A huszonegyedik század talán legnagyobb változása az információszabadság. Ennek jegyében pedig a tudás többé már nem a keveseknek járó hatalom, hanem hajtóerő, és azok a csoportok kerülnek az élre, akik a tudáshozzáféréssel a leggyorsabban élni tudnak. A digitális kor közös társadalmi kihívás. Érinti a tudományokat, a sportot, a művészetet, vagyis az élet szinte minden szegmensét.

Egy ország akkor lehet eredményes, ha a sok egyéni tudás - akár egy puzzle játék - közösségivé rendeződik. Avram Herschko Nobel-díjas biokémikus az informatika fontosságáról, az otthonról elérhető kutatások, publikációk, könyvtárak tárházáról szólva hangsúlyozta: mindez nem érne semmit az ember nélkül. A megsokasodott információ eszköz, de ha nem társul hozzá az emberi agy kreativitása, feleslegessé válik. Boda Miklós, Széchenyi-díjas fizikus, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke szintén az emberi felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta, amikor a jelenkori tudásról beszélt. A tudásalapú társadalomban erőt a szellemiség jelent, de hogy a világ jó irányba haladjon, az erkölcsnek is mellé kell állnia - hangsúlyozta. - Az emberiség tudniillik a huszadik században leszakította a második almát a fáról: tudásával ki tudja irtani saját faját. A legújabb bűnbeesést tehát nevezhetjük bitbeesésnek. Az informatikát, ezt a hatalmas tudást ezért úgy kell felhasználni, hogy előrevigye az emberiséget.

A lehetőség pedig adott, különösen az orvostudományban, ahol az információs technológia és a genetika egymásra hatása éppen átalakítja az orvoslást, és életre hívja a személyre szabott orvostudományt. A gyógyításban ez a jövő legnagyobb ígérete - mondta Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem igazgatója. - A tudományos munka nagy része már nem a laborokban, hanem a számítógép előtt történik. Az on-line konzíliumok, az interneten hozzáférhető diagnosztikai adatbázisok, szimulációs rendszerek révén a világ bármely országában dolgozó kutatók kollégák és munkatársak lehetnek, tudásuk hat egymásra. A tudományos eredmények internetes globalizációja mára azt eredményezte, hogy a tudományos irodalom tíz a tizenhetediken bit méretűre duzzadt, és a kutatások eredményei - a biológiai és genetikai szakcikkek, géntérképek - minden eddiginél gyorsabban megjelennek a nemzetközi adatbankokban.

A jelenkor fő egészségügyi kihívásai - a szív- és érrendszeri betegségek, rák, elhízás, allergia, öregedés - olyan komplex biológiai kérdések, amelyek sok gén szabályozásának függvényei. A genomika - azaz a genom, a sejtben található öröklési anyag, a DNS teljes állománya működésének, szerkezetének, kölcsönhatásainak vizsgálata - pedig három pilléren nyugszik: funkcionális genomikán, csiptechnológián és a biológia új írásbeliségén, a bioinformatikán. A csiptechnológia akkora ugrást jelent a gyógyításban, mint a félvezetők feltalálása az elektronikában. A gyógyszerek hatásának és mellékhatásának valószínűsítésében az információtechnológia új lehetőségeket teremtett. A génmintázat-elemző szoftverek révén nyerhető tudás bioinformatikai robbanáshoz vezethet: három-öt éven belül megvalósulhat a humán genom teljes annotációja, és eljöhet a genom alapú farmakológia, immunológia és onkológia időszaka - hangsúlyozta Falus András.

Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban? A gyógyítás térben és időben kiterjed, az orvosok a tünetek megjelenése előtt valószínűsíthetik és megelőzhetik a betegséget, a gyógyszereket és vakcinákat személyre szabhatják.

Az információs társadalom vívmányai hatnak a döntéshozatali mechanizmusokra is. Helyileg izolált csoportok az internet segítségével összekötődhetnek, és egy cél érdekében közösen optimális döntést hozhatnak. Erre az elméletre épül a Német és a Magyar Sakkszövetség közösen kitalált új játéka, a Terchess, de Kállai Gábor nemzetközi nagymester, a Magyar Sakkszövetség igazgatója a szakmai napon ennek kapcsán a társadalmat érintő döntésekről és döntéshozókról beszélt. Amióta az emberiség, hála az informatikának és a médiának egy élő szervezet, azóta bárhol jelentkezik feszültség vagy krízis, az érint a világ bármely pontján lévő más társadalmakat is. Gyakran gyorsan kell reagálni ökológiai, egészségügyi, katonai vagy pénzügyi helyzetekre. Okosan használva az informatika eszközeit pedig az optimumra törekvő gondolkodás csapatmunkává válhat, és abból a lehető legjobb közösségi döntés születhet meg.