A tervek szerint az Országgyűlés még ebben évben elfogadja a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiát (NÉS).
- Miniszter úr, nem gondolja, hogy nagyon kevés az idő a stratégia társadalmi egyeztetésére, majd a cselekvési program kidolgozására, a tárcák felelősségének, feladatainak meghatározására, a szervezett együttműködés kialakítására önkormányzati, kistérségi szinteken? Nem beszélve az állampolgárokkal való elfogadtatására annak, hogy készüljenek fel rá, hogy életfeltételeik nagyban megnehezednek, s inkább rosszabbodó életviteli lehetőségekre, mint javulóra kell berendezkednünk
- Kifejezett szándékunk, hogy a NÉS nagyon széles körű társadalmi párbeszéd, elfogadottság alapján formálódjon. Mindannyiunkat egyaránt érintő kérdésekről, a jövőnkről, gyermekeink, unokáink jövőjéről kell most, együtt döntenünk, s felelősen végiggondolnunk, mit kell cselekednünk: kormánynak, az egyes embereknek és a médiának. Úgy érzékelem, hogy sokan gondolkozunk felelősen ezekről a kérdésekről, de az emberek jelentős része még nem tudatosította, mekkora a tét, hová juthat a Föld és létezésünk, ha nem teszünk meg együtt mindent a klímaváltozást előidéző folyamatok lelassításáért, esetleges megállításáért. Sokat és nagyon széles körben kell erről beszélnünk, hogy minél többen érezzük a probléma jelentőségét és saját felelősségünket is. S tudjuk meg, milyen jövő áll előttünk, ha nem cselekszünk, vagy nem időben lépünk, ha váratlanul ér bennünket a természet felborulása. Persze nem akarom elnyújtani a társadalmi vitát, mert tudatában vagyok, milyen kevés az idő, s mennyire fontos a tennivalók precíz ütemezése és annak betartása. De nem szeretném, ha a társadalom bármely tagja, akár a szakértők, akár a civil szervezetek úgy éreznék, hogy nem volt elég idejük áttekinteni a stratégiát, s nem kapnak lehetőséget érdemben beleszólni, vitatkozni.
- Nagy a felelőssége a döntéshozónak, mert sajnos nem támaszkodhat abszolút tényadatokra. Eltérő becslések készültek az időjárás-változások gyorsaságáról, mértékéről, az érintett földrajzi területekről. Önöknek nyilvánvalóan a legrosszabb verzióra számítva kell a cselekvési programokat végiggondolni.
- Igen, így van. De meggyőződésem, hogy van még néhány hónapunk arra, hogy a társadalmi vitát lebonyolítsuk. Több időnk viszont nincs. Az országunkat és az egész világot nyugtalanító veszélyeket nagyon komolyan kell vennünk. Tulajdonképpen az egész emberiség időzavarban van. Meg kell próbálnunk meghatározott időn belül, hatalmas, együttes erőfeszítéssel helyrehozni azokat a károkat, amelyeket részben mi okoztunk magunknak és a körülöttünk lévő természetnek. Azt gondolom, hogy ekkora problémával eddig még nem kellett szembenéznie civilizációnknak. Nem véletlen, hogy ma a klímaváltozás a világon mindenütt az első számú politikai kérdés. Az Egyesült Államokban az elnökválasztási kampány egyik fő témája, de az egyik leghangsúlyosabb belpolitikai probléma Németországban és Franciaországban is. Az újonnan megválasztott francia elnök a kormány második emberének tekinti a környezetvédelmi minisztert, ezzel azt üzenve, hogy a klímaváltozás a francia társadalom számára elsődleges fontosságú. Úgy érzem, eljött az a pillanat, amikor a világ kormányai nem csupán szakpolitikai vagy energiavédelmi kérdésként kezelik a klímaváltozást és a környezettudatosságot. A napvilágot látott információk, tények mellett már nem lehet elmenni. Az országok vezetői, politikusai érzik, hogy nagyon komolyan kell vennünk az előrejelzéseket. Nemrégen Essenben, az EU környezetvédelmi minisztereinek tanácskozásán bármelyik európai vezetővel beszéltem is, mindegyik egyöntetűen állította: a világ a harmadik technológiai forradalom küszöbén van. Ez a forradalom az alternatív energiák és a környezettudatos technológiák rohamos térnyerésének korszakát hozza.
