E-kihívások, e-válaszok

Európa új politikai elitje úgy ítéli meg, 2010-ig kivitelezhetetlenné vált a lisszaboni célok elérése, ezért a 2004 novemberében elfogadott harmadik Kok-jelentés - a világ legversenyképesebb tudásalapú társadalmának és gazdaságának víziója helyett - már új célok és prioritások, elmaradt mélyreható strukturális reformok bevezetését javasolja. Az új, reálisabb alapok lefektetésére az i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért programjában került sor.

Az e-kormányzati szolgáltatások uniós értékelése

Az Európai Unió az e-kormányzati törekvések meggyökereztetésének sikerét a Cap Gemini-jelentésekben rendszeresen górcső alá vonja. A legfrissebb felmérés szerint a tagállamok körében az e-közigazgatás valósággá vált: az elektronikusan elérhető szolgáltatások aránya 90 százalékra nőtt, teljes körű on-line ügyintézésre a webkikötők 40 százalékában nyílik mód. A frissen csatlakozó tagállamok is jól teljesítettek, a közszolgáltatások on-line hozzáférhetősége és interaktivitása terén ott állnak most, ahol a régi tagállamok két évvel ezelőtt. Az ENSZ jelentése, a Global E-government Readiness Report szerint a közép- és kelet-európai országok előretörése jelentős volt 2004-ben, azonban a jövőbeni e-közigazgatási fejlesztési beruházások nagyságának becslése alapján az elemzők arra számítanak, hogy tartós marad a különbség az északi és a nyugati országok, valamint a közép- és kelet-európai államok között.

Magyarországon 2003 és 2004 között alakították ki az infrastrukturális feltételek, a törvényi háttér és a cselekvést meghatározó stratégiát, azaz ekkor rakták le az e-kormányzat alappilléreit. Az első állomás a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül létrehozott Elektronikuskormányzat-központ felállítása volt 2003 júliusában, majd a hazai fejlesztések alapját jelentő E-kormányzat 2005 stratégia kidolgozása.

Uniós elképzelések

Az Európai Unió e-kormányzati törekvései 1995-ben indultak el, az IDA - az adminisztrációk közötti adatcserét koordináló EU-program - keretében. Ez felelős a legfontosabb e-kormányzati folyamatokért, ez hangolja össze a legmagasabb, európai szinten a szolgáltatóoldali (back-office) folyamatokat, a standardizációt és a páneurópai szolgáltatásokat. A program 1999-ben kezdődött második szakasza a rendszer működőképességének javítását és a transzeurópai telematikai szolgáltatások fejlesztését tűzte ki célul.

Az e-kormányzat ekkor - a nemzeti szintet meghaladó politikai tervezések, valamint az átfogó stratégiai dokumentumok szemszögéből nézve is - az egyik legfontosabb területté emelkedett, tervezésének új irányvonala azonban már a Barroso-bizottság működéséhez köthető.

Az új irányvonal három pilléren nyugszik: a közigazgatás modernizációja - célja a nyitott és transzparens közigazgatás megteremtése, amely a demokratikus alapokra helyezett, széles körű befogadást segíti elő -, innovatív - személyre szabott, a társadalmi bevonást elősegítő és költségkímélő on-line - kormányzati szolgáltatások kialakítása, valamint a páneurópai közigazgatási alkalmazások elterjesztése. Ugyanis a kormányzati hálózatok közötti kölcsönös együttműködés és a működőképes integrált rendszerek megteremtése feltételezi a páneurópai dimenzióban kialakított e-kormányzati folyamatokat.

Mindezeken belül a 2006-2010-es évek közötti időszak prioritásaiban a következők fogalmazódnak meg: elektronikus azonosítás és hitelesítés a közszolgáltatásokban, európai digitális állampolgárság, közösségi interoperabilitási előírások, a PPP-modell erősítése, e-közigazgatás társadalmi hatásainak vizsgálata, mérési keretek meghatározása, a többszintű e-közigazgatási szolgáltatások közötti mélyebb integráció megteremtése.

Magyar törekvések

A 2003 decemberében elfogadott, az ország fejlődési irányát kijelölő Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) az E-kormányzat 2005 dokumentumot, amely hat átfogó program végrehajtását irányozta elő - nevezetesen az alap-infrastruktúra kiépítését, az e-szabályozás bővítését, az e-hatékonyság építését, az e-szolgáltatások, valamint az e-kultúra fejlesztését és az EU-integrációt -, részstratégiaként integrálta.

Viviane Reding, az Európai Unió információs társadalom kialakításáért felelős biztos "3i" programja a határok nélküli európai információs tér, az információs és kommunikációs technológián (IKT) alapuló innováció és beruházás, valamint a társadalmi befogadás és egy magasabb minőségű élet megteremtésének prioritását vallja. A legversenyképesebb tudásalapú társadalom és gazdaság elérésének egyik alappillére pedig az on-line közszolgáltatások kiépítése, ami a tagállamok közös ténykedését, együttműködését igényli. Reding az e-közigazgatás megvalósulásának kulcsát négy terület közösségi szintű kezelésével látja megvalósíthatónak. Az első kettő az azonosításmenedzsment és a rendszerek közötti interoperabilitás megteremtése, a harmadik a legjobb gyakorlatok terjesztése, végül a páneurópai szolgáltatások kiépítése és hatékony működtetése.

A MITS a "tartalom" beavatkozási terület főirányává téve a közigazgatást, a back-office és front-office folyamatok korszerűsítését és hatékony működését tekinti legfőbb prioritásnak. A "közigazgatás" főirány két fő komponense az e-kormányzat és az e-közigazgatás, szoros szimbiózisban az "infrastruktúra" főiránnyal, míg horizontálisan az "esélyegyenlőség", a "tudás és ismeret" főirány, valamint a "jogi és társadalmi környezet" főirány demokráciaprogramja hatja át. A MITS nagyra törő elképzeléseit azonban, sajnos, nem követte a végrehajtás.

