Az elmúlt esztendő nehéz volt Ausztria számára. Ha a recessziót úgy értelmezzük – márpedig a szakirodalom ezt teszi –, hogy az két egymást követő negyedévben visszaesést jelent, akkor az ország 2001 utolsó két negyedévében recessziót élt át. Az ok: elsősorban a világgazdasági recesszió, valamint a szeptember 11-ei terrortámadás visszaesést erősítő hatása – magyarázzák osztrák gazdasági elemzők. A kormányzat két kiemelt területet jelölt meg, amelytől élénkülést vár: az oktatást és a vasútépítést. Igaz ugyan, hogy mindkettő fejlesztése hosszú távú program, ám rövid távon ezek új munkahelyeket és korszerű képzést jelentenek – szólnak az érvek.

Gyengélkedő gazdaság

Az osztrák gazdaság 2001-ben 1,1 százalékos GDP-növekedést ért el, 2002-re – az ipar és a kereskedelem stabilizálódásával – viszont picivel többet, 1,3 százalékos átlagot remél. A legnagyobb osztrák kereskedelmi bank pedig 2003-ra 2,1 százalékos GDP-növekményt prognosztizál – mondja Szloboda Ágnes, az ITDH tanácsadó referense.
Az ausztriai infláció a nálunk megszokottnál jóval alacsonyabb, ám ott a 2001-ben mért 2,7 százalékos fogyasztóiár-növekedés már magasnak számít. Tavaly a kereskedelem dinamikája is jelentősen visszaesett, sőt még ez évre sem várható konjunktúraélénkítő hatású keresletnövekedés. A konjunktúra gyengülése fékezte a beruházási tevékenységet, így tovább esett az amúgy is nehéz helyzetben lévő építőipar teljesítménye, és jelentősen nőtt a munkanélküliség is, 2001-ben 6,1 százalék volt.
A gazdasági nehézségek az osztrák export–import forgalomra is hatással voltak. Ezen a téren várhatóan még 2002-ben is elmarad a növekedés a megszokottól, és legfeljebb 2003-ban számít az ország némi avulásra. Az egy főre jutó osztrák exportteljesítmény (8576 euró) azonban még így is csaknem háromszorosa a miénknek (3398 euró) – derül ki a Kereskedelmi Szolgálat bécsi irodájának tájékoztatójából.
A 2001-es adatok alapján az osztrák kereskedelmi mérleg összességében passzív, ugyanakkor az Európai Unión kívüli országokat tekintve aktív; lényegében a kelet-közép-európai országokban Ausztria tartósan kiviteli többletet ér el.

Magyar–osztrák kereskedelem

Magyarország – Németország, Olaszország, az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Nagy Britannia és Franciaország mögött – a hetedik helyen áll Ausztria exportpartnereinek sorában. Tavaly – hét év óta először – 4,6 százalékkal csökkent a hazánkba irányuló osztrák szállítások volumene. A visszaesés elsősorban egy, a határ mindkét oldalán megtelepedett multinacionális vállalat, a Philips ausztriai gyárának bezárásából következett. Míg 2000-ben 128,6 millió euró értékben érkezett osztrák videoberendezés Magyarországra, tavaly ez az érték több mint 77 százalékkal, 28,8 millió euróra esett vissza – magyarázza a jelenséget Bettina Bock, a budapesti Osztrák Nagykövetség kereskedelmi attaséja.
A kétoldalú áruforgalom volumene mindkét ország számára jelentős. Ausztriának Magyarország az ötödik legjelentősebb importpartnere.
A magyar exportban Ausztria változatlanul a második, importban a harmadik helyen áll. Nyugati szomszédunk 2000-ben a teljes magyar kivitelből 8,7 százalékkal, a behozatalból több mint 7 százalékkal részesedik.
A két ország között lebonyolódó kereskedelmi forgalom az elmúlt öt évben 65 százalékkal nőtt. 2000-ben az export már 75 százalékkal haladta meg az 1996. évi szintet, miközben behozatalunk lassabban, 54 százalékkal bővült.

