sokkal fogékonyabbak, mint az önkormányzatok. A 3200 helyhatóság között nagyon kevés az, ahol foglalkoztatnak környezetvédelmi referenst, pedig a "klímastratégiák megvalósítása rajtuk múlik".

Antal Z. László, az MTA Szociológiai Kutatóintézet szociológusa, az Éghajlatváltozás Kutatóműhely vezetője a "klímabarát településeket" említette, mint a fejlődés példáit, bár nem titkolta, hogy "hihetetlenül lassan megy végbe a változás" az önkormányzatokban. Tatabánya viszont már felkészült a klímaváltozás káros hatásaira: májusban - a stratégia által meghatározott riadóterv értelmében - a tatabányai iskolák nem vitték ki tanulóikat a szabadba az UV-sugárzás egészségtelen szintű emelkedésekor. "Tudomásom szerint egyetlen más önkormányzat nem cselekedett így" - jelentette ki Antal Z. László.

Céges felelősség

Varga István, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért és a Shell Hungary Zrt. igazgatóságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a tulajdonosok és a befektetők a nyereségben, a növekedésben és a hosszú távú fejlődésben érdekeltek. A fenntartható fejlődésbe vetett hit elterjedését ez utóbbi érdek erősítheti, hiszen semmilyen cégvezető vagy tőkés nem fog lemondani a profitról vagy a folyamatos növekedéséről.

Czabafi Judit, a Magyar Posta Zrt. környezetvédelmi csoportvezetője a magyar gazdaság egyik legnagyobb vállalata szempontjából közelítette meg a fenntarthatóság kérdését. A Magyar Posta 36 ezer munkavállalót foglalkoztat, 3000 ingatlana van, évente egymilliárd levelet és 7,5 milliárd küldeményt szállít, így számos területen van lehetősége a fenntartható fejlődés megteremtéséhez. "A posta ma például azt vizsgálja, hogy 4000 járműből álló flottájának hibridmeghajtásúvá fejlesztése milyen módon valósítható meg" - mondta Czabafi Judit.

Raskó György agrárközgazdász a hozzászólásában arról beszélt, hogy a mezőgazdasági vállalkozásoknál szükség van környezetvédelmi mérnökre, ám alkalmazásuk "kultúra kérdése", és nem a törvényi szabályozás eredménye. Antal Z. László a klímaváltozással kapcsolatban tapasztalható óriási érdekkonfliktusra irányította a figyelmet. Számos munkáltató egyszerűen nem vesz tudomást a problémákról, és nem érti, miért kellene a szabadban dolgozó munkavállalóinak az erős UV-sugárzáskor extra védőfelszerelést biztosítania.

Példamutatás és oktatás

Christoph Mandl, a Globális SOL kuratóriumi tagja személyes élménnyel illusztrálta a szemléletváltást: "Tíz évvel ezelőtt egy dél-ausztriai munkás elvesztette állását. A lakóhelye környékén sétálva arra lett figyelmes, hogy a házak tetejére napelemek kerültek. A negyvenöt éves munkanélküli arra gondolt, ha hobbiszinten ilyen eredményeket érnek el az emberek, akkor ezt ő professzionálisan sokkal hatékonyabban tudná csinálni. Ma cége, a GREENoneTEC a világ egyik vezető napelemgyártója." Mandl szerint a példa azt mutatja, hogy nem a gondolkodás változása az első lépés, hanem az "észlelés".

Czippán Katalin, a SOL ügyvezetője szerint minden konferencián elhangzik a cselekvés szükségessége, az országok számos, a klímaváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos keretegyezményt írtak alá, de nem történik semmi. "A megközelítésnek és a gondolkodásnak kell változnia: természetesen ehhez az is kell - tette hozzá -, hogy az iskolából kijőve a gyerekek jó mintát kapjanak. Ha azt látják, hogy a politikában és az üzleti életben az együttműködés hiányzik, akkor tapasztalataik nem egyeznek majd a tanultakkal."

Simonyi Istvánnak, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető főtanácsosának meggyőződése, hogy a tudatosan gondolkodók kis energiával is meggyőzhetők, de a nagy tömegek szemléletváltása nagy energiával is szinte lehetetlen. Ezért fontos, hogy a hangsúlyt a legfogékonyabb korosztály, a gyerekek szemléletváltására helyezzük. Németh Tamás, az Ifjúságért, a Jövőért Alapítvány elnöke szerint a környezetvédelmet nem a 20. században találták ki, ezért is az oktatás része kell, hogy legyen. "Példát kell mutatni, nem a kormányoktól várni a megoldást." - tette hozzá.