A keretfeltételek megvalósításán túl a kormányzati szolgáltatások integrációja irányában is történtek fontos lépések. 2003 szeptemberében felállították a webkikötőt, amely több mint negyven szolgáltatás on-line elérésére kínált lehetőséget. A hitelesítési eljárás hiánya miatt azonban interaktív tranzakciók lebonyolítását még nem tette lehetővé, inkább tájékozódásra, információszerzésre szolgált. 2004 novemberében kiépült az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, a különböző kormányzati szervek közötti hatékonyabb és egyre szorosabbá váló biztonságos együttműködés eszköze, amely elengedhetetlen az ügyféloldali szolgáltatások fejlesztéséhez. A front-office szolgáltatások megújítása érdekében pedig 2005 áprilisában a magyarorszag.hu webkikötőt centralizált, egyablakos rendszerű portállá alakították. A www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu felállításával a tömeges használat megteremtése volt a kormányzati szektor célja.

Paradigmaváltás előtt

A szolgáltató állam modellje megteremtésének fontos állomása a 2005. november 1-jétől hatályba lépő, a közigazgatási eljárásról szóló törvény (KET), amely a 2004. évi CXL., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait - így az elektronikus ügyintézés követelményeit is - rögzítő törvényen nyugszik.

A törvény bevezetésével - a tájékoztatás és az egy- vagy kétirányú on-line interakciók körén túllépve - mód nyílik teljes körű on-line tranzakciók lebonyolítására. Ezzel a papíralapú - személyes jelenlétet igénylő - és az elektronikus ügyintézés egyenrangúvá válik, az állampolgárok szabadon választhatják meg, hogy hagyományos vagy on-line adminisztrációt kívánnak-e igénybe venni.

E-kormányzati rangsor

1. Tajvan 57,2
2. Szingapúr 54,5
3. USA 50,5
4. Hongkong 46,2
5. Kína 44,3
6. Kanada 43,3
7. Németország 35,3
8. Ausztrália 35,1
9. Írország 34,6
10. Vatikán 34,5
11. Egyesült Királyság 34,3
...
84. Románia 25,4
...
92. Lengyelország 25,9
93. Ukrajna 28,8 ...
107. Ecuador 24,4
107. Magyarország 24,4
107. Trinidad és Tobago 24,4
forrás: Brown University

Fontos jellemzője a törvénynek az ügyfélbarát szemlélet: a továbbiakban a hatóságoknak és nem az állampolgároknak kell beszerezniük a más állami szerv adatbázisában lévő és az adott ügy megoldásához szükséges igazolásokat. Ez természetesen komoly összehangolást kíván a szolgáltatói oldaltól (back-office), és jogi, adatvédelmi kérdéseket is felvet.

A működéshez, a teljes körű tranzakciók lebonyolításához nélkülözhetetlen egy hitelesítő-fizető-szolgáltató központ létrehozása is. Ez az e-aláírás gyakorlatával az egykapus működés és az azonosítás kérdését oldja meg.

Az elektronikus ügyintézés széles körű elterjesztését az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által támogatott IT-mentori hálózat segíti majd. Az IT-mentorok a hátrányos helyzetű állampolgároknak nyújtanak segítséget az elektronikus ügyintézésben.

Janus-arcú magyar e-kormányzati teljesítmény

A magyar e-kormányzati kezdeményezések azt mutatják, hogy hazánk lassan ugyan, de azért lépést tart az unió által megszabott irányvonallal. A kedvező fejlemények ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni annak vizsgálatát, hogy a hazai törekvések sikere tükröződik-e a nemzetközi felmérésekben.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő Brown Egyetem 2005 szeptemberében készült e-kormányzati rangsora és tanulmánya szerint Magyarországon az e-kormányzati összteljesítmény romló tendenciát mutat. A vizsgálat az elérhető on-line szolgáltatások számára, a fogyatékkal élőknek hozzáférhető alkalmazásokra, adatvédelmi kérdésekre fokuszál. Ez alapján Magyarország teljesítménye a 107. helyre volt elegendő, tíz helyet visszaesve a tavalyi eredményhez képest.

Push és pull

Az azonos e-kormányzati fejlettség elérése érdekében az unió - a stratégia mellett - konkrét akciókat és egységes politikai állásfoglalásokat is igyekszik megfogalmazni. A 2004 szeptemberében elfogadott CoBrA - Viviane Reding és a Cap Gemini javaslataival egybecsengően - a 2006 és 2010 közötti időszakra határozott meg mérhető és konkrét lépésekben testet öltő célokat: 25 százalékkal csökkenteni kell az állampolgárokkal és az üzleti szektorral szemben alkalmazott adminisztratív korlátokat, ki kell alakítani a felhatalmazás és azonosítás módszereit a páneurópai szolgáltatások használata során, valóra kell váltani a papír nélküli közigazgatást, ösztönözni kell az e-kormányzati szolgáltatások használatát. A változások mögött fontos elv húzódik meg: a hatékonyság a közigazgatáson belül és az azon keresztül akkor érvényesül, ha a push és pull modellt egyszerre alkalmazzák. Vagyis: a középpontban az állampolgár áll, akinek az államigazgatás - együttműködve az üzleti szektorral - felhasználóbarát alkalmazást alakít ki (pull modell). Ez persze elképzelhetetlen a közigazgatás szervei közötti interoperabilitás megvalósítása nélkül (push modell).

Juhász Lilla