A kutatók számára jelentős innovációs lehetőségeket, hatalmas kihívást és perspektívát jelentő változás ez, az emberiségnek meg új lehetőségeket kínál az életvitelben, szokásokban. S lássunk világosan! A szemléletbeli változáson kívül a harmadik technológiai forradalom óriási üzleteket is hoz. Már ma is, a fejlett országokban iparágak alakulnak ki a semmiből, hagyományos iparágak épülnek le vagy alakulnak át a környezettudatos technológiák, az alternatív energiák révén. Az ipari és az információs technológiai forradalom után itt a környezettudatos technológiák kora. A kor igényeihez való alkalmazkodás a termelés és a szolgáltatások oldaláról egyben versenyelőnnyel is járhat. Magyarországnak részt kell vennie ennek az újnak a megteremtésében. Nekem környezetvédelmi miniszterként az a szándékom és a célom, hogy országunk hallja meg a kor kihívásait, és vegye fel a változás ritmusát. Óriási lehetőségeink vannak a bioenergia-termelés és -kutatások területén. A gazdasági előnyök mellett pedig, nem győzöm eléggé hangsúlyozni, a környezettudatos gondolkodás térnyerésével végre lehetőségünk lesz arra, hogy megőrizzük környezetünk élhetőségét.#page#
- A kormányzati döntéshozók, az egyes emberek és a média gyors tudatosodása, problémamegértése mindenképpen kell ahhoz, hogy eredményes legyen, legalábbis itt, hazánkban a NÉS társadalmi vitája. Úgy gondolom, hogy az üzleti szektor követni fogja az igényeket, illetve a felelősségvállaló nagyvállalatok élére is állnak a környezettudatos cselekvésnek és gondolkodásnak. Hogyan akarja maga mellé állítani a kormányt és a médiát?
- Nagyon fontosnak tartom, hogy a NÉS széles körű társadalmi vitája mellett elinduljon egy tájékoztató kampány, melynek célja az emberek figyelmét felhívni saját felelősségükre is. Ki-ki a saját területén tegye meg felelősen azt, amit meg kell tennie a klímaváltozásra való felkészüléshez, illetve a változás ütemének fékezése érdekében. Az emberek nagyon sokat tehetnek fogyasztási szokásaik tudatos átalakításával. De minden ember, saját munkaterületén szembenézhet azzal, hogy vajon mivel járulhat hozzá a Föld élhetőségének fennmaradásához. Az egyszerű, mindennapi, gyakorlatias cselekvés szintjére kell levinni a gondolkodásokban a klímaváltozás ügyét. Meg kell értenünk: gyermekeink, unokáink jövőjét emésztjük fel felelőtlen, pazarló, természetpusztító életvitelünkkel. Ha ma úgy döntünk, hogy semmit nem változtatunk, tíz-húsz év múlva katasztrofális helyzet okozóivá válhatunk.
- Magyarországon, ahol a politika és a média egészen mással van elfoglalva, mint az emberiség vagy unokáink jövője, vajon milyen eséllyel fogják ilyen rövid időn belül átváltoztatni érdekeiknek fókuszát? Nem látszik könnyűnek a miniszter feladata: meggyőzni a kormánytagokat, az ellenzéket, az önkormányzatokat, hogy tegyék félre vagy második helyre saját politikai érdekeiket, s vegyék nagyon komolyan a NÉS-ben megfogalmazottakat.