Demcsák Mária a média felelősségét hangsúlyozta: a sajtónak az a feladata, hogy megértesse a társadalommal, mára az "egó világa helyett az egymásra utaltság világában élünk - mondta. - Mindenkinek meg kell értenie, hogy a természet részei vagyunk, egymástól függünk, és cselekedeteinknek hatása van a közös jövőnkre". Dr. Tóth Gergely, a KÖVET (Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület) főtitkára a túlfogyasztás és túlságosan erőltetett növekedés ellen emelte fel a szavát. Szerinte "kicsit le kell lassítani" és bár a globalizáció ellen nem lehet, a lokalizáció mellett van értelme küzdeni.

Magyar ellentétek

Dr. Radácsi László, a B&P CSR Management Kft. ügyvezető igazgatója arra az ellentétre hívta fel a figyelmet, ami a gondolkodás és a cselekvés között feszül Magyarországon: "Ha megkérdezzük, hogy fontos-e a környezet, akkor a válaszadók túlnyomó többsége igennel válaszol. A valóság azonban nagyon távol áll ettől." Nyugat-Európában a pályakezdő fiatalok 90 százalékának fontos, hogy olyan cégnél helyezkedjen el, amelynek a szemlélete hasonló az övéhez - ezt a folyamatot Magyarországon nyomokban sem tudják kimutatni" - mondta a B&P ügyvezetője. Szőke András, a Dunapack területi értékesítési menedzsere a hozzászólásában pozitív elmozdulásról beszélt: cége tíz éve még százezer tonna papírhulladékból gyártott papírt, ma - hála a környezettudatosabb hozzáállásnak - háromezer tonna hulladékot tud feldolgozni. "Ez bizonyíték a szemléletváltás lassú, de biztos térnyerésére" - vélte a Dunapack szakembere. Dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika szerint is lehet látni a hozzáállás változását: korábban az önkormányzat szélmalomharcot folytatott a parlagfűvel borított telkek tulajdonosaival, ma viszont az energetikailag hasznos növények termesztéséhez kérnek tanácsot a hivataltól.

Alternatív kiegészítések

Bohoczky Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főtanácsosa az előadásában a megújuló energiaforrások felhasználásának nehézségeiről szólt. A minisztériumi vezető úgy vélekedett, a megújuló energiaforrások inkább kiegészíthetik a hagyományosokat, mint kiválthatják őket. 2020-ra az uniós előírások szerint nagyjából az ország termelésének 13 százalékát kell adniuk az alternatív forrásoknak, ami nem könnyű feladat. Dr. Katona Tamás, a Paksi Atomerőmű tudományos tanácsadója a nukleáris energia előnyeiről értekezett. "Az atomerőmű termelése emissziómentes, még a teljes, a bányászatot is magában foglaló termelési ciklus tekintetében is kevesebb káros anyag jut a levegőbe, mint a napenergia vagy a szélenergia hasznosítása esetén. Ha biomassza-erőművel akarjuk kiváltani a Paksi Atomerőmű termelését, akkor a magyar termőterület tíz százalékát, azaz ötszázezer hektárt kellene bevetni energetikai célra használható növényekkel" - mondta.

Kovács Gábor energetikai szakértő, a Konzulterv Bt. ügyvezetője Oláh György Nobel-díjas tudósnak a szén-dioxidból metanolt előállító eljárását ajánlotta a hallgatóság figyelmébe mint használható alternatívát. Perger András, az Energia Klub programvezetője nem is az alternatív energiaforrások használatának a növelését tartja az egyetlen megoldásnak, hanem hogy az energiahatékonyságra, a szigetelések javítására sokkal több figyelmet fordítsunk. Cziráki Gábor, a Genesis Energy Nyrt. munkatársa cége példáját hozta fel: szerinte van létjogosultságuk a napelemeknek, és ugyan inkább az atomerőművek termelésének kiegészítésére alkalmasak, a világ befektetői érzik, hogy érdemes ebbe beruházni. Meggyőződése: ha a termelés a technológia fejlődésével még olcsóbb lesz, akkor pedig nagy lehetőségek állnak a napelemeket gyártó és működtető vállalkozások előtt.