A munkaerőpiacon napjainkban a konkrét munkavállalói bérek mellett az egyéb juttatások is erős versenyben vannak. Ma - de különösen a jövőben - a munkavállalónál a munkahely megválasztásánál, illetve megtartásánál már nemcsak az számít, hogy mi lesz, illetve mi van a fizetési borítékjában, hanem azok az egyéb szolgáltatások is, amelyeket a vállalat nyújt.

A munkaadói gondoskodás egyik kiemelt területe az egészségpénztári tagság támogatása. Az egészségpénztárak célja, hogy ügyfeleik részére egészségmegőrző, betegségmegelőző szolgáltatásokat szervezzenek, illetve szakmai és anyagi támogatást nyújtsanak az esetlegesen bekövetkező egészségkárosodások, betegségek gyógyításánál.

Előnyök az adózásban

Az egészségpénztárba az egyén maga lép be. Az idevonatkozó törvények - szerencsésen - ösztönzik a munkaadói pénztári támogatást.

A munkáltató számára a vállalt havi tagdíj a minimálbér mértékéig adó- és járulékmentes, költségként leírható. A többletbefizetés után adókedvezmény jár, s ez az összeg is leírható az adóalapból. Ha a munkáltató a tagdíj 100 százalékát átvállalja, ez a munkavállaló számára nem jelenik meg jövedelemként, de nem is jogosítja fel őt 30 százalékos szja-kedvezmény igénybevételére. Így a vállalati vezetők, miközben népszerű döntést hozva támogatják dolgozóik egészségpénztári tagságát, és demonstrálják, hogy a munkavállalók egészségének és munkaképességének megőrzése mindannyiuk közös érdeke, a legelőnyösebben számolhatják el a dolgozóknak adott béren kívüli juttatásokat. Az egészségpénztári támogatás leginkább a kis- és középvállalati körben terjed rohamosan.

Közzétett felmérések szerint a magyar népesség 40 százaléka vállalna többletköltséget az egészsége megóvása, illetve esetleges megbetegedése esetén magas színvonalú gyógyítása, mielőbbi gyógyulása, illetve egészségmegőrző, készségfejlesztő programokban való részvétele érdekében.

Kizárólag egészségre

Az egészségpénztár közvetlenül és közvetetten csak a munkavállaló egészségi állapotával kapcsolatos eszközökre használható. Így az egyén életmódjának kedvező irányú befolyásolására, a munkahelyi ártalmak felismerésére, kezelésére, a szolgáltatások minőségének javítására és az egyén egészségügyi ellátására fordítható források növelésére.

Az egészségpénztár a tevékenysége során - egyebek között - a betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat végez, de a tagság egészségügyi állapotának felmérésén túl a pénztári tagok fizikai és pszichés állapotát is folyamatosan figyelemmel kíséri, s a szolgáltatási rendszer megfelelő alapot ad az egészségjavító szolgáltatások és ezek finanszírozásának összehangolására.

A természetbeni szolgáltatások körébe tartoznak például az egészségügyi szolgáltatások, orvosi diagnosztika, kardiológia, fogászat, szemészet, belgyógyászat, nőgyógyászat, egyéb orvosi szakterületeken szervezett szűrőprogramok. S az egészségmegőrzést, a betegségek megelőzését célozó, az egészség megőrzésével és az egészséges életmóddal kapcsolatos programokra, mint például a gyógyüdülés, a sportolás, a rekreáció, valamint rehabilitációs szolgáltatásokra, a szanatóriumi elhelyezésre, illetve az otthonápolásra is felhasználhatók.

Pénzbeli szolgáltatásokat is nyújtanak az egészségpénztárak. Felhasználható a személy egyéni kerete például gyógyszerek és gyógyászati segédeszköz ártámogatására, táppénz kiegészítésre, illetve a krízishelyzetben lévők esetében a támogatás egyéb formáira.

A közeli hozzátartozónak is

A fedezeti alap 60 százaléka az egyéni számlára kerül, amely alapján eddig az összeghatárig a pénztártag és közeli hozzátartozója is igénybe veheti szerződött szolgáltatók kezeléseit, illetve szolgáltatásait. Így például a kiemelt fogászati ellátást, a rekreációs üdülést, rehabilitációt, gyógyfürdőt és szanatóriumot, természetgyógyászati szolgáltatásokat, otthonápolást, gyógytornát és fitneszjellegű szolgáltatásokat, szemészeti és optikai vizsgálatokat, emelt szintű kórházi ellátásokat, magánklinikai ellátást, nőgyógyászati és onkológiai szűrést, illetve gyógyszer és segédeszköz-vásárlást.