Egyenetlen fejlődés, egyenrangú partnerek

A fejlődés azonban nem volt egyenletes. A kezdeti dinamika 1998-ra lelassult, majd 1999-től stagnált. 2000-ben az export fejlődése az előző évhez képest mindössze 1,8 százalék volt, az import pedig 5,5 százalékkal csökkent. Vagyis a fejlődés alacsonyabb szintű volt, mint az EU-országokkal folytatott külkereskedelem átlagos dinamikája. 2001 első három negyedévében a kivitel közel azonos szinten volt, mint a megelőző év hasonló időszakában, miközben a behozatal hatszázalékos növekedést mutatott. A legnagyobb dinamikát az elmúlt évben az energiahordozók mutatták.
A két ország kivitelének és behozatalának áruösszetétele nagyon hasonló. A legfontosabb pozíciót mindkét relációban az elektronikai berendezések és gépek, valamint ezek tartozékai foglalják el, illetve az autóalkatrészek játszanak vezető szerepet. A kétoldalú árucsere ilyen összetétele két modern, a globalizálódó világban működő ipari országénak felel meg, aláhúzva a multinacionális vállalkozások jelentőségét a high-tech, és ezen belül az elektronika és a gépgyártás területén – hangsúlyozza a kereskedelmi attasé asszony.
A hazai export több mint 80 százalékát a gépek, berendezések és feldolgozott termékek jelentik, az importban ez az arány még magasabb, 88 százalék körül alakul.

Magyarországi előnyök

Szoros partnerség jellemzi a két ország kereskedelmi kapcsolatait a befektetések terén is. A kilencvenes évek elején az osztrák befektetők elsők között jelentek meg a hazai piacon. A hasonló kultúra, a földrajzi közelség, a hasonló termékszerkezet egyszerűvé tették az osztrák beruházók számára az idetelepülést. A piacon való korai megjelenésből fakadó előnyöket pedig a mai napig élvezi Ausztria – hangsúlyozza Bettina Bock. Az elsők között idetelepülő Wienerberger vagy a Rauch például az éles piaci verseny ellenére is képes növekedni, sőt ez utóbbi már nagyobb gyártókapacitással működik Magyarországon, mint hazájában.
A teljes külföldi tőkebefektetésének közel 12 százaléka, 2,5 milliárd dollárt hazánkban költöttek el az osztrák befektetők, és ezzel a kelet-közép-európai régióban Ausztria legjelentősebb partnere Magyarország. Osztrák nyilvántartás szerint az ide irányuló osztrák tőke már 1990-ben elérte a 4 milliárd schillinget; majd 1999-ig némi csökkenés mutatkozott, s következett 2000, amely újból lendületes év volt: mintegy 1,9 milliárd schilling értékű tőkét fektettek be osztrák cégek Magyarországon. A befektetések elhelyezkedése nem egyenletes: Nyugat-Magyarországon sokkal jelentősebb osztrák jelenlét figyelhető meg, mint a kelet-magyarországi régióban.
Ma hozzávetőleg 5–6 ezer Magyarországon bejegyzett osztrák cég van, ebből aktívan körülbelül 3500 működik. A két szám közötti nagy eltérés oka az, hogy a bejegyzett cégek egyharmada még csak ingatlan- vagy telektulajdonos, ami azt jelenti, hogy a befektetés a kezdeti szakaszában vannak.
A nagyobb vállalatok már megjelentek a hazai piacon, az érdeklődés intenzitása azonban továbbra sem csökkent. Olyannyira, hogy még mindig több osztrák vállalat keres itteni befektetési lehetőséget – ugyan kisebb volumenben –, mint német. Amíg Németországból félévente van két-három megkeresés, addig Ausztriából minden hónapban jön egy-két érdeklődés – magyarázza Szloboda Ágnes.

Aktív jelenlét

Az idetelepült osztrák gyártók aktivitását jellemzi, hogy az itt megtermelt nyereséget a határon belül kamatoztatják, újabb és újabb gyártókapacitás, illetve kereskedelmi egység kialakításával. Hogy csak néhány példát említsünk: az osztrák csoporthoz tartozó Duropack AG 2001-ben egy 150 millió schilling (12,4 millió eurós) beruházással Füzesabonyban hozott létre egy új hullámpapírgyártó egységet, a Baumax tavaly két budapesti, egy győri és egy szegedi áruházzal bővítette kereskedelmi láncát, az OMV több mint 10 százalékos tulajdonjogot megtestesítő Mol részvényt vásárolt. A sor várhatóan idén is folytatódik. A Baumax további 18 üzlet nyitását tervezi, a Hirsch csomagolóanyag-gyár vagy a Hirtenberger precíziósműszer-gyár új üzemcsarnok létrehozását jelentették be, és Magyarország legnagyobb autóimportőre, a Porche Hungária is tervezi, hogy újabb raktárkapacitást létesít.
A magyar privatizáció lezárult, és az osztrák befektetők érdeklődése egyre inkább a meglévő vállalatok felvásárlására, bővítésére és a technológiák transzferére irányul – hangsúlyozza Szloboda Ágnes.