- Amikor miniszter lettem, mandátumot kértem és kaptam arra, hogy két irányban változtassak a minisztérium tevékenységén. Az egyik a konkrét környezetvédelmi ügyek azonnali megoldása. Meg akartam mutatni, hogy az évek óta húzódó ügyeket is meg lehet oldani, mégpedig gyorsan, hatékonyan, és mindenki számára megnyugtató módon. Az emberek ezt várják el a kormánytól, nekünk pedig ez a kötelességünk. A Rába-szennyezés és a németországi szemét ügye régóta rendezetlen volt. Határozott fellépéssel, elszántsággal nagyon jó eredményeket értünk el. A Rába szennyezésének gyors megoldására büszke vagyok. A siker egyik záloga abban rejlett, hogy a köztársasági elnök, a házelnök, a miniszterelnök, a civil szervezetek, az ellenzéki pártok, mind egyet mondtunk, akartunk. Tudatosan törekedtem a politikai egyetértésre, szándékosan bevontam az ellenzéki politikusokat is.
Megmutattuk, hogy vannak ügyek, amelyekben képesek vagyunk a közös fellépésre. A környezetvédelem jó értelemben vett nemzeti ügy. Másik példája a pártérdekek feletti összefogásnak és a határozott fellépésnek a Németországból illegálisan hazánkba szállított szemét ügye. Németország eleinte nem akarta elismerni a felelősségét, ma pedig már viszik vissza a szemetet Bajorországba és Baden-Württembergbe. A másik irányú változtatási szándékom pedig a stratégiai tervezés erősítése volt. Nem lehet hosszú távú elgondolások nélkül szervezetten, célirányosan dolgozni. A stratégia kialakításában is arra törekszem, hogy közös nevezőre jussunk, és a sikereket is közösen érjük el és éljük meg. A költségvetés lehetőségeivel kapcsolatban nincsenek illúzióim. Az elkövetkező években sem lesz bőkezűbb a kassza.
Az egyensúlyi hiányokat le kell küzdenünk. A konvergenciaprogram ugyanúgy a jövőért érzett felelősségről szól, mint a környezetvédelem ügye. Nem hagyhatunk adósságot sem a felnövekvő generációkra. Nem is várok nagy áttörésre ezen a téren, de mindent meg fogok tenni, hogy a költségvetési vitában a lehető legjobb pozíciót harcoljam ki a környezetvédelem ügyének. Másfelől, az európai uniós támogatások komoly fejlesztési, előrelépési lehetőségeket teremtenek. A Magyarországra érkező támogatások húsz százalékát környezetvédelmi ügyekre lehet elkölteni a következő években. Ezernyolcszázmilliárd forintról beszélünk, amiből, ha okosan, rendszerben, stratégiából kiindulva gazdálkodunk, elérhetjük a célunkat.#page#
- Az emberek félnek szembenézni a jövőjükkel, emiatt szívesebben hisznek azoknak a klímaváltozással kapcsolatos híreknek, melyek elmossák az egyén felelősségét és a bajok mértékét. Az objektív, őszinte, valamint a felelősséget kiugrasztani akaró, felrázó kommunikációt nagyon gyorsan megbélyegzik, pánikkeltőnek tartván, lejárathatják. Nehéz lesz a kommunikációs munka ebből a szempontból is.
- Profi csapattal dolgozom itt a minisztériumban. Kiváló szakemberek vesznek körül, akikre lehet számítani ebben a kemény és valóban kockázatokkal járó munkában, mely missziónak is felfogható. Politikában is rendelkeznek tapasztalatokkal. Pontosan érezzük a kommunikáció felelősségének a súlyát.
- A Magyar Tudományos Akadémia VAHAVA-projektje már két éve sürgeti a döntéseket, szerintük a cselekvési programok kidolgozásánál kellene már tartanunk. Nyilván a sürgős beavatkozásokra vannak akcióterveik. Például, ha állandósulnak a hatalmas csapadékkal járó viharok, s tartós infrastrukturális ellátási zavarok keletkeznek, vagy az ivóvízellátás kerülne tartósan veszélybe fertőzés vagy egyéb ok folytán.
