A törvényi előírás szerint az Nemzeti Fejlesztési Terv programjait felügyelő négy tárcának hatvan nap áll a rendelkezésére, hogy elbírálja a beérkező pályázatokat, és újabb hatvan nap a projektek teljesítésarányos kifizetésére. Mindez látszólag sok idő, ám ha figyelembe vesszük a folyamatot kísérő adminisztrációs feladatokat, már közel sem tűnik annak.

- Az elmúlt két évben harminckétezer pályázat érkezett. Ez azt jelenti, hogy ennyi esetben kellett az iratokon szereplő minden egyes adatot számítógépre vinni. Pozitív elbírálás esetén pedig a kifizetést megelőzően a beterjesztett számlákat kell tételesen rögzíteni. Eddig évente átlag ötven-hatvanezer elszámolást készítettünk, ami - ha csak átlagosan tíz számlát ad be egy pályázó, és ezeken két tétel szerepel - több mint egymillió adat rögzítését jelenti. Nem csak a sorban állás ideje nő meg ezzel, de a hibázási lehetőség is feleslegesen nagy. A jövőben pedig várhatóan sokszorosára nő a kifizetések száma. Ezért nagyon jelentős előrelépés, hogy már 2005-ben a pályázatok fele elektronikus úton is beadható volt, tavasztól pedig a számlák is benyújthatók lesznek az interneten keresztül, vagyis felgyorsulhat a pénzügyi elszámolás folyamata is. Ez azonban csak egy közbülső stáció; a teljes e-pályázati háttér-infrastruktúra 2007 őszétől áll hadrendbe. Ekkortól bármelyik operatív programra érkezhetnek elektronikusan a pályázatok, és az eljárás lefolytatható interneten keresztül az első lépéstől az utolsóig. Ma viszont már az is komoly segítséget jelent a pályázóknak, hogy egy általunk adott jelszó segítségével folyamatosan nyomon követhetik beadványuk sorsát. Mindenki látja, hogy a projekt éppen hol tart, melyik ügyintéző dolgozik rajta, és ha esetlegesen elakadt, akkor hogyan tud a leghatékonyabban intézkedni.

- Miért csak a jövő év második felétől indulhat el az elektronikus pályázati rendszer?

- A tervezés, az előkészületek és a fejlesztések már régóta tartanak. Ahhoz azonban, hogy elektronikus úton legyenek intézhetők az ügyek, módosítani kellett az eljárási rendet. Erről a fejlesztéspolitikai kabinet tavaly novemberben döntött. Korábban az egyes szaktárcák saját maguk határozták meg a követelményeket, így az "ahány ház, annyi szokás" volt az uralkodó trend. Ennek eredménye, hogy ma a nyílt pályázatok esetében harminc különféle eljárási rend van érvényben. Most mindez az NFH döntési jogkörébe kerül: standardizáltuk a projektmenedzsment-folyamatokat és az elszámolástechnikai eljárásokat. Végignéztük az összes módozatot, azonosítottuk a közös vonásokat, és a felesleges adatokat kihagytuk. Igyekeztünk, hogy a legjobb gyakorlat elve érvényesüljön mind a szakmai, mind a pénzügyi eljárási rendben. Ezt az új szabványosított eljárást most tavasszal vezetjük be. Optimistává tesz, hogy az egyes minisztériumok is belátták, az eddigi gyakorlat nem szolgálta sem a pályázók, sem a hatóságok érdekeit.

- Miért pont a Nemzeti Fejlesztési Hivatal lett a gazdája az e-pályázati rendszernek?

- Az NFH egyfajta közvetítő ebben az esetben. Nekünk az az érdekünk, hogy minden operatív program egyformán jól prosperáljon. Ráadásul mi rálátunk minden egyes hatóság tevékenységére. Sokáig a szaktárcák álláspontja az volt, hogy nem létezhet olyan eljárásrend, amely megfelelő bármilyen pályázat lefolytatására. Mi pedig készítettünk egy ágazattól független, standardizált módszert, amely alkalmas az e-ügyintézésre is.

- Mit nyer a vállalkozó az elektronikus pályázat lehetőségével?

- Gyorsul az eljárás, csökken a tévedés lehetősége, hiszen a számlák adatait például maguk a vállalkozások írják majd be egy on-line adatlapba. Ahol nem halad kellő tempóban az ügyintézés, ott legtöbb esetben nem a munkatársaink lusták, csak számos felesleges adminisztrációval megy el az idő ahelyett, hogy érdemi munkát végeznének. De az elektronikus ügyintézés időt takarít meg a pályázónak is. A rendszer alkalmas lesz arra például, hogy ne kelljen külön adóigazolást benyújtani, miután működik az adatkapcsolat az egyes intézmények számítógépei között. Az sem lesz többé probléma, hogy olvashatatlan az elszámolás, vagy esetleg számszaki hiba miatt kell hiánypótlást benyújtani. Ezenfelül a kialakuló adatbázisból számos hasznos információt nyernek a vállalatok, illetve maga az állam. A statisztikák felhasználásával folyamatosan alátámasztott fejlesztési politika biztos, hogy a piac szükségleteire fog válaszolni.