- Igen, számítunk minden rendkívüli helyzetre. A minisztérium az én vezetésem alatt már eddig is mindent megtett, hogy egy kézben összpontosítsuk a környezetvédelemmel, a klímaváltozással kapcsolatos, a stratégiaalkotáshoz és -végrehajtáshoz szükséges feladatokat. A fenntartható fejlődés stratégiáért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt a felelős. Visszavettük ezt a területet, koordináljuk a NÉS-sel, s igényt tartunk az energiapolitika kialakításában való részvételre is. Erős, eredményes fellépésre csak e témák egymásra épülő kezelésével vagyunk képesek. Ebben a munkában számítunk az MTA Láng István professzor által vezetett műhelyének segítségére, a civil szervezetek támogatására, szakértelmére, s még sok szakember tudására. A tényekkel érdemes szembenézni. A globális átlaghőmérséklet 2-2,5 fokkal emelkedhet. Ez óriási mértékben változtatja meg 2008 és 2025 között az ökoszisztémát, az éghajlati zónákat.
- Hozzátenném: ez az előrejelzés az eddigi hőmérséklet-változási ütem mértékét vetíti ki arányosan a jövőre. De egyáltalán nem biztos, hogy a természeti folyamatok lineárisan mozognak. Lehet, hogy gyorsabb lesz a változás üteme és iránya is?
- Hogyne. Természetesen erre is számítani kell. A szakemberek kiszámolták, hogy az elmúlt száz évben tizenhét centivel emelkedett az óceánok vízszintje. A legfrissebb mérések szerint az utóbbi néhány hónapban felgyorsult a szintemelkedés. Magyarországon nyáron a hőmérséklet négy-öt fokkal emelkedhet átlagosan, tavasszal három-három és fél fokkal. A csapadék mennyisége nyáron és ősszel csökkenhet, télen és tavasszal pedig növekedhet. Egészen másfajta éghajlati struktúrában fogunk élni, amihez alkalmazkodnunk kell. A csongrádi gátszakasz átadásakor beszélgettem ottani szakemberekkel, akik elmondták: egyértelmű tendencia az árvizek magasságának növekedése.
Magasabban tetőző, nagyobb, gyakoribb árvizekre, szélsőséges időjárásra kell számítanunk. Ha nincs árvíz, a folyók vízszintje alacsonyabban áll be a jelenleginél. Nagyobb lesz a vízkészlet ingadozása, és területi eloszlása is változik majd, mely folyamat kétségtelenül nagy feladatok elé állít minket. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását harminc százalékkal kell csökkentenünk. Ezért nem mindegy, hogy a bioüzemanyagok, illetve az energiafelhasználás területén Magyarország mire képes. Néhány héttel ezelőtt adtam át az első bioetanolt tankoló kutat Bábolnán, a második helyszín pedig Győr lesz. Nagyon remélem, hogy ez a környezetbarát üzemanyag Magyarországon gyorsan elterjed majd. Természetesen ehhez számos területen jelentős előrelépésre van szükség. Olyan helyzetet akarunk teremteni, hogy az embereknek érdemes legyen megvásárolniuk a környezetbarát autókat. A tömegközlekedési eszközök átalakítása is ezen elvek alapján kell, hogy megvalósuljon. Ösztönzőkkel, kedvezményekkel, szabályozókkal és kommunikációs kampánnyal szeretnénk siettetni a környezetbarát közlekedési eszközök térnyerését. Ahhoz, hogy a megújuló energiák arányát húsz százalékkal növeljük, a minisztérium együttműködik a GKM-mel.
Úgy gondolom, nem kell már sok idő ahhoz, hogy kormányzati szinten is mindenki megértse: megéri a szemléletet, a költségvetést, a szabályozókat, a működtetési mechanizmusokat megváltoztatni, mert a jövőnkről, a versenyképességünkről, az európai uniós elvárásoknak való megfelelésről van szó. A magyar gazdaságnak és elsősorban benne a mezőgazdaságnak egyben óriási fejlődési lehetősége is nyílik. A bioenergia-termeléshez szükséges tudás és természeti adottság hazánkban rendelkezésre áll.
